Ezt a három fogalmat említik legtöbbször a Moszkvában járt magyar tanárok, amikor a Microsoft Partners in Learning – Társ a tanulásban program európai fórumán látottakról, hallottakról beszélgetünk. Az eddigi legnépesebb magyar delegáció rengeteg ötlettel, konkrét tervekkel és jó néhány külföldi kolléga névjegyével tért haza a háromnapos eseményről.
Több mint 40 ország 300 legkiválóbb pedagógusának részvételével az orosz fővárosban rendezték meg idén márciusban az innovatív tanárok nyolcadik Európa-bajnokságát. „A rendezvény köszönet és elismerés a Microsoft részéről azoknak a tanároknak, akik a legkorszerűbb eszközökkel tanítanak, akik újabb és újabb módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy munkájuk hatékonyabb, órájuk izgalmasabb legyen” – fogalmaz Merényi Ádám, a cég hazai oktatási programvezetője.
Látni és láttatni
Az innovatív oktatás ünnepe egyben a hazai fórumokon kiválasztott legjobb projektek seregszemléje, kiváló alkalom arra, hogy a pedagógusok nemzetközi mezőnyben is kipróbálják magukat, és ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy beszéljenek egymással, ötleteket kapjanak és adjanak.
Két magyar is volt a 86 kiállított projekt között: a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola pedagógusai, Szabados Tímea és Vásárhelyi Virág a hazai novemberi fórumon nyertes Golding-show, Bereczki Mária pedig az Ingatlanpiaci capriccio elnevezésű projekttel mutatkozott be a kollégáknak és a 20 fős zsűrinek. Idáig eljutni csak kemény felkészüléssel lehetett: a mindennapi iskolai feladatok mellett tavaly november óta a tanárnők folytatták és bővítették projektjeiket, és mivel a fórum munkanyelve az angol, intenzíven tanulták a nyelvet, és angolul készítettek el minden prezentációs anyagot, projekt-adatlapokat, videókat, posztereket, szóróanyagokat.
„Nemcsak meg akartuk mutatni magunkat, kíváncsiak voltunk arra is, hogyan csinálják mások. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy máshol is vannak csodabogarak, akik motivációt éreznek arra, hogy a gyerekekkel izgalmas dolgokat csináljanak”– meséli lelkesen Szabados Tímea.
Izgalmas látnivalókban valóban nem volt hiány: a hollandok zenei tehetségprogramjában például 10-12 éves gyerekek zenekart alakítottak, logót terveztek, dalszövegeket és zenét szereztek, videoklipet forgattak, koncertet adtak – mindezt természetesen IKT-eszközök alkalmazásával. Egy albán iskolában az angoltanulás keretében Európa legnyüzsgőbb utcájának mintájára saját Oxford Streetet rendeztek be, ahol a diákok saját üzletükben pékként, pincérként, hentesként vagy akár utcai zenészként álltak a vevők rendelkezésére. Portugál diákok mobiltelefont, pda-t, GPS-t és különféle érzékelőket használtak hegymászás, biciklizés közben, és készítettek interaktív anyagokat 2D-ben és 3D-ben.
A projektek folytatása
A nyüzsgő közeg és a rengeteg – ahogy az angol best practice fogalmat a magyar szaknyelv is átvette – „jó gyakorlat” a magyar csapatot is inspirálta. Számtalan ötletet szerzett Bereczki Mária is, aki ezekkel nemcsak most futó ingatlanpiaci, de régóta tervezett, az értékpapírpiacot feldolgozó projektjét is gazdagítja.
„Az ingatlanpiaci témához új helyszíneket is keresünk, de a már meglévőkből is bevonunk majd iskolákat, diákokat, akik fotókkal, videókkal, saját véleményükkel kapcsolódhatnak a projekthez. Például a New York-i prezentáció jelenleg csak az én diákjaimnak a véleményét tükrözi, de még érdekesebb lenne azt is tudni, hogy a New York-i gyerekek mit gondolnak saját városukról. A közös prezentációkészítés majd mindezt lehetővé is teszi. ”
5-6 új projektötlet mellett Vásárhelyi Virág is nemzetközi folytatásról számol be: „Több külföldi kolléga is megkeresett, hogy szívesen csatlakoznának az irodalmi projektünkhöz. Felmerült a videokonferencia lehetősége is: Magyarországon a mieink eljátsszák a szituációs gyakorlatot, a regény egy jelenetét, a másik oldalon pedig megpróbálnak erre megoldást keresni, és azt szintén eljátszani. Tervezzük hazai iskolák felkeresését is, ahol diákjaink a Golding-show-ban eddig alkalmazott drámapedagógiai módszerek segítségével ismertetik majd meg a regényt a kisebbekkel.”
