Kezdőlap hírmozaik

    Ilyen volt – az Így tanulunk mi! – konferencia és szakkiállítás

     

    Így tanulunk mi! – szakmai konferencia és szakkiállítás

    Budapest, Millenáris Park

     

    Így tanulunk mi! – ezzel a felkiáltással egy sokszínű eseménysorozatot rendeztünk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), valamint a Microsoft Magyarország partnereként 2015. október 20–21-én Budapesten, a Millenáris Parkban. A konferenciát, szakkiállítást, innovatív pedagógus-diák bemutatót, kalandjátékot és digitális órabemutatót is magában foglaló rendezvényre közel ezer pedagógus, felnőtt érdeklődő és több mint ezer gyerek, tinédzser látogatott el, hogy tartalmasan, aktívan „együtt tanuljunk”. A rendezvény egyúttal a TÁMOP 3.1.15 kiemelt projekt záróeseménye is volt, és második nap a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) napja lett: ekkor vált elérhetővé a Portál.

     

    A régi gyárépületből átalakított kulturális központ bejáratánál folyamatos volt a jövés-menés. Kisiskolás osztályok érkeztek példás rendben, ámulva már a vízen keresztül megközelíthető épületbe való belépésen is.

    A tinédzser érdeklődők kicsit kritikusabban, de annál lelkesebben jöttek, és rögtön a D csarnok felé vették az irányt, ők a Microsoft által szervezett küldetésre, a titkos ügynökké válásra voltak leginkább kíváncsiak. Hogy ez is egy tanulási projekt volt, azt elég, ha a pedagógusok és a szervezők tudták… A pedagógusok főváros és az ország legkülönbözőbb pontjairól folyamatosan érkeztek, kíváncsian arra, hogy milyen módon lehet megújítani a tanulást és a tanítást. Sokan közülük nemcsak érdeklődők voltak, hanem kiemelkedően felkészültek is: harmincan kaptak lehetőséget arra, hogy bemutassák az oktatásban használt saját újításaikat. És hogyan másként tudták volna hitelesen bemutatni ezt, mint diákjaik részvételével? Így köszönhettünk 102 diákot és 30 pedagógust, akik az Így tanulunk mi! jelszót a gyakorlatban is bemutatták.

     

     

    Folyamatosan érkeztek a látogatóink

     

    A Millenáris Park csarnokaiban két napon át több helyszínen zajlottak az események. A Modern Iskolával most megkíséreljük végigjárni újra a színhelyeket, bemutatva Önöknek a történéseket, belehallgatunk az előadásokba, megnézzük a kiállítást, bekukkantunk az interaktív tanórákra. Együtt veszünk részt a küldetésen, és közben: Így tanulunk mi!

      

    A konferencia első napja

     A rendezvény célja az volt, hogy a digitális oktatást népszerűsítse, segítséget nyújtson az IKT-eszközökkel támogatott módszertani megoldások terjesztésében, a jó gyakorlatok bemutatásában és a pedagógusok horizontális tudásmegosztásában. A konferencián pedig előadásokat hallgathattak meg a TÁMOP 3.1.15 projekt pedagógiai fejlesztéseinek eredményeiről és a digitális technológia alkalmazásáról a köznevelésben, elsősorban a Nemzeti Köznevelési Portál funkcióiról, működéséről.

     

    2. kép- jobbra Érdeklődők a Így tanulunk mi! – konferencián a Millenárison

     

    Előadások

    Az első napot dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója nyitotta meg, aki előadásában a TÁMOP 3.1.15-14-2014-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása című kiemelt projekt keretében létrejött tartalmi és módszertani fejlesztéseket mutatta be. A főigazgató részletesen beszámolt a tavaly augusztusban indult és idén októberben lezárult projektről.  Kiemelte, hogy a projekt fő célja egy olyan modern tudásmenedzsment-rendszer kifejlesztése, ami a pedagógusok felkészülését, folyamatos továbbtanulását támogatja, újításokra ösztönzi őket a létrejövő új tudásmegosztó felületen.  Az online tudásmenedzsment-rendszer segíti a pedagógusokat és a kapcsolódó oktatási-kulturális intézményeket is a tanulást-tanítást segítő tartalmak, eszközök elérésével, ezzel is támogatva a pedagógusok szakmai együttműködését.

    Előadásában hangsúlyozta, hogy az OFI fontos célja a projektben például az is, hogy a Nemzeti alaptanterv, a NAT kiemelt fejlesztési területeihez kapcsolódó új innovációkat ösztönözze, támogassa.  Ezek a szakterületek a következők: az aktív és demokratikus állampolgárságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztését szolgáló innovációk, a munkára nevelés, a sikeres pályaorientáció, illetve a feltárt hiányterületekhez kapcsolódó innovációk fejlesztése. Beszédében a főigazgató nyilvánosan köszönetet mondott a projektben részt vevő munkatársainak.

