Kezdőlap osztályfőnök

Hogyan segíti a digitális családot az Inforum?

Hogyan kell jó szülőnek lenni a digitális világban? Mi a szerepe a pedagógusnak ? Hamarosan - 2016. 02.09.- újra a Biztonságos Internet Napról szólnak majd a hírek, pedig ennél többről is szó lehet, ha arról beszélünk,miként működik jól egy digitális család? Erre és sok más kérdésre keresték a választ az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum kerekasztal-beszélgetésén.

Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny az INFORUM szervezésében, 2009.
Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny az INFORUM szervezésében, 2009.
Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny, INFORUM, 2009.
Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny, INFORUM, 2009.

Nem folyik hangos párbeszéd Magyarországon arról, hogyan kell jó szülőnek lenni a digitális világban. Pedig nem lenne hiábavaló. Majd’ mindenki kezében ott villog az okostelefon, s a családok nagy részében változatos telefon-csipogások szakítják meg a vacsorát. A gyerekek a házi feladatok megoldására hivatkozva bújnak el a számítógép monitora vagy éppen a notebookok, tabletek mögé. A szülők is követik a ragadós példát, csetelnek, megosztanak, lájkolnak. A gyerekek számára már snassz a levetett telefon, számítógép, és a távközlési cégek új mobil akciónak eredményeképp a mind újabb, divatosabb kütyü kerül a kezükbe. De eközben a felelősen gondolkodó szülők jelentős része tanácstalanul néz 4-7-14 éves csemetéjére, vajon mit rontottam el, hogy a saját lányomhoz a Facebookon kell időpontot kérnem?

Digitális gyermekkor a középpontban – 14 éve!

Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) munkatársainak véleménye szerint alapvetően tévúton járunk, amikor az internet-informatika viszonyrendszerét leszűkítjük a társadalmi közbeszédben a „veszélyes az internet” és „még a lányok is menjenek programozónak” szlogenekre, és az iskolában az informatikai eszközökre és szoftvereikre úgy tekintünk, hogy azok megismerése és alapfokú kezelése lenne a jövő céljainak netovábbja.

A morguefile.com fotója
A morguefile.com fotója

Egy közelmúltban megrendezett kerekasztal beszélgetés során az Inforum szociológus, tanár, pszichológus, oktatáskutató, kultúrtörténész vendégei (tizenketten), e émával foglalkozó szakértők tényeket, problémákat és jó megoldásokat említve kezdtek meg egy közös gondolkodást e kérdéskörben: mi a szülő feladata a digitális korban, avagy létezik-e digitális anyuka vagy apuka? Az Inforum azért adott hangot az első hallásra meghökkentő kérdés megfogalmazásának, mert a pionír szerepet nem egyszer felvállalva, 2003 óta foglalkozik a digitális kor úgynevezett „intergenerációs” kérdésével: lehetséges, hogy az unokák vonják be a nagyszülőket a digitális korszakba? A nonprofit szervezet abban az évben indította útjára az évente (2009-ig) megrendezett Unoka – Nagyszülő Informatikai Versenyeit, s még az internet hazai robbanása előtt, 2001-ben publikálta magyarul Don Tapscott A digitális gyermekkor című könyvét. A közfigyelem felkeltésének kísérlete e témára tehát 14 éves, immár kamaszkorba lépett.

Miközben az internet, a mobiltechnológia olyan mélyen vált életünk részévé, hogy tömegek vonultak az utcára az internethasználat védelmében, még adósak vagyunk néhány elméletinek látszó, de nagyon is gyakorlati kérdés megválaszolásával.

Az Inforum meghívására egybegyűlt szakértők szerint a szülők előtt álló legnagyobb kihívás: lépést tartani a digitális világ dinamikus változásaival; s a legfontosabb feladatuk, hogy a digitális információs térben is partnerei, segítő és megértő szülői legyenek gyermekeiknek, hogy azok „ne tévedjenek el a rendszerben”.

Melyek a trendek, melyeket kövessünk?

A technológiával nehéz és könnyű is együtt élni. Megeshet, hogy a digitális világ kontrollálhatatlan, a „családi kiscsoportot” atomizáló térré válik, ahol a színes hangos hír- és képkavalkád erőteljes gravitációja elszakítja egymástól a család tagjait. Megakadályozhatja ezt erővel, tiltással a szülő? Gondoljunk bele: az informatika elterjedésével fordított szocializáció ment végbe, a fiatalabb generáció tanította meg az idősebbeket az új technológiák használatára, és az azzal kapcsolatos magatartásra, netikettre. Miképpen is lehet nevelni akkor, amikor a szakértő, a trendsetter és a trendek interpretálója éppen a gyerek? Egyáltalán: kell-e követni a trendeket, lehet-e kívül maradni, és mi történik a családok kiscsoportjainak saját, belső értékeivel?

Hogyan legyünk jelen,mikor a gyerek belép az újmédia világába?

