Mit jelent(het) diákjaink számára az iskolai könyvtár a 21. század második évtizedének közepén? Miben tér el a mai fiatalok információszerzése, tájékozódása, miben segít nekik az iskolakönyvtár ebben, mit tesz hozzá a nevelésükhöz? Ezt a kérdéskört járjuk körbe, bemutatva az iskolakönyvtár helyzetét, lehetőségeit, jövőképét.
Cikkünk szerzője Hock Zsuzsanna, a fővárosi Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanára, mestertanár. A patinás, 1869-ben alapított iskolába jelenleg 632 diák jár, őket 70 pedagógus tanítja. |
Mit jelent az iskolakönyvtár a mai diákok számára?
Az információszerzés technikája számukra sokkal inkább elektronikus forrásokon alapuló ismeretszerzést jelent, mint a hagyományos könyvtári forrásokban való kutatást. Egyet azonban valószínűleg közülük is sokan mondanának: menedék, közösségi tér, találkozási pont sokkal inkább, mint az információk tárháza. Jó lenne, ha mindkettőt jelentené számukra e hely. Ugyanis a digitális nemzedéknek is meg kell tapasztalnia a hagyományos információforrások használatát, s nekik kell önállóan rádöbbeniük: a két információforrás – hagyományos és digitális – csak együtt ad ki teljes egészet. Vajon tudjuk-e mi, pedagógusok, intézményvezetőként vagy gyakorló tanárként, mit is jelent(het) diákjaink számára az iskolai könyvtár a 21. század második évtizedének közepén?A válaszhoz ismernünk kell az iskolai könyvtárak hazai fejlődéstörténetét, sőt, az sem árt, ha más országok iskolai könyvtárügyét szemügyre vesszük.
(A történelmi ívet bejárva a cikk a 21. században folytatódik, az alábbi témákkal:
- Mit tehet a könyvtárostanár, az iskolai könyvtárért?
- Miért is fontos és milyen a könyvtárostanári munka a 21. században?
- Mit kell tenni, hogy a digitális nemzedék iskolakönyvtár-képe „sokszínű” legyen?
- Mivel tehetné az iskolavezetés hatékonyabbá a könyvtárostanár, az iskolai könyvtár munkáját?
- Mit tart a digitális nemzedék a könyvtárról?- a szerk. )
Az iskolai könyvtárak a 20. száza második felében
Nagy utat jártak be az iskolai könyvtárak a 20. század második felében. Az 1950-es évek végén, amikor ügyüket az Országos Pedagógiai Könyvtár (ma OFI-PKM) felvállalta a legtöbb oktatási intézményben még tanári és diák, vagy más néven ifjúsági könyvtár létezett. Ezek általában könyves szekrényekben elhelyezett könyvek voltak.
A mi iskolánk kivételes helyzetben volt, mert létezett egy harmadik könyvtár, az önképzőköré. A könyvtárak csak kölcsönzésre szolgáltak, legtöbbször nem könyvtáros, hanem egy humán szakos tanár látta el az „őr” feladatot. Így volt például a Veres Pálné Gimnáziumban az ifjúsági könyvtár őre a neves irodalomtörténész Laczkó Géza.[1]([1] Lásd példaként: Ugrin Gáborné: A Veres Pálné Gimnázium könyvtárának története. Bp. 1969.)
A hatvanas években elindult a meglévő tanár és diák könyvtárak egyesítése, s nagyjából a hetvenes évekre kialakultak azok a gyűjtemények, amelyek a mai közoktatási intézmények könyvtárainak alapját képezik.
Az iskolai könyvtár fogalma ezzel kezdődött. A létrejött könyvtári állomány megteremtette annak lehetőségét, hogy a nevelés és oktatás folyamatának részese lehessen az iskolai könyvtár. Néhány képzett, de túlnyomó részben autodidakta könyvtáros kezdett ösztönösen könyvtárostanárként gondolkodni, cselekedni.(pl.Győri Gáspár, Jobbágy Károly)
Törekvéseiket támogatta,s mutatta be az időközben múzeumi résszel bővült Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum először önálló iskolai könyvtári osztállyal, majd egy referenssel.
