Kezdőlap heti kitekintő

A biztonságos és erősség-alapú osztály titka

Az iskola nem egy gépezet. Az iskola érző és gondolkodó emberi lények hálózata, akik egy élő emberi rendszerben működnek. – kezdi cikkét Dr. Lori Desautels, az amerikai Marian University oktatója.

 Messze van? Nem a mi világunk? Első blikkre igen, de a cikk végére úgy érezzük, ez bármely hazai iskolában hasznos és gyakorlatban bevezethető. Vitatja? Egyetért? Várjuk véleményét!  A szerk.

Ezekben az élő rendszerekben pedig biztonságra és figyelemre vágyunk. A rendszer gyarapodásra van előhuzalozva, még ha ez nem is mindig olyan egyszerű. Az iskolába tanulni járunk, ami kétoldalú helyzet, a másokhoz való kapcsolódás pedig alapvető összetevője a kollektív érzelmi, szociális, spirituális és kognitív fejlődésünknek.

Hirdetés

Az elmúlt két év során – amikor részben visszatértem a közoktatás területére –a biztonságos, erősségeken alapuló környezet kialakítása során egy gondolat mindig a fejemben motoszkált. Ez a gondolat pedig a változás. A gyerekek minden nap valamilyen szociális, érzelmi, kognitív szükséglettel érkeznek az iskolába, de ezek a szükségletek napról napra változhatnak. Ráadásul az éppen zajló agyi változásaik mély hatást gyakorolnak az affektusukra: hogy mennyire képesek pozitívak, negatívak, motiváltak, frusztráltak, erősek vagy sebezhetőek lenni.

A biztonságérzet a másokba vetett bizalmon nyugszik, elvégre a világ bármely emberéhez a bizalmon keresztül vagyunk képesek kapcsolódni. Az iskolai bizalom ott kezdődik, hogy a diák tudja, a tanár ott van vele és nem megy sehova. A legtöbb problémával küzdő fiatal fejlődéstörténete telis-tele van negatív élményekkel. Már az iskolai hátterük  fegyelmezési eljárásokról szól főleg, valamint sikertelen büntető közbelépésekkel és véget nem érő kudarccal. Az otthoni környezet pedig még rosszabb lehet: hosszan tartó elutasítás és elhanyagolás véget nem érő sorozata. Kiemelten fontos, hogy a pedagógus észrevegye, ha valaki ilyen történettel rendelkezik és felismerje, hogy ez a diák valószínűleg előre menekülni fog és ellenségnek fogja tekinteni az új tanári kapcsolatot. Biztonságos, erősség-alapú környezethez márpedig pozitív kapcsolatot kell létrehoznunk az elkeseredett diákokkal – ami nem kevés kitartást igényel!

A továbbiakban olyan tudományos eredményeken alapuló stratégiákat mutatok be, amelyeket jelenleg is használunk annak érdekében, hogy a gyerekek napról napra egyre bizalmasabb, biztonságosabb osztályban találják magukat.

1. Változtass!

Minden tanév kezdetén új szabályokat, folyamatokat, változásokat fektetünk le az osztályokban. Ugyanakkor tapasztalataim alapján érdemes ennél is gyakrabban változtatni a főbb vonalakon, amennyiben a gyerekek fejlődése ezt megkívánja. A gyerekek (főleg a nehéz élethelyzetben lévők) fontosnak érzik magukat, ha bevonjuk őket a szabályalkotó procedúrába.

2. Teremts szokásokat!

Ha minden napot egy reggeli kis rituáléval kezdünk, gyorsan kíváncsisággal, jóérzéssel tölthetjük be a nap kezdetét. Nem csak annyira gondolunk, hogy körben mindenki mond valamit, lehet például listát írni egy perc alatt, mennyi mindenért vagyunk hálásak. Az idő limitálásával és a feladat kissé versenyszagúvá tételével érhetjük el a részvételi szándékot. Természetesen a tanárok modellt állítva a gyerekek előtt hangosan elvégezhetik a feladatot, ezzel is erősítve a bizalmat és elköteleződést az osztály felé.

Egy másik jó kis reggeli rituálé, ha megnézünk egy pár perces inspiráló videót, majd lehetővé tesszük a téma továbbgondolását.

