Kezdőlap jó példák

A KIP módszer és a „nagy ötlet” – interjú Kovácsné Dr. Nagy Emesével

Nemrég táblagépeket kaptak a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola tanulói.  Ez alkalommal megfigyelhette a moderniskola.hu munkatársa az iskolában zajló Komplex Instrukciós Program (KIP) működését, biztató és pozitív eredményeit. A programról, az iskola sikertörténetéről és az innen átvehető módszerekről, szemléletről, tudásról is kérdeztük Kovácsné dr. Nagy Emesét, a Komplex Instrukciós Program (KIP) országos bázisintézményének, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatóját. Személyében egyben elértük azt a szakembert, akit a moderniskola.hu olvasói kértek, hogy szerepeljen az oktatásban betöltött szerepük miatt fontos és példaértékű, kiemelt interjú-alanyok között.

kovacsneemeseMindenki jó valamiben! Ez a mottója az iskolának. Kíváncsiak voltunk a gyakorlati módszereikre, ezért meglátogattunk egy tanórát, ahol a harmadikosok használták matematika-órán a táblagépeket.  Közösen dolgoztak a virágokkal plasztikusabbá tett számtan-feladaton, meghallgathatták újra-és újra a  feladatot, végignézték az animációt és az érintőképernyőn jelölték be a válaszokat. Majd nagy papírlapokra rajzoltak, közösen, egymást segítve, egymással együttműködve. Érdekes volt látni a digitális technika és a hagyományos tanulási módszerek ötvözését illetve a különböző képességű gyerekek együttműködését. Erre a sikeres megoldásra alapozhatja is a Vodafone, hogy most  táblagépeket ajándékozott most  Önöknek a Digitális Iskola Program keretében. Ez mit jelent és mi fog változni ez által? Kérdezem Kovácsné dr. Nagy Emesét, aki a Komplex Instrukciós Program (KIP) országos bázisintézménye, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója.

  • Kné Dr. Nagy Emese: –Az előzménye az órának az volt, hogy a Vodafone, annak a kilenc iskolának, amely évek óta alkalmazza a KIP-et, két évvel ezelőtt, iskolánként adományozott négy táblagépet. Egyértelművé vált, hogy a gyerekek ezen eszközök használatát nagyon igénylik, és nagyon jól tudják az információkat onnan lehívni. Észrevettük, hogy a gyerekek képi feldolgozása rendkívüli módon megerősödött, még azoknak is, akiknek nem a vizuális intelligenciájuk az erős. Láttuk, hogy a gépek használata a tanítási órán nagyon hasznos. Eddig ennek a pár gépnek a tanórai használatát nehéz volt harmonizálni, de most, hogy létszámtól függően húsz, harminc vagy akár hatvan darabot is kap egy iskola, lehetővé válik, hogy minden gyerek egyéni feladatot kaphat és a saját tempójában dolgozhat. Ez nagy lépés a differenciált tanulásszervezés felé. Vizionálom, hogy harminc vagy ötven év múlva minden egyes gyerek  egy számítógép előtt ül, lehet, hogy nem is az iskolában, hanem talán otthon,és a képességeinek megfelelő feladaton dolgozik.

-A hejőkeresztúri iskolában elsőként vezették be a Komplex Instrukciós Programot.  Milyen eredményekkel működik ez a komplex instrukciós módszer?

  Kné Dr. Nagy Emese: –Tanulóink közel háromnegyede hátrányos helyzetű, minden tizedik gyermek állami gondozott, 10 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű. Büszkék vagyunk arra, hogy mindezek ellenére az iskolánkban végzett gyermekek egytől-egyig továbbtanulnak, sőt, 70 százalékuk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait.” – mondta . Kimagasló eredményeink leginkább a Komplex Instrukciós Programnak köszönhetőek, amelyenek terjesztését immár 6. esztendeje támogat a Vodafone Magyarország. Közös célunk az, hogy a gyermekek optimista életszemléletű, toleráns, az új iránt fogékony, de a hagyományokat is ápoló, szilárd és magabiztos tudással rendelkező felnőttekké váljanak, s ebben segít a Vodafone Digitális Iskola Program is.

asztalnal
Hogyan kezdődött a program bevezetése és mikor?

  • 16 évvel ez előtt azzal találtuk szemben magunkat itt a hejőkeresztúri iskolában, hogy a gyerekeknek a viselkedése kívánni valót hagy maga után és a tanulás iránti motiváltságuk rendkívül alacsony. Úgy gondoltuk, hogy keresünk egy olyan módszert, amely ezekben a kihívásokban segíteni tud, és így találtunk rá a komplex instrukciós programra.

