Az oktatásinformatikai eszközök elterjedése óta megtapasztalhattuk, hogy az interaktív táblák segítségével rendkívül motiválóak és hatékonyak tudunk lenni a helyesírás tanításakor és tanulásakor, hiszen ez a téma önmagában csak kevés tanuló érdeklődését kelti fel. Ugyanakkor még mindig vannak olyan iskolák, ahol hiányos a technikai infrastruktúra, vagy ha éppenséggel a tanteremben rendelkezésre áll digitális tábla, akkor sincs megfelelő szoftver a sikeres foglalkozások megtartásához. Az alábbiakban megmutatjuk, mindezek ellenére hogyan tudjuk a digitális generáció figyelmét lekötni olyan interaktív feladatokkal, amelyek futtatásához még interaktív tábla sem kell.
A PowerPoint-ot (PPT) leginkább a mondandónk prezentálásában és/vagy a vázlatírás támogatásában szokás használni, viszont ettől jóval többre képes ez a Microsoft-alkalmazás. Tantárgytól függetlenül, szinte bármilyen témához készíthetünk például feleletválasztós feladatot. Először a diakockánként írjunk fel állításokat, majd ezek mellé válaszlehetőségként: igaz vagy hamis. Hogy izgalmassá tegyük a játékot, a jó válasz mögé beszúrhatunk elismerő (taps, fanfár, éljenezés stb.) hangeffektust, míg a helytelen válaszért valamilyen egészen más stílusú hangot tegyünk. Nagyon kedvelik a tanulók a robbanásra emlékeztető hangeffektusokat. Órán ezt úgy is bevezethetjük, hogy elmondjuk nekik, a számítógépes játékokra emlékeztető feladatot hoztunk, majd ismertetjük a játékszabályokat. Ha jó válaszra kattintanak, a gép megtapsolja őket, és pontot kaphatnak, ha viszont tévedtek, felrobbanunk, de persze nem szószerint (ld. bal oldali kép).
A változatosság kedvéért alakíthatjuk úgyis a játékot, hogy a felsorolt szavak közül válasszák ki a legjobbat vagy épp a kakukktojást. A hangeffektuson túl a jó kattintás jutalmául beúszhat akár egy szmájli is, hogy többcsatornás legyen a megerősítő elismerés. Egy ilyen feladat elkészítése csupán per percet vesz igénybe, viszont jól megalapozhatjuk vele az óra hangulatát.
A PowerPoint-nak köszönhetően akár virtuális túrákat is tehetünk. A dolog nyitja abban rejlik, hogy az alapjában véve egyenes vonalú diasorozatból némi kreativitással könnyen készíthetünk elágazásos szerkezetet. A Beszúrás menüben hiperhivatkozásokat hozhatunk létre. Ezek természetesen átvezethetnek külső, internetes oldalakra is, de esetünkben aián belül (Dokumentum adott pontja) kell ezeket a hivatkozásokat elhelyeznünk a kijelölt szavak mögé. 
Így történt meg, hogy a régies családi nevek tanuláskor sikerült a hetedik osztályos tanítványaimat egy olyan elvarázsolt kastélyba léptetnem, ahol a képterembe jutva híres emberek arcképeit nézegethették meg .(ld. bal oldali montázs)
Azt azonban már nekik kellett eldönteniük, hogy a festmények alá írt nevek közül melyik van helyesen leírva (ld.jobb oldali portré). 
Amennyiben a próbatételen szerencsével jártak, további titkokat tudtak meg az adott személyről. (ld. bal oldali kép és szöveg.)
Drámai következmény: a hibás lépéssel azonban felébresztették a kastély szellemeit (ld. jobb oldali kép a Harry Potter-c.
filmből).
Hogyan kell elkészíteni egy ilyen bemutatót?
Összegyűjtöttem pár olyan híres magyar embert, akikről már tanulmányaik során hallhattak a tanulók, viszont a hagyomány elve szerinti írásmód miatt tévedhetnek a nevük leírásában (Dessewffy, Madách, Medgyessy, Kazinczy, Vörösmarty, Weöres stb.). Ezek után az interneten kerestem ezekről az emberekről képeket, amelyeket egy mappába töltöttem le. Azért, hogy még élethűbb legyen a játék, a Paint nevű programban klasszikus képkerettel szegélyeztem a képeket, amelyeket aztán a PowerPoint diakockáira egyenként beszúrtam, majd ezekre ráírtam a válaszlehetőségeket. A helyes válasz mögé beszúrt link a diasorozaton belül olyan kockára ugrott át hangeffektus kíséretében, ahol kevésbe ismert életrajzi különlegességeket ismertetem, a rossz válasz hiperhivatkozása pedig a „gonosz szellemek” képet hozta be. További előny a PowerPointban, hogy navigációs gombokat is elhelyezhetünk, amelyek a megfelelő beállításokkal vissza tudják terelni a játékost a feladat elejére, hogy újra próbálkozhasson a jó válasszal.
Az ilyen típusú feladatok elkészítéséhez sem szükséges különösebb technikai tudás, noha az első alkalom egy kicsit több időt (esetemben egy-két óra volt) vesz el, de mondanom sem kell, mennyire jókedvűek és együttműködőek voltak a gyerekek a játék közben, az pedig külön öröm, hogy elkezdtek érdeklődő kérdéseket feltenni. Ezzel a feladattal ugyanis nemcsak a helyesírási készségük fejlődött, de erősödött a magyarságtudatuk és szélesedett a látókörük, hiszen a tantárgyi koncentráció jegyében kitekintettünk az irodalom, a történelem és a művelődéstörténet világába is.
Életrajzok tanításánál vagy akár reáltárgyak esetében szintén izgalmas lehet egy ilyen virtuális környezetet felépítenünk, hiszen az elkészítése sem hosszabb időt, sem különösebb technikai tudást nem igényel, viszont képes a tanulókat a játékos, interaktív, örömszerző, felfedezéses tanulás élményében részesíteni. Amennyiben van interaktív táblánk, ott is dolgozhatunk ilyen típusú feladatokkal akár óra eleji ismétléskor, akár gyakorláskor, de megteszi egy otthonról bevitt laptop és egy kölcsönkért projektor is. Mi is így oldottuk meg a szellemkastélyos feladatot. Az első gyereket még én hívtam ki, hogy kattintson a gépen, de az élmény akkora volt, hogy utána maguktól jelentkeztek a többiek.
Ahogy tapasztalom, a jó hangulatú játékos tanulás valamennyi korosztályt képes megörvendeztetni, hiszen nagyobb tanítványaim körében is eredményesnek bizonyult a „kastélyban” tett virtuális túra. Érdemes tehát belevágni!
Fegyverneki Gergő
Magyar – mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár vagyok. Szeptembertől a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban fogok tanítani, valamint az EKF Neveléstudományi Doktori Iskola elektronikus tanulási környezetek alprogramjában tanulni. Már tanítási gyakorlatom során szívesen kísérleteztem az IKT-alapú tanulással. A tanórai motiválásban nagy segítséget nyújtanak a Microsoft-alkalmazások. Több publikációm jelent meg IKT-témában, az egyik a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Közoktatási Szakosztály támogatásával. Szívesen tettem eleget a Modern Iskola felkérésének, hogy írjak az MS eszközökel kapcsolatos tapasztalataimról, hiszen lelkes olvasója vagyok a lapnak, sokat tanulok a szerzőktől, naprakész információkat kapok a módszertani újdonságokról és egyéb lehetőségekről.
