Kezdőlap modern óvoda

Hogyan készüljünk az óvodai tanfelügyeleti látogatásokra?

Óvodapedagógusok számára is nagy kihívást jelentenek a tanfelügyeleti látogatások. Az erre való felkészüléshez nyújt gyakorlatias, emberi hangú segítséget Nagyné Szabó Etelka, aki maga is mesterpedagógus, és rendszeresen jár tanfelügyeleti látogatásokra, valamint egy budapesti óvoda vezetőjeként is ismeri a rendszert. A cikkben számos tippet ad a látogatásra készülőknek.

A tanfelügyeleti szakmai ellenőrzés új kihívás az intézmények számára.

Célja: az óvodapedagógusok szakmai alkalmasságának, munkájuk hatékonyságának feltárása. Megismerhetjük általa a pedagógusok munkájának erősségét, gyengeségét, rávilágítunk a fejleszthető területekre.

Hirdetés

Az ellenőrzés során a tanfelügyelő feltárja, hogy a pedagógus:

  • megfelel-e az általános pedagógiai szempontoknak
  • az Óvodai nevelés országos alapprogramjának
  • valamint az intézmény saját pedagógiai programjának

Tanfelügyeleti szakértőként és óvodavezetőként én is átélem a tanfelügyeleti látogatások izgalmát. Saját tapasztalataim alapján egy-két gondolatot szeretnék megosztani, hogy megkönnyítsem a folyamatot. Először is, elmondhatom, hogy túl lehet élni! Sőt, annak ellenére, hogy szinte „a karácsonyfa alatt” volt 2015-ben az első tanfelügyeleti látogatásom – ráadásul dupla – kellemes élményekkel hagytam el az intézményt. Ez köszönhető szakértő társam rugalmasságának, empatikus képességének, szaktudásának, valamint az intézményvezető és a kollégák alapos felkészülésének.

De mi is vezet odáig, hogy egy ellenőrzés eredményesen záródjon?

Természetesen első lépés, az Oktatási Hivatal honlapján lévő Tanfelügyeleti és Önértékelési kézikönyvek áttanulmányozása. Tisztában kell lennie mindenkinek, hogy mi a feladata. Nem csak az intézményvezetőnek kell ismernie az eljárás folyamatát, hanem minden pedagógusnak, sőt nem árt, ha a technikai dolgozók is tudják mi vár óvodapedagógusaikra, az intézményre. A belső Önértékelést Támogató Munkacsoport (ÖTM) létrehozásán többségében már túl vannak az intézmények. Folyamatosan készítették el az intézményi elvárás-rendszer pedagógusokra és vezetőre vonatkozó dokumentumait. Aki még a folyamat elején tart, mert még nincs közelgő tanfelügyelet, akkor könnyítésként talál egy mintát az Oktatási Hivatal felületén- itt. Az önértékelés tervezéséhez kíván segítséget nyújtani az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ munkatársainak napokban (2016. január 26.) megjelent segédanyagai. Ezek minták lehetnek az ÖTM kialakításához, a pedagógusok, a vezető, az intézmény önértékelésének folyamata, és feladatainak meghatározásához, az Önértékelési Program tartalmának kidolgozásához, elősegíti az önértékelés folyamatának végiggondolását. Az önértékelés aktuális feladatairól az Oktatási Hivatal által küld tájékozatót, melyet érdemes alaposan áttanulmányozni, hiszen idáig minden évben változott az eljárásrend.

Az értékelés alapját szolgáló dokumentumok feltöltése az intézmény feladata, melyet a szakmai ellenőrzés előtt legalább 15 nappal előbb fel kell tölteni az informatikai rendszer felületére. Az önértékelés részletes leírását, a szükséges sablonokat az Oktatási Hivatal honlapján található Önértékelési kézikönyvben találhatjuk meg. Az óvodákban a validálás, az informatikai rendszer működtetése szokott gondot okozni, ezért kérjünk segítséget az óvodatitkártól, szülőtől, jó esetben a szomszédos iskola informatikusától. A nevelőtestület közösen döntse el, kinek és milyen számban ad kódot a kérdőívek kitöltéséhez. A feltöltött dokumentumokat a látogatás előtt a szakértők áttekintik.

Milyen legyen a dokumentáció?

Dokumentációnkat folyamatosan vezessük, legyen naprakész, rendezett. A tanfelügyelők számára nyomtassuk ki a tematikus tervet, a két foglalkozási/ tevékenységi vázlatot. A szakértők elkérik a naplót, a tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat, a gyermekek mérésével-értékelésével kapcsolatos dokumentumokat, az egyéni fejlesztési terveket, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztési terveit, dokumentumait. A gyermeki produktumok minősége is árulkodik a pedagógus szakmai munkájának színvonaláról. Egyrészről képet kapunk arról, hogy mennyire illeszkedik az aktuális tevékenységekhez, projekthez, kapcsolódik-e nevelési területekhez, milyen változatos technikával készült, hol és hogyan van elhelyezve. A gyermeki produktumokkal kapcsolatosan hallottam egy jó ötletet. Mivel a legtöbb óvodában a gyermekek hazaviszik a kész munkákat, készítsünk fotókat, azt be lehet tenni a gyermekdossziéba, naplóba. A dokumentumokat gyűjtsük össze, helyezzük el abba a helyiségbe, ahol a vezető kijelölte a helyet a megbeszélésekre.

