Kezdőlap osztályfőnök

OFI -konferencia- Az iskolai közösségi szolgálat és a kulturális intézmények műhelytitkai

Műhelykonferencián mutatták be az iskolai közösségi szolgálathoz (IKSZ) készült kulturális ajánlást és számos jó gyakorlatot a Magyar Nemzeti Múzeumban 2014. május 26-án.  A pedagógusok számára is sok újdonságot jelentő 50 órás közösségi szolgálat hét területen végezhető, mely közül az egyik a kulturális és közösségi terület. A konferencia a kulturális intézmények és a köznevelési terület együttműködési lehetőségeit már megvalósult programokon keresztül mutatta be.

Az iskolai közösségi szolgálat hatékony működése érdekében a Kultúráért Felelős Államtitkárság és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) támogatja és segíti  a kulturális intézmények és az iskolák közötti kapcsolatfelvételt.

A kulturális intézmények hamar felismerték az iskolai közösségi szolgálatban rejlő lehetőségeket és felelősséget. Számos múzeum, könyvtár, levéltár, színház és közművelődési intézmény nyitotta meg kapuit a közösségi szolgálatot teljesítő diákok előtt. A délelőtt folyamán plenáris előadáson ismertették az előadók intézményük gyakorlati tapasztalatait; a délutáni szekció-előadások keretében pedig különböző múzeumok, könyvtárak és iskolák munkatársaival nyílt lehetőség a személyes konzultációra. A konferencia programja itt elérhető, hasznos lehet a témával foglalkozó szakembereknek az „új partnerségek” miatt.

Az OFI által szervezett szakmai rendezvényt Hammerstein Judit, kultúráért felelős helyettes államtitkár (ld. bal oldali fotó) nyitotta meg. Beszédében kiemelte: az előző fejlesztési ciklusban a kulturális és a köznevelési intézmények 6500 együttműködési megállapodást kötöttek különböző területeken, és 200 virtuális múzeumi informatikai pont is létesült. A Nemzeti Művelődési Intézet 2013 őszétől fogadószervezetként van jelen a programban, és eddig mintegy 80 közoktatási intézménnyel állapodott meg. Ezen kialakult kapcsolatrendszer új elemének tekinthető az Iskolai Közösségi Szolgálat, amely szeptembertől új feladatként jelent meg a kulturális intézmények életében. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a megvalósuló projektek igazodjanak a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez, s így alkalmasak legyenek tanórák kiváltására.

Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója (ld. jobb oldali fotó) fontos eredménynek tartja a konferencia keretében bemutatott szakmai ajánlást, mert módszertani segédletet nyújt a kulturális,  művelődési és művészeti területen dolgozó munkatársaknak. A főigazgató kiemelte, hogy a fiataloknál elérhető attitűdváltás,a segítő, felelősségvállaló hozzáállás az egyik legfontosabb célja a kulturális területen is végezhető közösségi szolgálatnak. A szolgálat erénye, hogy  a diákok szabadsága erősödhet és a helyi közösségek is nagyobb támogatást kaphatnak.

Dr. Gurmai Beáta, a Kultúráért Felelős Államtitkárság főtanácsosa ismertette részletesen „Az Iskolai Közösségi Szolgálat elterjesztése a kulturális intézményekben” című ajánlást. A szakember hangsúlyozta, hogy a fiatalok tapasztalatot szerezhetnek és együttműködve, valódi problémákat megoldva tanulhatnak az IKSZ által. Fontos rögzíteni és megfogalmazni, hogy az ajánlás egyik szándéka, hogy segítsen olyan szolgálatok megszervezésében,, amelyek kapcsolódnak a diákok érdeklődési területeihez..A múzeumokban végzett szolgálat nem titkolt célja,  hogy a diákok a későbbiekben is rendszeres múzeumlátogatókká váljanak. A dokumentum gyakorlati forgatókönyveket is tartalmaz, amelyek jól adaptálhatók az egyes fogadóintézmények adottságaihoz. Az ajánlásban szerepel, hogy a digitális technika is megfelelő súllyal jelenjen meg a kulturális intézményekben végzett közösségi szolgálatban. Meg kell felelni a globális kihívásoknak, választ kell adni a széteső családok, az értékválság problémáira, a kultúra-fogyasztási szokások megváltozásaival együttjáró  társadalmi feszültségek miatt kialakuló új helyzetekre. Látszólagos ellentmondás, de a szegénység mellett a jólét is komoly problémákat vet fel az életvezetésben ezen a területen, hisz a fogyasztási javak birtoklásával elérhető életforma felé vezeti az egyént, az emberi értékek helyett.  Ezt dr. Gurmai Beáta mondta, aki felhívta a figyelmet a múzeumok csökkenő látogatószámára, a digitális technika okozta elvárásokra és a megváltozott látogatói szokásokra is. Megoldásként az új partnerségekről beszélt, ami az EU új költségvetésében is fontos szerepet kap. Fontos a közösségek létrejötte, egy integráló, felelős társadalom kialakulásnak feltételeit megteremteni. Mint elmondta, „szakmai ráncfelvarrásra”van szükség az intézmények életében. Ez egyrészt jelenti az innovatív személetet és technikák bevezetését, másrészt a pedagógusokkal történő párbeszédet. 