Az életünkben a család az elsődleges szocializációs terep, a szülők egyik feladata‑a sok közül ‑a kultúraátadás. Ezért lenne fontos a szülőnek, hogy jelen legyen akkor, amikor gyereke belép a digitális térbe, az információs társadalomba. Talán a szülők még emlékeznek: akkor is ők voltak ott, amikor megszületett (az időközben nagyra nőtt) baba. Miért lenne ez másképp a digitális kor monitor kapuja előtt? Az óvodába, első osztályba nem kísérték el a gyerekeiket? De most a globális szupersztráda kapujáig a gyerek találjon el egyedül, csak a barátok, osztálytársak kíséretében? Egy 2015 őszén végzett,országos, reprezentatív felmérésben a hetedikesek 45%-a állította, hogy kontroll nélkül tehet bármit az interneten.Ilyen sokan közülünk nem érünk rá a gyerekeinkre? Pedig még az üzletek is zárva vannak vasárnap. (Ja, akkor meccs van.)

A morguefile.com fotója
A morguefile.com fotója
Magára hagyott gyerekek, alkotó informatikai ismeretek nélkül

A téma ismerői között van, aki keményen dörgi: társadalmi szinten hagytak sok gyereket magára. De a valóságos gond az, ha a családban történik az elmagányosodás. A szülők úgy gondolják, hogy az anyagi feltételek biztosítása fontos, de ennél többet sok „középosztálybeli” gyerek sem kap.A szülők elfogadták azt a soha nem bizonyított tételt axiómának, miszerint a „mai gyerekek jól értenek a digitális készülékekhez és a digitális világhoz”. De csak a viccben és a felületes marketingszövegekben születik anyából azonnal digitális bennszülött. Vagy ha mégis, akkor azt robotnak nevezik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gyerekek nagy része nem ismeri alaposan a digitális eszközöket, nem érti azok működését és a szolgáltatásaikat akkor sem, ha levizsgázik használatukból. De a legnagyobb probléma: a gyerekek jelentékeny része nem képes új tudást, alkalmazást, alkotást, művet, munkát (nevezzünk bárminek)előállítani digitális eszközeivel. Pedig ez lenne a lényeg:a tudás haszna az eredmény. Vagy talán elég a játékokban örök életet biztosító cheat kódok ismerete ahhoz, hogy a digitális világban ne legyünk halandók? Vajon a lányprogramozókat követelő férfiak tudnak-e programozni? Vajon a mai gyerekek milyen alkotásokkal tudják gazdagabbá tenni digitális világunkat? Az iskolákban a diákok tanulnak weboldal-készítést? Blogírást? Tanulnak-e filmkészítést vagy ezek magasabb színvonalú változatait: animációs filmek készítését, online újságírást, gépírást, (helyesírást ?), mobil applikáció-fejlesztést, és még hosszan sorolhatnánk?  De vizsgáznak Word-ből, Excelből ‑ remek, fontos, de az informatikai oktatás célja nem csak a Microsoft szoftverek kezelésének elsajátítása, hanem az alkotás minden formájának támogatása és az egyén tehetségének kifejezése minden vizuális és verbális vagy akár programnyelven.

Fontos a szülői példa a netezésben is

Az Inforum szakértői szerint a szülő sem mondhat le az élethosszig tartó tanulásról, amire egyébként éppen felkészíti a gyermekét. (Ugye, hogy Ön is felkészíti?) S arról sem, hogy lépést tartson a technológiák fejlődésével – ha kevesebb a jövedelme legalább a hírek szintjén, akár barátok által. De több szakértőben is feltámadt a protestáns etikát valló belső fekvőrendőr: az is fontos, hogy mind a szülő, mind a gyerek tartson mértéket a netfogyasztásban, szabályokat állítva önmagunk elé, hogy az internet ne kerüljön nyomasztó túlsúlyba a hétköznapjainkban. (Az ezen álláspontot valló családokból szinte bizonyos, hogy nem kerül ki informatikus.)

De mindehhez az kell, hogy békés, harmonikus legyen a szülő-gyermek kapcsolat a családban. Olyan légkör szükséges, ahol a gyermek bizalommal tud kérdezni, megnyílni szülei előtt. Csakis így lehet a felmerülő problémákat mind a digitális térben,mind más, valós és éles helyzetekben is megoldani. S a bizalmat pedig folyamatosan és a nehézségek ellenére is építeni kell, de ez mindig a felnőtt, az erősebb, a hatalmasabb feladata. Az erőszak nem erő‑ mondta  Isaac Asimov‑, hanem a gyengék végső menedéke.

* * *

Kérdezzen a digitális családról a kerekasztal – szakértőitől!

A kerekasztal-beszélgetés folytatódik. Az Inforum szerint a digitális eszközök az ember, a gyerek tanulását, kreativitását szolgálják, jobb életminőségét, a modern társadalomban való helytállását biztosíthatják. De ehhez az első kulcsot nem az informatikai órák, a „programozzon mindenki” kampányok jelentik, hanem a család, amelyik – bárhogy kerülgetjük – máris digitális.

A kerekasztal-beszélgetésen megfogalmazott megoldási javaslatok, a digitális szülői lét teendői, feladatai, a digitális világ szülők számára fontos ismeretei, a digitális szülő témájú weboldal is elérhető a téma felelőseitől. Érdeklődjön, kérdezzen, írjon, lépjen a digitális szülői lét tudatos területére!

Önnek mi a legnehezebb feladata digitális szülőként?

Legyen boldog, digitálisan és offline módon is boldog és harmonikus új éve minden családnak!

Dombi Gábor, az INFORUM főtitkára

www.inforum.org.hu

[js-disqus]

Előző cikk10 dolog, ami a kreatív személy jellemzője
Következő cikkProjektmunkákkal kapcsolódnak össze a szakképző iskolák