Más vizekre evezve a nap kezdésére abszolút alkalmas, ha furfangos feladatokat, érdekes tényeket hozunk. Jó ötlet, ha tudományos tévedéseket, hibákat is bemutatunk, ez ugyanis a fejlődő gondolkodásmód szolgálatába fog állni és elfogadtatja a gyerekekkel, hogy tévedni nem bűn.

3. Üdvözöld a képzelőerőt!

A megfelelő kellékekkel és a képzelet elengedésével mindenki erősségeibe és kreativitásába beletrafálhatunk. A hagyományos feladatokat feldobhatjuk például ilyesmivel: tegyünk az osztály elé egy asztalt egy váza virággal, előtte üres székkel, zenekísérettel. Ezután kérjük meg a gyerekeket, hogy egy szeretett, kedvelt személyt képzeljenek az asztalhoz és írják le, mit tanácsolnának neki, mit tanácsolna ő nekik. Persze bármi lehet a kellékünk, ami segíti a bizalmas, biztonságos, társas környezet érzetét.

4. Ismerd a diákjaid!

Legalább annyira követem a diákjaim életét, mint a tananyagot, amit tanítok. Ebbe beletartoznak az adott korosztálynak megfelelő videojátékok, zenei stílusok és a tipikus szabadidős tevékenységek is. Ha egy diáknak gondjai vannak a bizalommal, jó pontot szerezhetünk az érdeklődési körének, gondolkodásmódjának ismeretével. Minden apróságot észreveszek rajtuk, mivel folyamatosan figyelem, éppen mi jó vagy mi rossz történik velük. Mindeközben fokozott figyelmet fordítok a saját érzelmeimre, ugyanis ez a kényelmes, ismerős, elfogadó környezet nem szándékozott (negatív) viselkedéseket is előhozhat belőlünk, tanárokból is.

5. Értsd meg és beszélj a konfliktusokról!

Konfliktus esetén jól jöhet egy párhuzamos gondolkodás papír. A rajta lévő kérdések rávezetik a gyerekeket (és a tanárokat is), hogy igenis lehet fejlődni és keményen dolgozni problémás időszakokban is. Mind felelősek vagyunk azért, ahogyan viselkedünk konfliktusos helyzetben. A későbbiekben leírok pár példát ezekre a kérdésekre, amelyekre tanár és diák egyaránt választ ad egy olyan időpillanatban, amikor a haragos felek nyugodtak és válasz készek. Mikor megbántva, sértve vagy nem tisztelve érzem magam a diákjaim között, tudom, másképp is kezelhettem volna az érzelmeimet a konfliktusban. Íme pár példa a párhuzamos gondolkodás elindítására:

  • Mi a probléma vagy kihívás?
  • Mit tettem, ami nem sikerült olyan jól?
  • Mit lehetne tenni a probléma megoldásáért?
  • Melyik megoldást próbáljuk meg először?
  • Honnan fogjuk tudni, hogy jobb már a helyzet?

Ahogy Dr. Bruce Perry mondja: a fejlődés hordozója a kötődés és a biztonság.

 

Dr. Lori Desautels, az amerikai Marian University oktatójának cikke lorifull1_0.jpg

Eredeti cikk: Creating Safe, Strength-Based Classrooms (2015. 09. 01.)

 

A cikk magyar változatát  Modern Iskola gyakornoka, Szűcs-Nagy Dorina készítette.

A fordító bemutatkozása: Szűcs-Nagy Dorina vagyok, harmadéves  hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán. Iskolapszichológus szeretnék lenni. Tanulmányaim mellett a Modern Iskolán keresztül igyekszem megosztani pszichológiai tudásom és begyűjteni a pedagógusi tapasztalatokat.

Forrás: www.edutopia.org

Az Edutopia egy összefoglaló weboldal és online közösség egyben. George Lucas, a Star Wars filmek írója alapította. Feladatuk, hogy megosszák a legjobb általános és középiskolában is használható oktatási módszereket. A projekteken keresztüli tanulást, az átfogó tanítást, a szociális és érzelmi oktatást, a pedagógusok fejlesztését és a modern technológia terjesztését helyezik előtérbe.

Dorina korábban fordított cikkei itt olvashatók a Modern Iskola honlapján.