Kezdőlap osztályfőnök

Az E- faktor szerepe és a Flow élménye a Z generáció nevelésében

E-azaz etikai faktor

Az információs társadalom technikája az élet számos területén megjelenik, beleértve a tanulást, a munkát, a szórakozást, a kommunikációt. Vitathatatlan, hogy mindez nagymértékben befolyásolja az oktatás eszköztárát és módszertanát is, ahogyan az is, hogy az IKT segítségével hatékonyabbá és színesebbé tehetjük a tanórát. A 21. században sokak számára ismerősen csengő fogalmak az e-tanulás, az e-könyvtár, az e-könyv, az e-napló, az e-közösség. Álláspontom szerint mindenképpen érdemes kiegészíteni ezt a sort a címben szereplő e-faktor, azaz etikai faktor fogalommal. Ennek a kifejezésnek a megalkotója dr. Harsányi István, akit a magyar tehetséggondozás meghatározó személyiségének tekintünk. A két elismert tehetségfaktor az általános és a speciális mellé dr. Harsányi István javaslata szerint föl kell vennünk egy harmadikat, az e- faktort, azaz az etikai faktort. Ez az erkölcsi, akarati, szociális értékeket jelző személyiségtulajdonságok összessége az etikai értékek dominanciájával.  Véleményem szerint az e-faktor kulcsfontosságú tényező a digitális nemzedék nevelésével és főként identitásával kapcsolatban. Értelmezésemben az etikai faktor az a képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Hatással van emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni tűrőképességünkre.

 Mivel az érzelmi állapotunk nagymértékben képes befolyásolni a teljesítményünket, kiegyensúlyozott érzelmi élet és határozott értékrend birtokában sokkal jobban tudunk élni adottságainkkal.

 Köztünk járnak: az Y és a Z-generáció

Az Y generáció tagjai az 1980-as években, illetve az 1990-es évek legelején született nemzedék képviselői, noha nem születettek bele az internet valóságába,nagy valószínűséggel gyermekkorukban találkoztak vele, megismerték használatát, s annak fejlődésével egy ütemben nőttek fel ők maguk is. A Z avagy  Google- generáció tagjai, azaz a digitális bennszülöttek azonban nemcsak együtt növekedtek vele, de egyenesen beleszülettek a formálódó hálózati kultúrába, azt teljesen a magukénak érzik; nem, mint eszközt használják, hanem mint életformát. Különösen fontos kérdés ez, hiszen mára a felsőoktatást is elérte a Z generáció, mely nemzedék kommunikációs, tanulási, információkeresési szokásai sok tekintetben szignifikánsan eltérnek azelőző generációkétól, attól, ahogyan ők reagáltak az információs társadalom kihívásaira. A  tehetséges digitális bennszülöttek hamarosan a tudományos világ felnőttjeivé, nagykorú polgáraivá válnak, ők várhatón a tudományos kutatásoknál is másként fogják használni ezeket az eszközöket.  Számos új jellegzetesség figyelhető meg az információ feldolgozása vonatkozásában is.  A Google-generációsok szívesen dolgoznak közösségben, közösségi hálózatokon, megosztott információkkal, s a megszerzett információkat jellemzően inkább a másolás-beillesztés módszerével formálják egységgé, mint a szintézis útján, s kevésbé a tankönyv szerint megtanult és megtanított módszerek felhasználásával, sokkal inkább a learning-by-doing, a próba-szerencse alapú cselekedve tanulás útján.
E nemzedék tagjai egyrészt szívesen dolgoznak csapatban, másrészt a közösségi hálózatokon, csoportokban megosztják a tapasztalataikat. Alapvető természetességgel használják az internet térbeli és időbeli határokat átívelő működésmódját, mivel az internet kiküszöböli a tér és idő nehézségeit, hiszen egy adott információt egyszerre láthatnak a világ különböző pontjain. Napjaink oktatásának talán legégetőbb problémája az, hogy sok esetben a digitális bevándorló oktatók, akik a mára már elavult, „pre-digitális” nyelvet beszélik, küzdenek azzal, hogy egy olyan populációt kell tanítaniuk, akik hozzájuk képest már egy merőben új nyelvet beszélnek.