     

     

    Az átfogó projektet több szakmai vezető irányította. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részéről Kerber Zoltán a horizontális tudásmegosztást támogató menedzsmentrendszerről adott elő, az Oktatási Hivatal (OH) részéről Marosi Katalin pedig a köznevelési reformok megvalósításának lépéseiről, eredményeiről számolt be.

     

     

    Érdekes és izgalmas előadást tartott a tudásmenedzsment-rendszer és a szakmai fejlődés kapcsolatáról Kovács István Vilmos fejlesztő (OFI). A szakember a többi között olyan kérdéseket járt körbe, hogy milyen tudástípusok léteznek. A klasszikus jéghegy-analógiát hívta segítségül, hogy bemutassa a mélyben lévő, ún. beágyazott, tacit tudást és a felszínen lévő, jóval kisebb, ún. explicit tudást. Elgondolkodtató kérdéseket fogalmazott meg arról, mit ad át a mai iskola. Gyakorlatias vagy elméleti képzést ad? Milyen kérdésekre keresi a választ ma egy oktatási intézmény: lokális vagy globális problémákkal foglalkozik? Miről ad át tudást: a múltról, a jelenről vagy a jövőről? A tudásmenedzsment témakörét elevenné és közérthetővé tette a szakember.

     

    Kojanitz László szakmai vezető (OFI) a Nemzeti Köznevelési Portál funkcióit mutatta be, azok részletes ismertetésével, elérhetőségével, megjelenésével. Princzinger Péter kabinetfőnök (Emberi Erőforrások Minisztériuma – EMMI) pedig plenáris előadásában köznevelési tartalmi és módszertani innovációkról szólt, konkrétan a Bejárható Magyarország keretprogramról és az Egymillió lépés Magyarországon programról.

     

     

     

    Szekciók

    A délutáni szekció-előadásokban a részt vevő pedagógusok a TÁMOP 3.1.15 projekt keretében kidolgozott pedagógiai kutatás-fejlesztésekkel ismerkedhettek meg.  A Színház, múzeum és népmese – kulturális színterek a pedagógiában szekcióban a drámaoktatásról, a népmesék pedagógiai felhasználhatóságáról, a köznevelési és muzeális intézmények eredményes együttműködéséről hallgathattak meg beszámolókat a résztvevők. A Bejárható Magyarország kerettanterv helyi alkalmazásához kapcsolódó kutatás-fejlesztést mutatták be a Bejárható Magyarország program az iskolákban szekcióban. Az Egyenlőség és kirekesztés témaköre az oktatásban szekcióban olyan témákat mutattak be az előadók, mint a holokauszt, a kényszermunkatáborok vagy a roma/cigány kultúra oktatása. Az Egész napos iskola (ENI) szekcióban pedig az egész napos iskola fejlesztéséről adtak elő pedagógiai fejlesztők.

     

    A Felkészítés a felnőtt lét szerepeire című szekcióban két nagy témáról: a pályaorientációról és az egészségnevelésről hangzottak el előadások.  Ezt a szekciót dr. Suhajda Csilla, az OFI pedagógiai fejlesztője vezette, aki felvezetőjében vázolta azt a kontextust, amin belül a jelzett programok megvalósultak.  Dr. Földes Petra, a Bázisiskola-program (BIP) szakmai fejlesztője, pedagógiai kutató beszélt a 200 hazai középiskolában megvalósított projekt koncepciójáról, tartalmáról, módszertanáról és az ahhoz kapcsolódó komplex kutatásról. Tóth Enikő, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tanára, BIP koordinátor a saját intézményében megvalósult jó gyakorlatokat mutatta be. Szabóné Bárdos Csilla, a pécsi Babits Gimnázium igazgatója előadásában a testi-lelki egészségnevelés tananyagmodulról beszélt.  A kamaszkorban erre a témára különösen nyitott diákok számára kidolgozott tananyag nem a betegségek felől, hanem az egészség és a tudatos életvezetés irányából közelíti meg a témát, cselekvésorientáltan, játékosan, kooperatív tanulási formát alkalmazva. Dr. Rácz Andrea a tinédzserek számára bemutatott egészségnevelési projektek gyakorlati tapasztalatairól számolt be. A hozzászólások a pályaorientációs témához kapcsolódtak, ezek keretében szó esett a Dobbantó és a HÍD programról. Felmerült az egyes projektek fenntarthatóságának kérdése is.

     

     

    Előző cikkInterjú Képes Gáborral, a MaNDA főosztályvezetőjével (x)
    Következő cikkEredményesen lezárult a „TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése” elnevezésű kiemelt uniós projekt