Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye a fiatalok munkavállalásáról– az ombudsman az esélyekről és a nehézségekről
A jogszabályi környezet alkalmas az elméleti és a gyakorlati képzés
összhangjának megteremtésére. A tanulmányok ideje alatt valamennyi
fiatalnak lehetőséget kellene kapnia a tapasztalatszerzésre a munka
világában, ezért is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a
kapcsolatokra a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókkal. Bár
számos kormányzati program létezik, a mai támogatási- és ösztönző
rendszer nem segíti kellő hatékonysággal a végzős hallgatók és a
pályakezdő fiatalok magyarországi elhelyezkedését – állapította meg
Székely László ombudsman. Helyzetjelentés és javaslatok a sajtóközleményben. Forrás : MTI OS
Magyarországon az európai átlagnál valamivel gyorsabban növekszik a
fiatal munkanélküliek aránya. Egy 2012-es adat szerint a 15-24 év
közötti korosztályban minden száz fiatal közül csaknem 29-nek nem
volt munkahelye. Az alapvető jogok biztosa a Munka Méltósága
programjában a fiatalok legális foglalkoztatási–munkavállalási
lehetőségeit, munka-erőpiaci esélyeit is vizsgálta.
Az ombudsmant a nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta, hogy a
munkanélküliség főként az alacsonyan képzett fiatalok körében magas,
nőtt az iskola befejezése utáni álláskeresés ideje. Az elmúlt
évtizedekben egyre csökkent az arányuk a munkaerő-piacon, amit a
miniszter részben a képzésben eltöltött hosszabb idővel magyarázott,
de az okok között sorolta az elégtelen munkaerő-keresletet, a
piacképtelen képzettséget, a csekély mobilitást és a tanulás
melletti munkavállalás alacsony szintjét.
Mindezek kiküszöbölésére a Kormány számos munkaerő-piaci programot
indított a fiataloknak – válaszolta a miniszter az ombudsman
kérdésére.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója – és több felsőoktatási
intézmény rektora is – hangsúlyozta a szakmai tapasztalat
fontosságát. A főigazgató rámutatott arra, hogy a pályakezdőket
alkalmazó munkáltatók pozitívan értékelik a friss szakmai tudást.
Ugyanakkor hátránynak tartják, hogy sokszor hosszú időre lefoglal
egy szakképzett dolgozót a szakmai tapasztalat nélküli fiatal
munkavállalók betanítása. Az ilyen pályakezdők huzamosabb ideig
lassabban végzik a munkájukat, és ezt nem ellensúlyozza az utánuk
járó adókedvezmény valamint az alacsonyabb bér.
A fiatalok nem rendelkeznek kellő információkkal a munkaerőpiacról,
a munkáltatók pedig nem ismerik a végzettségek különféle
kategóriáit. A civil szervezetek és a lehetséges munkaadók is
felvetették, hogy fontos lenne a munkaerőpiac számára is hasznos
ismereteket adó szakirányok indítása, mert az oktatás túlságosan
elszakadt a munkaerőpiac igényeitől. Azok viszont gyorsabban
találnak munkát, akik már a tanulmányaik alatt is a képzésüknek
megfelelő területen dolgoznak, magas azoknak a száma, akiket a
korábbi szakmai gyakorlati helyükön foglalkoztatnak.
Egy 2012-es adatfelvételben a hallgatók 41 %-a jelezte, hogy
diplomázása után külföldi munkavállalást is tervez.
A felsőoktatási évek alatt külföldi tanulmányokat is folytató
diplomások gyorsabban találnak munkát, körükben kisebb a
munkanélküliek aránya, és lényegesen magasabb az átlagjövedelmük. A
foglalkoztatás szempontjából legkedvezőtlenebb régióban lakó és
tanuló hallgatóknak több mint fele külföldön keresne megélhetést.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálataiban azt tapasztalta, hogy az
egyetemek, főiskolák a hallgatók elhelyezkedését segítő karrier
irodákat, diákközpontokat működtetnek, együttműködési
megállapodásokat kötnek szervezetekkel, vállalatokkal, figyelnek a
pályázatok ajánlataira. Ugyanez nem jellemző a középiskolákra.
A jogszabályi környezet alkalmas az elméleti és a gyakorlati képzés
összhangjának megteremtésére. A tanulmányok ideje alatt valamennyi
fiatalnak lehetőséget kellene kapnia a tapasztalatszerzésre a munka
világában, ezért is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a
kapcsolatokra a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókkal. Bár
számos kormányzati munka-erőpiaci program létezik, a mai támogatási-
és ösztönző rendszer nem segíti kellő hatékonysággal a hallgatók és
a pályakezdő fiatalok magyarországi elhelyezkedését – állapította
meg Székely László ombudsman.
Az alapvető jogok biztosa megküldte jelentését az illetékes
tárcáknak.
Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
