Fontosak a pedagógusok, fontos a bátorság
Nádori Gergely személyében magyar résztvevője is volt a Microsoft központjában, az egyesült államokbeli Redmondban, április 29. és május 1. között megrendezett oktatási nagyrendezvénynek. Az E2 Global Educator Exchange elnevezésű rendezvény a korábbi években Miamiban és Dubaiban megrendezett Microsoft in Education Global Forum folytatása, amelyen a Microsoft fejlesztésekért felelős oktatói tartanak továbbképzést a világ minden tájáról érkező középiskolai tanárok és diákok számára.
Összesen 300, a világ leginnovatívabb oktatójaként számon tartott szakember kapott meghívást a háromnapos rendezvényre, olyan oktatók, akik kimagasló eredményességgel alkalmazzák a korszerű technológiát az oktatásban. Nádori Gergely a Microsoft Educator Networkön is rendszeresen publikálja foglalkozásait, óravázlatait, ezért is választották „expert educatornak” Magyarországról. A meghívás tehát fontos elismerés is volt egyben.
A meghívottak között Magyarországról egyedüli résztvevőként volt jelen az Alternatív Közgazdasági Gimnázium természetismeret-tanára. Az AKG tanáraként, a Tanárblog szerzőjeként, az MS eszközök és általában az IKT-eszközök oktatási felhasználásában való szakértőjeként ismerhetik a pedagógusok. 2014-ben szerző- és tanártársával, Prievara Tiborral közösen Sulinetwork-díjat nyertek el, amit az oktatási innovációkat, IKT-eszközhasználatot kiemelkedő módon megvalósító pedagógusok kaphatnak.
– Milyen elvárásokkal ment ki a rendezvényre és mit tapasztalt ott?
A magyar résztvevő sárga pólóban, nemzetközi tanárközösségben, az USA-ban.
A kép kattintásra nagyobb méretben nyílik.
– N. G.: A redmondi eseményre 87 országból 247 tanár érkezett, hogy együtt gondolkozzon, ismerkedjen az új módszerekkel és új eszközökkel. A nyitóelőadás legfontosabb üzenete az volt, hogy az MS fejlesztéseit a tanárok irányítják, illetve a „bátorság”. Hatalmas nagy érdeklődéssel mentem ki, vonzott, hogy mit lehet tanulni egymástól, és hogy találkozni lehet más kollégákkal. Ilyen eseményeken mindig sok ötletet lehetett összeszedni. Emellett pedig nagyon érdekes látni a kulturális sokszínűséget, a világ minden pontjáról érkező sokféle embert, eltérő ruhaviseletekben, étkezési szokásokkal, ami mellett ugyanakkor szembetűnő az egyféleképpen gondolkodás arról, hogy minek van értelme az oktatásban, milyen erőfeszítéseket érdemes tenni e téren. Együtt gondolkoztunk azon, hogy mit jelent a 21. századi tanár, hogyan lehet felkészíteni a diákokat a világra. A beszélgetések, foglakozások és előadások során kikristályosodott, hogy bátornak kell lenni, bátran neki kell vágni az újításoknak, ki kell lépni a megszokott keretekből. Kiderült az is, hogy nincsen egy csodarecept, amit követve majd holnapra minden tökéletes lesz, de fontos a kezdeményezőkészség, fontos, hogy sokféleképpen lehet gondolkodni a tanításról, aktívnak kell lenni. A konferencia természetesen interaktivitásra, közös munkára is lehetőséget és teret biztosított a résztvevőknek.
– „A rendezvényen a meghívott pedagógusok megvitatták, kicserélhették a tapasztalataikat arról, hogy miként lehet az informatikai megoldásokat a pedagógiai eszközökkel ötvözve a legjobban felkészíteni a 21. századi tudáskövetelményekre a diákokat. Nádori Gergely egy olyan módszert mutatott be, amely a Microsoft Office részét képező OneNote alkalmazás használatával egy különleges narratívába ágyazva ad lehetőséget személyre szabott tananyag összeállítására.” – áll a sajtóközleményben. Hogyan dolgoztak együtt a tanárok a konferencián?
– N. G.: A ún. Educator Challange-ben, amelyben hat tanárnak kellett együtt dolgozni a világ minden részéről, izgalmas projektek születtek másfél nap alatt. A korszerű informatikai eszközök az egymás közötti és akár az országok közötti együttműködésre is lehetőséget adnak. Ilyen például a OneNote, a Skype, mindez segít abban, hogy kollaborálni, együttműködni lehessen, létrejöjjenek az iskolában, diákokkal is végrehajtható projektek. Tanóráimon, diákjaimmal a OneNote for the Classroom programot használom, ez tulajdonképpen a virtuális osztálytermet váltja ki, a testre szabható tudás átadásban veszem leginkább hasznát. Ez tulajdonképpen egy diák szerzői rendszer, amit használunk a jelenléti órákon, személyesen és a virtuális térben is.