16 év távlatában látjuk, hogy képes megoldani azt a két problémát, amit szerettünk volna: vagyis, egyrészt, hogy a gyerekeknek az egymáshoz való viszonya, viselkedése rendeződik, nincsenek kirívó magatartásbeli problémák az iskolában. Másrészt a motiváltságuk megfelelő. A program alkalmazása előtt jellemző volt, hogy a gyerekek 10%-a megbukott, voltak magántanulók, nagyon sok volt a hiányzás. A program bevezetésének a hatására először az igazolatlan hiányzások csökkentek, ezzel arányosan a bukások számai is csökkent, majd eltűntek a túlkoros diákok is, és magántanuló státusz sincsen már az iskolában. Minden gyerek tovább tanul és közülük kb. 70%, aki érettségit adó iskolába megy tovább.

  • Mi a lényege Komplex Instrukciós Program (KIP) módszernek?

Kné Dr. Nagy Emese: –A KIP az tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói összetételű csoport számára alkalmas tanítási módszer. Legyen az felzárkóztatás vagy tehetséggondozás, a pedagógus egy tanítási órán ezt a két tevékenységet meg tudja valósítani. A program fő ismérve a tanulói státuszkezelés. A KIP tehát egy speciális kooperatív tanulási eljárás. Elmondhatjuk, hogy az iskolákban a kooperatív tanulási formát minden pedagógus ismeri, és nagy valószínűséggel alkalmazza is. A KIP elsősorban a státuszkezelés tekintetében tér el ettől, amelyhez kívánatos, hogy a pedagógusok tekintetében attitűdváltás menjen végbe. A pozitív megerősítés, a jó teljesítménynek a kiemelése elsődlegességet élvez. Ennek hatására a tanulók egymáshoz való viszonyában következik be változás, többé már nem csak sima osztálytársnak, barátnak, hanem együttműködő partnernek tekintik egymást. A program „terméke”, hogy minden gyerek ráébred arra, hogy jó dolog a társak tudására, erősségére támaszkodni. Mi ezen a programon keresztül ezt megtanítjuk a gyerekeknek.

  • Hogyan képzeljük el, ez a program a pedagógusokra milyen külön feladatot ró, mint képzésben, mint az órai felkészülésben?

Kné Dr. Nagy Emese: –Harminc, illetve hatvan órás tanfolyam keretében lehetséges a program ismérveinek az elsajátítása. A képzés után a pedagógus tisztában lesz a módszer lényegével, azzal, hogy mi a sajátos jellemzője, de még nem feltétlenül tudja készség szintjén alkalmazni a gyakorlatban a megszerzett tudást. A KIP módszer átadására mi egy hálózatot működtetünk, amiben a képzésnek nagy erőssége és előnye, hogy utókövetjük az iskolákat. Ez azt jelenti, hogy egy éven át segítünk abban, hogy a pedagógus úgy állítsa össze a tanítás óráját, hogy mind a tudásban mind a szocializáltságban heterogén tanulói csoporthoz igazodjon, tehát minden gyereknek a képességeihez tudja mérni a személyre szabott feladatokat. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez rendkívül nehéz feladat. Először is azért, mert sokkal egyszerűbb „általában” tanítani, másodszor pedig azért mert azt tapasztaljuk, hogy, a legtöbb pedagógusnak nincs igazán jó, hatékony módszere arra, hogyan kezelje a tudásban rendkívül heterogén tanulói csoportot, mit kezdjen az alig kettes és a szárnyalni képes ötös tanulóval egy időben.

Ezeknek a problémáknak a kezelésére tanítjuk meg a pedagógusokat, melyhez legalább egy évre van szükség. Ezalatt az egy év alatt minden iskolában kialakul egy olyan csapat, amelyik már képes szervezni, irányítani és ellenőrözni a kollégák munkáját. De egy év után sem engedjük el az iskolák kezét, hanem még 3-4 éven át utókövetjük. Ez azt jelenti, hogy  rendszeresen elmegyünk az iskolába tanítási órákat hospitálni és a pedagógusnak és a gyerekeknek a reakcióiból, a viselkedéséből tudjuk lemérni azt, hogy mennyire alkalmazzák készségszinten a módszert, kialakult-e a gyerekben az az automatikus és kívánatos viselkedés, magatartásforma, ami a módszerhez kapcsolódik. Ha mégis nehézség akad a mindennapi munkában, segítünk. A Komplex Instrukciós Programot alkalmazó iskolák hálózatában már sok iskolánk van, és mindegyik iskolával végigjárjuk ezt az utat. Ez iskolák öt év után úgy válnak le és kezdik meg önálló munkájukat, hogy képesek magas szinten végezni a tevékenységüket. A leválás nem jelenti a kapcsolat megszűnését a hálózattal, benne  maradnak, és idővel belépnek a tudásátadás rendszerébe, vagyis ezekből az iskolákból is kerülnek ki olyan kollégák, akik más iskolák „átformálói” lehetnek.  Jelenleg 40 ember van ebben a rendszerben, valamint a Miskolci Egyetem oktatói mind a tudásátadással, mind a kutatói munkával támogatják a disszeminációs munkát.

tablanal
Interaktív táblán is tanulják a harmadikosok a szorzást

Hány iskolában működik már ez a módszer?