Útmutató életünk legszebb élményeihez

Véleményem szerint az eredményes tanulás feltétele ebben az esetben az új módszertani eszközök alkalmazása, elsődlegesen az irányított felfedező tanulás és az IKT eszközök kreatív használata lehet A munkamódszerek között szerepelhetnek még a kísérletek és a gyakorlati tevékenységek az  IKT eszközök kreatív használatával. Hatékony lehet az is, ha az információkeresés, adatbázis-használat tanításakor olyan feladatokat kapnak, amelyek megoldásához nem elegendő a másolás és a beillesztés.
Csíkszentmihályi Mihály Flow *című könyvében a nagyközönség számára is érthetően foglalta össze azt a több évtizedes kutatást, melynek tárgya az emberi élmények pozitív aspektusa – az öröm, a kreativitás, az élet teljes felvállalása, amit ő áramlatnak nevezett.  Ellentétben az általános hiedelemmel, az ehhez hasonló pillanatok, életünk legszebb élményei nem passzív, befogadó, ellazult állapotban érnek bennünket – noha az ilyenek is lehetnek élvezetesek, ha keményen megdolgoztunk értük.

*A könyv rövid bemutatását és az ahhoz érkezett, informatiív kommentíeket bemutató portált itt találhatják (Moly.hu)

A legszebb pillanatok..
 A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét megfeszített akarattal a végletekig
fokozza, hogy véghez- vigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot.

A tökéletes élmény tehát olyasvalami, ami nem csak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi hozzuk szándékosan létre. Minden ember előtt ezerszámra állnak ilyen lehetőségek – kihívások arra, hogy meghaladja önmagát. Hosszú távon azonban a tökéletes élmények összeadódnak és egyre inkább az lesz az érzésünk, hogy tevékenyen részt veszünk irányításában is. A tökéletes élmény alapja a”flow”, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért.  Az örömteli eseményeket ez az előre irányuló mozgás jellemzi: az újdonság, a teljesítmény érzése, amely megvalósulhat az irányított felfedező tanulás során.
A jövő munkahelyén a ma még kisiskolás gyerekek feltehetően kooperatívmunkával, csapatban dolgoznak majd. Éppen ezért lényeges napjainkiskoláiban, hogy a tudásmenedzsment szellemében a pedagógusok azokat a gondolkodási módokat, kommunikációs és társas készségeket fejlesszék, amelyek a munka világában segítik őket, ezért is elengedhetetlen, hogy az egyén- és versenyközpontúság mellett az iskola falai között is megjelenjen

  • a kooperatív csoportmunka.
  • A hatékony kommunikáció,
  • a meggyőzés,
  • az elfogadtatás,
  • motiválás,
  • inspirálás,
  • megerősítés

kulcsszavak egy szervezet életében.

Vezetői tulajdonságok – mit hozhatnak az iskolákból? 

Egy alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező vezető nem mindig tud megfelelni ezeknek a kívánalmaknak. Egy döntéshozónak tudatában kell lennie annak, hogy munkatársai motiváltsága, hatékonysága, teljesítménye nagymértékben tőle is függ. Az érzelmileg intelligens vezető időt szentel a
kapcsolatok ápolására, képes megérteni kollegái lelkiállapotát. Egy vezetőnek nemcsak szakmailag kell kompetensnek lennie, vagyis nemcsak a
menedzseri szerepkörnek kell megfelelnie. Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik
együtt, az alapvető tudáson és szakértelmen túl olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a
bizalom, a méltányolás, az érdeklődés egymás iránt. Az ilyen és hasonló érzések által válik egy szervezet gépezetből közösséggé. A munkatársak motiváltabbak lesznek, jobban azonosulnak a célokkal, emelkedik a tanulási képességük, amelyek az élethosszig tartó tanulás korszakában nem elhanyagolható tényezők. A legutóbb nyilvánosságra
került PISA eredmények szerint hazánk sok tekintetben rontott az eredményein, az OECD országok teljesítményének átlaga alá került.  A következő felmérésben külön szerepel majd a problémamegoldás képessége és 2015-ben már a kollaboratív problémamegoldást is méri a teszt. Az iskolai kultúránkban szükség van tehát a közösen értékelt közös munkára, az IKT eszközökkel segített együttműködésre. Véleményem szerint a legfontosabb feladat, hogy megtaláljuk azt a helyes attitűdöt, amely elég rugalmas, ugyanakkor elég következetes is ahhoz, hogy a hagyományos értékeket és tapasztalatokat vonzó tudásként mutassuk fel, csakúgy, minta közösségben való alkotás képességét.