| „A OneNote nevű jegyzet alkalmazás szinte mindenkinek a gépén ott van, aki az Office programcsomagot használja, de csak kevesen tudják, mennyire hasznos is lehet – mondta el a Redmondból hazatérő természetismeret-tanár. – A hangos jegyzetelés például a diszgráfiás gyerekek tanulását segíti elő, de a tanárok számára is hasznos lehet, ha például a dolgozatokhoz hangos, szöveges értékelést is szeretnének hozzáfűzni.” Nemcsak a OneNote alkalmazást, hanem a teljes Office 365 csomag ProPlus verzióját ingyen letöltheti valamennyi általános és középiskolai tanuló Magyarországon. Ehhez csak a www.o365.educatio.hu oldalra kell ellátogatniuk – írja a Microsoft a redmondi eseményről szóló sajtóanyagában. |
– Hogyan látja, milyen trendek, irányvonalak mutatkoztak meg, milyen irányba fejlődik az innovatív oktatás?
– N. G.: A hangsúly az eszközök helyett egyre inkább a módszerekre helyeződik. Lecsengett az interaktív táblák újdonságának kora, a tanárok már nem úgy tekintenek ezekre, mint különleges, fantasztikus dolgokra. Vannak, akik inkább elmozdulnak a bonyolultabb és összetettebb eszközök felé. Ha jól meggondoljuk, akkor az interaktív tábla még mindig a frontális oktatás eszköze volt, most pedig az irány a „1:1 programok” felé mutat, vagyis az „egy az egyhez”, a tanulók, tanárok saját eszközökön dolgoznak, és az az újdonság, hogy azokat hogyan érdemes használni közösen és önállóan. Azt látom, hogy a világon mindenhol, ahol ezek sikerrel működnek, ott a megvalósításban jelentős az állami szerepvállalás is.
– Mit javasol, ha egy pedagógus nem közép- és felsőosztálybeli, IKT-eszközökkel jól ellátott diákokkal dolgozik, hanem több szempontból is hátrányosabb helyzetűekkel? Hogyan segíthet nekik?
– N. G.: Azt gondolom, hogy javultak a lehetőségek, hiszen ma már a hátrányos helyzetűek számára is elérhető az internet, okostelefon is egyre több van náluk is. Gondoljunk bele, egy kis faluban hogyan lehetett információhoz jutni? A hetente érkező mozgókönyvtárból vagy a művelődési ház pár polcos gyűjteményéből. Ehhez képest ma a diák az iskolából el tudja érni a Széchényi Könyvtár gyűjteményét, a Wikipédiát, de ami talán még fontosabb, kommunikálni tud, kapcsolatba tud lépni másokkal az ország, a világ minden tájáról. Az eszközök és a tartalmak már lehetővé teszik a demokratizálódást, kérdés, hogy a tanár és a diák a szemléletével, motiváltságával, céltudatosságával milyen módon használja ezeket.
– Ezzel el is érkeztünk a 21. századi pedagógus kifejezéshez. Rájuk van ma szükség, olvashatjuk sok helyen, hirdettük a konferenciánk címében is nemrég. Ön valódi 21. századi pedagógus, ha a munkásságát nézzük. Mit gondol, hogyan lehet lemérni ezt, kire mondhatjuk, hogy 21. századi pedagógus?
– N. G.: Én nem fetisizálnám ezt a kifejezést. Szerintem nem kellene nagyon másnak lenni ma egy pedagógusnak, mint a 20. században. Ma is vannak újító és konzervatív tanárok, ahogyan a 20. században is voltak. A kérdés, hogy kinek és minek akarunk megfelelni, és mit teszünk a fejlődés érdekében. Fontos, hogy a diákjaink számára pozitívan tudjunk jelen lenni. Természetesen a változó világban nekünk is át kell gondolnunk több dolgot is. A legfontosabb talán a tudáskoncepció átalakulása, az információhoz jutás egyszerre lett könnyű és demokratikus. Ezzel együtt sokkal lényegesebb az információk kezelésének és értékelésének feladata, ez például olyan dolog, amire meg kell tanítani a diákokat. Ugyanakkor a 21. századi változások miatt egy másik irány is erőteljesen kirajzolódik mint fejlesztendő terület az oktatás terén. A technikai, technológiai változások miatt felértékelődnek az interperszonális készségek, éppen ezért a személyes együttműködésen alapuló kollaborációs képességek fejlesztése kiemelten fontos. A gyerekeink valószínűleg nem egy „toronydaruban” fognak dolgozni, hanem együtt kell majd működniük akár a Föld másik végén élő munkatársukkal. Erre kell őket felkészítenünk.
– Mik a tervei a konferenciát követően?
– N. G.: Sok kollégával tervezzük már, hogy milyen közös projekteket tudunk megvalósítani Indonéziától Koreán át Peruig. Izgalommal várom, hogy miként fejlődnek a Microsoft legújabb, tanároknak szánt alkalmazásai, a Sway, a OneNote és az Office Mix.
A cikk megjelent a Modern Iskola 2015./3. számában, 2015. júniusában.
Kapcsolódó cikkek:
„Fontosak vagyunk. (Állítólag.)” – Nádori Gergely cikke a Tanárblogon
„Fontosak vagyunk. (Tényleg.)”- Nádori Gergely cikkének folytatása a Tanárblogon