Kné Dr. Nagy Emese: –Jelenleg 40 iskola alkalmazza a módszert. A KIP szélesebb körű terjedésének több akadálya is van, amelyből a leginkább említésre méltó, hogy a többi pedagógustréninggel ellentétben a módszer tanulása nem ér véget a képzés befejeztével. Sőt, az igazi építkezés ekkor kezdődik meg és éveken át tart.

16 év tapasztalat után, egyértelművé vált, hogy csak az a pedagógus képes a gyakorlati ismereteket átadni, aki maga is a mindennapokban alkalmazza a módszert. Nem járható út, hogy kiképzünk 30 trénert és utána ők is a tudásátadás szakemberei lesznek. Azt vettük észre, hogy aki nem ezzel a módszerrel oktat nap, mint nap, az nem is veszi észre a kooperatív módszer és a KIP  közötti különbséget. Mind kettőnek helye van a tanítási órán, de a KIP leginkább a tanulók közötti státuszkezelés rendezésére alkalmas módszer, amely a „hagyományos” kooperatív technikának nem feladata. A módszer terjesztésében az erősségünk abban van, hogy mi olyan trénerekkel dolgozunk együtt, akik a KIP-módszert a gyakorlatban alkalmazó iskoláknak a tagjai, és a legaggódóbb pedagógusoknak is tudnak választ adni a felmerült kérdéseire.

  • Ha egy iskola szeretné bevezetni, akkor mit, tegyen ehhez? Milyen lépések szükségesek?

Kné Dr. Nagy Emese: –Több forrás van a módszer igénybevételéhez. Először is a Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvány jelentős arányban végez önkéntes munkát a terjesztésben. Az egyre több iskola bevonásához a VODAFONE Magyarországért Alapítvány nyújt segítséget. A képzéshez elsősorban a Miskolci Egyetemnek a tréningjét vehetik igénybe az iskolák. Ez a megkereső igényétől függ. Tartunk olyan képzést is, ami nem akkreditált, viszont az átvevő iskola kérheti, hogy munkájukat folyamatosan segítsük.

-Úgy tudjuk, hogy a KIP módszer csak úgy működik, ha az egész tantestület átveszi, hogy kell ezt értelmezni?

Kné Dr. Nagy Emese: – Rendkívül fontos, hogy a tantestület egésze értse a program prioritásait. Csak és kizárólag csak akkor lehet rutint és automatikus, készségszinten elsajátított viselkedést a gyerekekkel elérni, ha a módszert megfelelő gyakorisággal, körülbelül a tanítási órák 15%-ban alkalmazzuk. Ha csak a tantestület harmada használná a módszert, akkor a kívánatos gyakoriság csak úgy érvényesülne, ha a módszert alkalmazó kollégák saját tantárgyuk tekintetében lényegesen magasabb arányban szerveznék így a tanítási óráikat. Ez megterhelő lenne az adott pedagógusnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden óra és tantárgy alkalmas arra, hogy ezt az arányt túllépve alkalmazza a pedagógus. A módszer plusz energiát igényel a program bevezetése kezdetén, de később ez a befektetés megtérül. Talán mondhatom azt, hogy egy hagyományos órára még hosszabb ideig kell készülni, hisz a KIP-ben adott a keretrendszer, ami megkönnyíti a felkészülést. A ráhangolás, a csoportmunka és az egyéni feladatok is keretrendszerbe foglaltak.

-Úgy tudom, hogy a pedagógusok mindig használnak egy kreatív, új ötletet az óraszervezésre, a gyerekek nyelvén beszélve.

Kné Dr. Nagy Emese: –Igen, egy úgynevezett „nagy gondolat” (big idea) vezérli a tanítási órát, melyet a Stanford egyetemtől vettünk át. Ez a központi gondolat rendkívüli jelentőséggel bír. Ha például azt mondjuk a gyereknek, hogy „ma a tengelyes tükrözéssel fogunk foglalkozni”, akkor a gyerekek nem feltétlen „dobják el magukat” a gyönyörűségtől… De ha azt mondjuk, hogy „ tükröm-tükröm mondd meg nékem…”, akkor már egészen más a felőlük érkező érdeklődés és a munkára való ráhangolás. A gyerekek találgatásaiból már következhet a „tükörkép” fogalom körbejárása, majd az, hogy ez hogyan kapcsolódhat a matematikához.