Az ellenőrzés előtt legalább 15 nappal a vezető szakértő felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével, szakértőtársával, és egyeztetik az ellenőrzés részleteit. Az egyeztetés eredményét a vezető szakértő egy forgatókönyvben rögzíti, amelyet az ellenőrzésben részt vevők számára e-mailben elküld. Ők jóváhagyásukkal véglegesítik, vagy módosítást javasolnak. A végleges látogatási forgatókönyvet legkésőbb két nappal a látogatást megelőzően minden érintetthez eljuttatják. Óvodapedagógus-ellenőrzés esetén az egyeztetésbe az érintett óvodapedagógust is be kell vonni.

A látogatás forgatókönyve

Eddigi tapasztalatom szerint a látogatás reggelén jó a személyes találkozó a tanfelügyelővel, mert oldhatja a feszültséget a szakértő egy-két biztató szava, a csoport pár mondatban való bemutatása. Ez azonban 10 percnél több ne legyen. Egyébként sem jó, ha nagyon terjengősek vagyunk, eltérünk a tárgytól.

A foglalkozás látogatásánál fontos, hogy a mindennapokat mutassuk meg a kiérkező tanfelügyelőnek. Úgy tervezzünk mindent, ahogy „szoktuk”, egyébként nem leszünk hitelesek. Egyeztessünk a dajkával, ismerje az aznapi kezdeményezés témáját, folyamatát, beszéljük meg, mi az ő feladata. Nyugodtan beszéljük meg a kollégákkal, a vezetővel a napi tevékenységeket. „Több szem, többet lát” – lehetnek jó ötletek. Teljesen új eszközt, módszert nem biztos, hogy érdemes használni, mert a meglepetés, a váratlan helyzet, csak fokozhatja az ilyenkor fellépő természetes izgalmunkat. Használjunk változatos eszközöket, módszereket, munkaformákat. Ne féljünk, ha a tervezést a gyermekek ötlete, esetleges konfliktus módosítja. A reflexiónál szakmailag alá lehet támasztani miért történt a változtatás. A gyermekek értékelését tegyük változatossá. A szokásos „ügyes vagy” helyett, konkrétan utaljunk a tevékenységre. pl. „gyönyörűek a virágaid, mert sokféle színt használtál a festés során”, vagy „nagyon örülök, hogy elsőként sikerült felvenned a tornacipőt!”. A differenciált feladatadásnál az eszköz és módszer mellett biztosítsunk plusz lehetőséget a tehetséges gyermekek számára.

IKT eszközök az óvodában?

Sok óvodapedagógus számára gondot okoz az IKT eszközökkel kapcsolatos indikátorok értelmezése. Az óvodai informatikai nevelést széleskörűen lehet értelmezni. A digitális kompetenciába az IKT eszközök kezelése mellett információk keresése, gyűjtése, feldolgozása is beletartozik. Ha nem illeszkedik a tevékenységhez a fényképezőgép, laptop, diktafon, DVD, akkor tervezhetünk labirintus játékot, puzzlét, érzékelő játékokat is, de jó kiegészítés, motiváció vagy zenei aláfestés is lehet az adott témához kapcsolódó zene meghallgatása.

A foglalkozás elemzése során használjunk szakszavakat, bátran emeljük ki erősségeinket, de ne féljünk elmondani azt sem, ami nem úgy sikerült, ahogy mi gondoltuk. A látogatás előtt érdemes áttanulmányozni az interjúkérdéseket. Ha jegyzetet készítünk, szakszerűbb lesz mondanivalónk, lerövidíthetjük a folyamatot. Az értékelést, reflexiót is gyakoroljuk, akár magunknak akár egy kollégát bevonva. Fontos, hogy ne olvassuk fel, amit előre leírtunk, csak mankónak használjuk, hogy minden fontos gondolatra kitérjünk.

Az óvodapedagógus értékelőlapjának rögzítése után – szintén 15 napon belülértékeljük a szakértők munkáját az informatikai támogató felületen, hiszen a visszajelzések a fejlesztést szolgálják.

És ne feledkezzünk meg önfejlesztési tervet készíteni, a tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeként született értékelés alapján. (Önfejlesztési terv sablonja- 4. számú melléklet).

Az intézményvezetők számára javaslatom, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel az Önértékelést Támogató Csoport munkáját. Legyen tevékeny részese a pedagógusra vonatkozó elvárás-rendszer elkészítésének, de a feladatokat időnként delegálja, egyébként is sok időt vesz igénybe az előkészítés, a szakértők fogadása, a pedagógusok felkészítése. A vezetői tanfelügyeletben nem hagyhatjuk ki a fenntartót sem. Érdemes előtte tájékoztatni a folyamatról, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy pozitív képet kapjon munkánkról, valamint nekünk sem mindegy, hogyan nyilatkozik rólunk. A szakértők részére biztosítsuk a szükséges technikai feltételeket, a nyugodt helyiséget. Az óvodatitkár segítse a szkennelés, internetelérés folyamatát, hiszen közös érdek a zökkenőmentes látogatás. Legyen fénymásolópapír, patron a nyomtatóba. A dokumentumok előkészítésében nyújtsunk segítséget a pedagógusoknak, készítsünk esztétikus, elegendő számú fénymásolatot a foglakozásokról, tematikus tervről, csoportprofilról. Egy példányt a pedagógus írjon alá oldalanként és a dokumentum elején tüntesse fel oktatási azonosítóját, így ezzel sem kell kapkodni a látogatás napján.

„Sikerem titka az, hogy hiszek magamban, hiszek másokban, és hiszek abban, amit csinálok.” (Andrew Carnegie)

Jó felkészülést kívánok!

 

Nagyné Szabó Etelka, mesterpedagógus, óvodavezető


Nagyné Szabó Etelka

tanfelügyeletei és minősítő szakértő

Csicsergő Óvoda, Budapest

Rákosmenti Csicsergő Óvoda, 1173 Budapest, Kaszáló u.48.