A pedagógiai vonatkozások tekintetében az iskolai közösségi szolgálat új kihívások elé állítja a pedagógusokat. Ők tartják meg az ötórás felkészítő és ötórás befejező, levezető megbeszélést az oszályokban. Az OFI és OSZK 30 órás képzéssel kívánja segíteni a pedagógusok és kulturális szakemberek képzését e téren a jövőben.Az Iskolai Közösségi Szolgálathoz kapcsolódó jogi keretekről és lehetőségekről Szabó István, Köznevelésért Felelős Államtitkárság politikai tanácsadója beszélt. (Erről az OFI honlapján részletesen itt lehet tájékozódni.)Kiemelte: fontos megkülönböztetni az önkéntes munkát és a közösségi szolgálatot, azok ugyanis más jogszabályok által vannak szabályozva és céljuk is különböző. Elérő a motiváció: az önkéntes munka esetében teljesen szabadon választott, míg az iskolai közösségi szolgálat kötelező jellegű, bár a végezett tevékenység itt is szabadon megválasztott. Az iskolai közösségi szolgálat tehát nem önkéntes munka. A szakember felhívta a figyelmet az IKSZ-ben lévő speciális vonatkozásokra, a sajátos nevelési igényű, élsportoló, tartósan beteg stb. gyerekek részvételére, illetve a pedagógiai feldolgozás fontosságára. Kiemelte az iskolai dokumentumok szerepét az IKSZ-ben: vagyis hogy a házirend, a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat egyaránt ki kell, hogy térjen erre. Például fontos tudni, hogy az IKSZ nem végezhető iskolai tanítási időben. A munkatervben mindig meg kell nevezni a felelőst és egyéb szempontból is tervezni kell. A külső helyszínen végzett szolgálatnál egy óra 60 perc, nem az iskolai 45 perces tanórákkal kell számolni, és a teljesítésének helyszínére utazás és hazautazás nem számít a teljesítésbe. A kereteket az iskola és fogadóintézmény megállapodása rögzíti, ennek megszületését követőena diák jelentkezik az IKSZ-re az intézménynél, a szülő egyetértésével. Alkalmanként maximum 3 óra végezhető. A fogadószervezettel kötött megállapodásban ki kell térni a károkozásra, étkezésre, utazásra vonatkozó szabályokra. A diáknak pedig naplót kell vezetnie az iskolai közösségi szolgálatról.Az ismertetett jó gyakorlatok példaként szolgálnak arra, hogy az iskolai közösségi szolgálat milyen sokféleképpen valósulhat meg a kulturális ágazatban. Ilyen gyakorlatról számolt be a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Varga Lujza is.A szakember tapasztalatai szerint a diákokkal fontos a folyamatos személyes kapcsolattartás, a kulturális intézményben folytatott iskolai közösségi szolgálat előtt, alatt és után is, amire ők többek között a Facebook közösségi oldalt is felhasználják. A szolgálat megkezdése előtt a helyszínbejárás során ismerik meg a tanulók az intézményt, ennek keretében kérdéseiket is fel tudják tenni. Szituációs gyakorlatok során szerzik meg első tapasztalataikat az „éles” teljesítés előtt. A pár hete zajlott Múzeumok Majálisa című rendezvényen már többen részt vettek a diákok közül a segítő feladatokban, többen még a barátaikat is „bevonzották”, akik – önkéntesen– eljöttek segíteni!A diákokkal való tevékenység során fontos az egyénileg és közösen is elvégezett értékelés, hiszen a fogadóintézményeknek is szükségük van a visszajelzésekre. A Nemzeti Múzeum munkatársai ügyelnek arra, hogy vidám legyen a légkör, ami egy közösségekkel, kultúrával és rendezvényekkel foglalkozó kulturális intézménynél szinte természetes elvárás. Hiszen ha jól érezték magukat a diákok, akkor máskor is eljönnek, vagyis múzeumlátogatókká válhatnak. Kedvelt foglalkozások a szórólapozás és a flashmob-szervezés. Jelenleg a múzeum 9 együttműködő iskolával tartja a kapcsolatot, ami 200 fő diákot jelent. Két szempontot emelt még ki Varga Lujza: az egyik, hogy a pályaorientáció szempontjából is nagyon hasznos a közösségi szolgálat, hisz a munkahelyi szituáció, az eltérő irányultságot és készségeket igénylő feladat végzése során szerezhetnek tapasztalatot a fiatalok, milyen munkát szeretnek idővel végezni és esetleg mi okozza a kisebb lelkesedést számukra. Másrészt a közösségi szolgálat során nemcsak a résztvevő diákok szociális kompetenciái fejlődnek, hanem a velük foglalkozó munkatársaké is. A folyamatos, egymásra való odafigyeléssel és reflexióval kísért fejlődési folyamat mindenkinek előnyére szolgál.

 A cikk megírásához a szerző a saját tapasztalatai mellett felhasználta az EMMI Kulturális Államtitkárságának közleményét és az OFI anyagait. Fotók forrása:www.ofi.hu

A témához kapcsoldóan ajánljuk honlapunkon a budapesti Politechnikum iskolájának és a Városmajori Gimnázium igazgatója által bemutatott jó gyakorlatát, az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos cikkeit.

 

 

Előző cikk(Ne) vitatkozzatok!- középiskolások vetélkedtek németül
Következő cikkRobot-programozó iskolások vetélkedtek a nemzetközi versenyen