A Veres Pálné Gimnázium különös bölcsője volt a megindult változásoknak: itt volt ugyanis könyvtárostanár Ugrin Gáborné, Majoros Márta[2]. A korai időszakban szinte tapogatódzva, megérzésből tette a dolgát, s kezdte tanítani mindazt, amit ma mi az információkeresés technikájának nevezünk.
(Ugrin Gáborné, Majoros Márta ld. balra a fotón)
Szaktanácsadóként osztotta meg tapasztalatait kollégáival. Egyre több fórumon hallatta hangját, hívta fel a figyelmet az iskolai könyvtár megváltozott szerepére, mint szaktanácsadó, iskolai könyvtári referens. Rendíthetetlenül, minden fórumon az országgyűlés kulturális bizottságától az aktuális minisztériumig mindenhol arról beszélt, hogy miért fontos az iskolában a könyvtár, s miben különbözik a könyvtári munka az iskolában, s azon kívül.
Ezzel párhuzamosan, egymást erősítve, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója (Dán Krisztina[3]) is hasonlóan nagy erővel, elhivatottsággal vett részt a könyvtárostanári munka, az iskolai könyvtárak elismerése mellett.
E nagy elődök, Ugrin Gáborné Majoros Márta, Celler Zsuzsanna[4], Dán Krisztina érdeme leginkább, hogy jelenleg az oktatáspolitika, törvényi szinten szabályozza az iskolai könyvtárak működését, a könyvtárostanár feladatait.
A fent hivatkoztt szakemberek rövid bemutatása:
[2] Ugrin Gáborné, Majoros Márta (1934 – 2008) a Veres Pálné Gimnázium diákjaként érettségizett 1952-ben. Énektanári diplomát szerzett, s 1965-ig a Szemere utcai általános fiúiskolában tanított. 1965-től a Veres Pálné Gimnázium könyvtárosa. Több oktatással foglalkozó intézmény tudományos tanácsadójaként( OKSZI, FPI) vett részt a könyvtári törvény kidolgozásában. Az országgyűlés kulturális és oktatási bizottságának rendszeres külső szakértője iskolai könyvtári témában. Az iskolai könyvtárak életét meghatározó két szervezet, a Könyvtárostanárok Egyesülete és a Bod Péter Társaság megalapítója, első elnöke. Nyugdíjazásáig a Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanára, majd nyugdíjazása után a Ward Mária Katolikus Általános Iskola és Gimnázium könyvtárának újraindítója, szervezője.
[3] Dán Krisztina, nyugdíjba vonulásáig a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadójaként résztvett az iskolai könyvtárakra vonatkozó valamennyi jogszabály kidolgozásában, a Nemzeti Alaptanterv vonatkozó részeinek előkészítésében. Elméleti írásai, vezető szaktanácsadói munkája révén számos ma ismert könyvtárostanár szakmai kiteljesedését támogatta. A hazai jó példák, gyakorlatok mentoraként mutatta meg az intézményvezetőknek mit is jelent az iskolai könyvtár az iskolában. A mai napig társszerkesztője a RAABE kiadó Könyvtárosok kézikönyvében, ahol számtalan hasznos írás jelenik meg e témában is.
[4] Celler Zsuzsanna a Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, könyvtárosként szerzett diplomát, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár iskolai könyvtári osztályának munkatársa, később referense. Számos haza és nemzetközi konferencia részvevője. Publikációi között jelentős számban találhatók azok az iskolai könyvtárra vonatkozó külföldi nyilatkozatok, összegző írások, amelyek meghatározó jelentőségüek: IFLA- UNESCO iskolai könyvtári dekrétuma, stb. Kandidátusi disszertációját az iskolai könyvtárak témakörében védte meg.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy Barátné Hajdu Ágnes vezetésével kidolgozásra került a könyvtárpedagógia szak tematikája, s megindult a képzés több helyszínen az országban. Így már hivatalosan is létezik könyvtárostanár végzettség, amellyel elértük azt, hogy képzett szakemberek végezhetik az információkeresés, információszerzés és reprodukálás módszerének oktatását.
A rendszer a pedagógus életpályamodell specifikus, könyvtárostanárok minősítését segítő elvárásrendszerének kidolgozásával lett teljes, ennek a felelősségteljes munkának jómagam is részese lehettem .
Miért is fontos és milyen a könyvtárostanári munka a 21. században?