Hangsúlyváltások
A kiállított projekteket a 21. századi készségek alapján összeállított szempontrendszer szerint értékelte a zsűri. Figyelembe vették az IKT-eszközök innovatív használatát, a diákok közötti együttműködést, illetve hogy a jó gyakorlat mennyire támogatta az ismeretszerzést és a diákok problémamegoldó képességét.
A szintén a II. Rákócziban tanító Bereczki Enikő egy évvel korábban Berlinben még versenyzőként vett részt az európai fórumon, most pedig a fokvárosi világbajnokságon legeredményesebb kelet-közép- európaiként kapott felkérést a zsűrizésre: „Olyan projektek kerültek kiválasztásra, ahol az IKT-eszközök alkalmazása indokolt, ha azoknak van gyakorlati hasznuk, vagyis nem önmagában az eszköz kedvéért, nem a projekt kiszínezésének érdekében használjuk őket.”
Nagy hangsúlyt fektettek a bírálók a diákok projektben betöltött szerepére is. A diákokat bátorítani kell arra, hogy önálló kezdeményezéseik legyenek, hogy az ő ötleteikből induljon ki a projekt, így ugyanis jobban tudják érte a felelősséget vállalni, és a saját tanulási folyamatukba bekapcsolni azt. Lényeges szempont, hogy a projekt valós problémára keressen megoldást, hogy meglegyenek a projektlépések, és ne csak sok kis jó gyakorlat összessége legyen.
Az igazi nyertesek
A budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, Takács Attila több nemzetközi innovatív fórumon is részt vett az elmúlt nyolc évben. Véleménye szerint évről évre egyre jobbak a kiállított projektek, az idei mezőny is igen erős volt. Bár a magyar csapat tagjai nem kerültek be a Partners in Learning washingtoni globális döntőjébe, tisztességgel megállták helyüket a nemzetközi élmezőnyben, rengeteg tapasztalattal, inspirációval gazdagabban tértek haza.
Elégedett kollégái szereplésével Szénégető Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója is, aki részt vett a regionális fórummal párhuzamosan zajlott Innovatív Iskola Program iskolavezető szekció munkájában. A program a hogyant – hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a működést – mutatja meg az iskoláknak, többek között a tavaly novembertől részt vevő iskolaként 8 országgal együtt dolgozó fővárosi intézménynek is.
„Mi most egyszerre többet léptünk, lassítanunk kell azért, hogy gyorsabban haladjunk” – mondja az igazgatónő, aki a fórum után két héttel később megtartott Iskolabizottsági Ülésen ismertette elképzeléseit a további feladatokról. Úgy véli, koherens egésszé kell kovácsolni az iskola informatikai eszközeit, minden pedagógusnak végig kell vinni egy projektet, kollaboratív módszerekkel kell dolgozni, innovatív kollégák által mentorált mikrocsoportokat kell kialakítani, és végül egy igen fontos lépés: a következő két évben a tantestület tagjainak legalább társalgási szintig el kell jutni angolból.
„Nagyon sok jó iskola van ma szerte az országban, de meglehet, egy kis lépéselőnyünk valóban van más intézményekkel szemben. Nagy múltjuk van nálunk a fejlesztéseknek – már a 90-es évek végén rendelkeztünk IKT-stratégiával. És bár az átlagnál tudatosabban foglalkozunk az innovációval, nálunk is fontos még a kollégákat ösztönözni a változtatásra, a nyitottságra, és, hogy mindezt ne érezzék tehernek” – vallja az igazgatónő.
Úgy látjuk, az európai fórumon járt pedagógusokkal biztosan nem lesz nehéz dolga…
Tóth Klára