„Azon a munkahelyen, ahol magas érzelmi intelligenciával rendelkező munkatársak és vezető dolgozik
együtt, az alapvető tudáson és szakértelmen túl olyan érzések is megnyilvánulnak, mint a tisztelet, egymás megértése, elismerése, a
bizalom, a méltányolás, az érdeklődés egymás iránt.”

Természetesen az emocionális és kapcsolati készségek leginkább gyermekkorban fejleszthetők. Összegezve megállapíthatjuk, hogy az egyéni és közösségi identitás
kialakításában is szükségünk van egymásra: a diákoknak a tájékozódás segítésére és hiteles pedagógusokra, nekünk pedig folyamatos tanulásra és fejlődésre.

 

A szerző bemutatkozása:

Csikó Szilvia vagyok, végzettségemet tekintve magyar nyel és irodalom és történelem szakos tanár. A pedagóguspályámon különösen két területet emelek ki: a tehetséggondozást  és a digitális taneszközök használatát. Azt vallom, hogy az eredményes, deficitmentes tehetségfejlesztés egyik alapfeltétele a tehetségígéretek minél korábbi felismerése és a célnak megfelelő fejlesztése. Úgy gondolom, hogy tehetséges pedagógusok segítsége nélkül szó sem lehet az igényes, társadalmi szintű tehetségvédelem megvalósításáról.

Pályámon egyik legfontosabb elismerésnek tartom a Digitális Pedagógus Díjat, melyet 2014-ben vehettem át Peregrinusok egykor és most- Életpálya-tervezés és tudásmenedzsment lehetőségei a középiskolás korosztály körében IKT eszközök kreatív használatával című tématervemért. A Tempus Közalapítvány 2012-ben létrehozott Digitális Módszertára azoknak a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentumoknak, módszertani ötleteknek ad helyet, melyek a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT eszközök kreatív használatával, azok tanórai vagy tanórán kívüli alkalmazásával.

medium_dsc_4688.jpg

A cikk célja

Tanulmányom központi témája az etikai faktor szerepe a Z generáció nevelésében. Ennek a fogalomnak a megalkotója dr. Harsányi István volt, akit a magyarországi tehetséggondozás meghatározó személyiségének tekintünk, a tehetségvédelem magyarországi lámpásának. Életművével kapcsolatban jogos az a megállapítás, hogy feladatokat hagyott az utókor számára Ő volt az első, aki az iskolai tehetséggondozás szervezeti kereteit megteremtette, elindította a tehetségvizsgákat 1935-ben, éppen 80 évvel ezelőtt. Ettől az időponttól számítjuk a szervezett hazai tehetségvédelemi mozgalom második korszakát, melynek kiindulási pontja Sárospatak volt. A sárospataki tehetségkutatás a korszak társadalmi problémáiból kinőtt, az oktatás- és társadalompolitika gyakorlatára is jelentős hatással bíró szociálpedagógiai kísérlet volt, amelyet a magas fokú szervezettség, a több éves megfigyelésekre és tudományos módszerekre alapozott kiválasztás, hogy kommunikációs eszközök segítségével elért „társadalmasítás”emelt ki a szegény, de tehetséges tanulók támogatását célzó kezdeményezések sorából. A két világháború között elindult programról van szó, melynek számos olyan elem van, amely adaptálható napjainkban is, akár a Z generáció nevelésénél is.

Kapcsolódó cikkek: 

Örömteli hatás-  FLoW- manapság egyre jobban figyelnek erre

Mit várnak el a Z- generációsok a munkaerőpiactól?

Hogyan bánjunk a Z generáció tagjaival?

Hogyan változnak a tanulási-tanítási trendek-vita és egyetértés- határok nélkül

„Mit tanuljunk a fiataloktól? – Gyorsuljunk be!”

Tusványos 2014 – Új osztályterem, új módszerek a Z-generáció oktatásában

Előző cikkCsaládbarát ország kampány indul és egyéb változások a köznevelésben -EMMI
Következő cikkGyakorló német nyelvtan – Recenzió