A könyvtár az iskolában tanműhely, közösségi tér, információbázis. A könyvtárostanár egy személyben információbróker és az információszerzés folyamatának menedzsere, aki olyan oldott légkört teremt, hogy találkozási ponttá, valóban közösségi térré váljon az általa vezetett könyvtár. A digitális nemzedék számára is tanműhely kell, hogy legyen az iskolai könyvtár, hiszen a diákok a középiskolai tanulmányaik befejeztével legtöbbször a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat. Nagyon fontos, hogy tudatosan tervezett, évfolyamonként ismétlődve bővülő könyvtárhasználati ismereteket átadó óráik legyenek a diákoknak. A befogadó tantárgy legtöbbször természetesen az informatika és a magyar nyelv. Megtanítjuk gyakorlatokon keresztül a könyvtár- és dokumentumtípusokat, az információkeresés folyamatát. Az ideális az, ha a tanultakat a szaktárgyi órák keretében gyakorolni tudják a diákok. ( Projektmunka, kiselőadás, házi dolgozat készítése a leggyakoribb.) Ezzel természetesen tanáraink is megismerik a könyvtárhasználtatás lényegét, egyfajta belső továbbképzésnek is tekinthető a közös munka. Úgy gondolom, hogy kevesen tudják még mindig, hogy mit is tesz egy könyvtárostanár, mi különbözteti meg a könyvtár-informatikustól.
Mit tehet a könyvtárostanár, az iskolai könyvtárért?
A könyvtárostanárnak a feladata sokrétű, hiszen a hagyományok még nem váltak kánonná. Így mindenki igyekszik önmaga „kitalálni” a számára legmegfelelőbb metódust az információszerzés folyamatának oktatására. Ehhez vannak hasznos források természetesen, hiszen ahogy megindult a könyvtárostanár-képzés, a szakmódszertani írások száma is megnőtt. Ezt segítik a különböző módszertani pályázatok (OFI-PKM – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Könyvtárostanárok Egyesülete). A könyvtárostanárnak belső kapcsolatrendszerének fejlesztésével kell elfogadtatnia az intézményvezetéssel és a pedagógus kollégákkal a könyvtárhasználati ismeretek oktatását iskolai szinten. Ezt leginkább hagyományos értelemben vett könyvtárosi feladatokkal teszi: kölcsönzéssel.
Mit kell tenni, hogy a digitális nemzedék iskolakönyvtár-képe „sokszínű” legyen?
A mi iskolánkban is van könyvtárhasználati ismeretek tanterv, osztályokra készült éves ütemterv, tematikus terv. A kiindulást minden esetben egy felmérés adja, amelynek a segítségével megismerem a diákok könyvtárról, dokumentumokról, a könyvtári adatbázis használatáról, az online lehetőségekről szerzett ismereteit. Ezeket a kapott adatokat elemzem, s így készül az ütemterv az adott osztály számára. A könyvtárhasználati órák keretében éppúgy értékelem a diákokat, mint a szakos tanár, de természetesen itt sokkal több a gyakorlat, mint a tanári közlés. Sőt, sokszor fordul elő, hogy a korszerű csoportszervezési metódusok valamelyikét használva jutunk el a tapasztalatig, amelyből a tanulók vonják le a következtetést.
Hiteles forrás-e a netes kereső?
Az értő, tudatos információkeresés tanítása során már nem elég a könyvtári adatbázisok használatának gyakoroltatása, nagyon fontos, hogy megmutassuk a különböző, a diákok által kedvelt internetes információszerzési módszerek, források használati értékét.A napi gyakorlatban igyekszem a könyvtári számítógépek közelében elhelyezni a lexikonokat, szótárakat, s együtt használtatni tanulóinkkal.
A könyvtárhasználati ismeretek oktatásában jól használtathatók az okostelefonok, élhetünk az M-learning lehetőségével is. Ugyan a házirendek zöme még tiltja a mobiltelefon használatát, mégis el kell gondolkodni a mobil eszközök adta lehetőséggel, hiszen a diákok egyre többször egymás közt ezt használják információátadásra.(Ehhez kapcsolódó cikk: Gombos Péter, Hevéré Kanyó Andrea, Kiss Gábor: A netgeneráció olvasási attitűdje. In: Új Pedagógiai Szemle 2015. 1-2. sz. ) Miért ne próbálnánk ki a könyvtárban, ahol oly becsben tartjuk az egyéni tanuláshoz, információszerzéshez szükséges csöndet? Az etikus hivatkozás kiemelt ismeret a tantervben, éppilyen fontos, hogy megtanítsuk diákjainkat irodalomjegyzéket és bibliográfiát készíteni munkájuk végeztével. Az internetről választott képek, szövegek hivatkozását feltétlenül tanítani kell.