Ám ha a gyerekek nem jöttek rá a nagy gondolatból, hogy miről fog szólni az óra, akkor annak végén jó visszatérni, hogy vajon miért adta pedagógus az órának ezt a címet? Nemrég látogattam KIP-es órákat, és jó volt nézni, hogy a pedagógusok milyen ötleteket találnak ki arra, hogy érdekessé tegyék az órát: például csak a ráhangolásnál az egyik pedagógus egy vers idézettel kezdte az órát, a másik egy videó- részletet vetített le, a harmadik hanganyagokat mutatott be, amely máris megindították a gyerekek gondolatait. A tanóra zárásával, mintegy a keret részeként visszatérnek ehhez a bevezető gondolathoz.

kibemutatoora
KIP. Bemutató óra 2015. 03.10-én a Hejőkeresztúri Általános Iskolában Forrás: az iskola honlapja
  • A táblagépes oktatáshoz kapnak a pedagógusok külön képzést?

Kné Dr. Nagy Emese: –A Vodafone-nak nagy erőssége a programban, hogy a pedagógusok részére egy képzést is biztosít. Amikor a négy táblagépet kaptuk, akkor mi magunk tanultuk meg a használatát, de így is csak „kullogva” a gyerekek után. Most viszont kapunk egy tréninget is, amelyen egy professzionális csapat adja majd át a megfelelő tudást a gépek, alkalmazások használatához.  Azt gondolom, hogy sok eszköz használatának a sikere azon múlik, hogy a pedagógus eléggé felkészült-e annak kezelésére. Most mindenki meg fogja tanulni ezeknek a gépeknek a kezelését. A pedagógusnak a későbbiekben abban lesz nagy szerepe, hogy a gyerekek ne „találomra, véletlenszerűen szedjenek le információkat a világhálóról”, hanem irányítsa ezt az információelérhetőségi lehetőséget, hiszen tudjuk, hogy a világhálón nagyon sok olyan információ van, ami nem ellenőrzött.  Ezzel a képzéssel az a 300-400 pedagógus, akik érintettek, pontosan tudni fogják, hogyan használják az eszközt és pontosan arra használják a gyerekek, amire való: fejlesztésre, oktatásra, közös és egyéni tanulásra.

kutyuslanyok
A Vodafone néhány „őskövület” telefont adott a fiatalok kezébe, beszélgettek az IKT-használati szokásokról

Keretes:

KovacsneDrNagyEmeseff     2016. február elsejétől Kovácsné Dr. Nagy Emese a Miskolci Egyetem Hejőkeresztúr Komplex Instrukciós Program- KIP Regionális Központ igazgatója. A Központ feladatáról és életpályájáról lehet tájékozódni a cikkből, ami itt olvasható.

Vodafone Digitális Iskola Program

A Vodafone Magyarország a  Vodafone Digitális Iskola Program keretében 2016. január 21-én 43 Vodafone Tab Speed LTE táblagépet adott át a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, illetve a Bükkaranyosi Általános Iskola tanulóinak. A következő néhány hét során a vállalat országszerte 20 iskolába juttat majd el összesen 1200 darab táblagépet, díjmentesen biztosítja az eszközök oktatási célú használatához szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, valamint finanszírozza a gyermekek és az érintett pedagógusok internetbiztonsági oktatását.

 Részletek a KIP módszerről:

Komplex Instrukciós Program (KIP) egy olyan alternatív pedagógiai módszer, mely a különböző társadalmi helyzetű, különböző képességű és teljesítményű gyerekek hatékony együttnevelését tűzte ki célul.[1] Eredetileg a San Franciscó-i Stanford Egyetemen fejlesztették ki, Magyarországon pedig a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskolának köszönhetően vált ismertté.[2]

(forrás: Wikipédia)

A KIP módszert alkalmazó iskolák az alábbi programokat alkalmazzák:

– Komplex Instrukciós Program

– Logikai Táblajáték Program

– Generációk Közötti Párbeszéd Program

Forrás és további információ: http://www.komplexinstrukcio.hu/

Fotó forrás: az iskola honlapja itt .

 

 

Előző cikkHELLO!” Ingyenes táborozási lehetőség osztályok részére!
Következő cikkSzakértő válaszol: táblagépek az általános iskolában?