Fontosnak tartom, hogy számonkérés legyen, de nem okvetlenül a szakórákhoz hasonló módon: diákjaim számára feladatbankot építek az online tanulást lehetővé tevő Moodle-rendszerben, ahol gyakorlásra, az elméleti alapok mellett kisebb, könyvtárhasználaton alapuló feladatmegoldásra is lehetőség van. Kedves számukra ez a lehetőség.
Mivel tehetné az iskolavezetés hatékonyabbá a könyvtárostanár, az iskolai könyvtár munkáját?
A kérdés természetesen csak annyit jelent, milyen szempontból tudná menedzselni az iskolavezetés az iskolai könyvtárat. Hiszen a fenntartó feladata a költségek tervezése. Hagyományos információhordozóból (szakkönyvek, kézikönyvek, szépirodalom és időszaki kiadványok) fontos lenne a folyamatos frissítés. Ha ez nem történik meg, akkor valóban egyre hangsúlyosabb lesz az iskolai könyvtárban is a technikai eszközök használata az információszerzéshez. Jelenleg kevés a lehetőség a fejlesztésre, ezek legtöbbször oktatást segítő kiadványok vagy tankönyvek. Számunkra nagy segítség az Új Köznevelés és a Modern Iskola, hiszen szakmai lapok egyáltalán nem járnak az iskolai könyvtárba. Nagyon jó lenne, ha a már senki számára nem használható géppark helyett jól használható informatikai háttere lenne a könyvtárnak. Nemcsak számítógépekre, laptopra, tabletre gondolok, de mobil digitális táblára, beépített projektorra, megfelelő gyorsaságú internet-hozzáférésre.
Mit tart a digitális nemzedék a könyvtárról?
Öröm, hogy nem kerüli. Öröm, hogy a hagyományos források mellett itt használja az internet adta lehetőségeket. Öröm, ha lehuppan a fotelba vagy a székre, s előveszi tabletjét, laptopját – öröm, mert tudja, mire való a könyvtár, s ha ezt tudja, akkor pozitív módon közelít hozzá, hozzánk. Csata ugyan nincs, de ha lenne, azt csak úgy tudnánk megnyerni, ha a digitális nemzedék eszköztárát is használva fejlesztenénk az információkeresés, információgyűjtés képességét. Biztos vagyok benne, hogy a digitális nemzedék, a 21. század diákja számára technikai eszközök és tartalmukban friss hagyományos eszközök meglétével még inkább fontos hely lehet az az iskolai könyvtár, amelyet már most is szívesen használnak – saját modern eszközeikkel kiegészítve.
Hock Zsuzsanna
könyvtárostanár, mestertanár
Veres Pálné Gimnázium
| A Veres Pálné Gimnázium honlapján a Könyvtár munkacsoport oldalán a könyvtárat és szolgáltatásait bemutató információk mellett két fontos dokumentum olvasható:
A könyvtár története írta : Gráberné Bősze Klára A könyvtár jövőképe írta : Hock Zsuzsanna |
Kapcsolódó cikkek:
A cikk rövidített változata megjelent a Modern Iskola nyomtatott változatában, 2015. június 10-én, a 2015/3. számban.
Gombos Péter, Hevéré Kanyó Andrea, Kiss Gábor: A netgeneráció olvasási attitűdje In: Új Pedagógiai Szemle 2015. 1-2. sz.
Szekszárdi Júlia: Hogyan szerettessük meg az olvasást? A netgeneráció bemutatása és az olvasás megszerettetését szolgáló jó gyakorlatok bemutatása itt olvasható. In:Modern Iskola, 2015/3.
Fodor Bernadett: Hogyan tanítják a szövegértést élményszerűen
Kalandozás a könyvek birodalmában – cikk a nem kereskedelmi célú könyv recenziókról
