Kezdőlap jó példák

Érettségihez hasonló nyelvi mérések már a 9. évfolyamtól? Miért? Hogyan?

Egy budapesti műszaki szakközépiskola jó gyakorlatáról szól a cikk. Nem könnyű feladatot oldottak meg, mikor bevezették az idegennyelvi évfolyamdolgozatok rendszerét, majd ezt MOODLE elektronikus tanulmányi portál használatával egészítették ki. A bevezetési folyamat lépései, a felmerülő problémák és megoldásai egy rendszerszintű, jól átgondolt projektben, Kaufmann Péter angoltanár inspiráló és segítő írásában.

kaufmannMoodle
Illusztráció: Kaufmann Péter

Érettségihez hasonló nyelvi mérések már a 9. évfolyamtól? Miért? Hogyan?

Avagy

Hirdetés

Az idegennyelvi évfolyamvizsga

 

Intézményünkben, a Budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában az idegennyelvi munkaközösség egységes indítványa alapján bevezettük az idegennyelvi évfolyamdolgozatok rendszerét, annak érdekében, hogy mérjük a diákok idegennyelvtudásának mértékét, illetve a munkaközösségen belüli harmóniát, egységes követelmények, elvárások működését. Az évfolyamdolgozatok mérésének eredményei szintén segítették munkánkat az Közös Európai Referenciakeretben (KER) meghatározott, országos követelményeket is meghatározó elvárásokhoz való összehasonlításban. Ennek segítségével egy átfogóbb képet kaptunk – és kapunk azóta is – az iskolánkban folyó idegennyelvi oktatás minőségével kapcsolatban.

A tesztet minden évben megírja minden évfolyam minden tagozatának minden osztálya, kivéve a végzős évfolyamot, hiszen ott a mérőeszköz maga az érettségi vizsga.

Előkészítés

A tervezett bevezetés előtt szükség volt a pedagógiai program módosítására, így felmenő rendszerben tudtuk bevezetni azt a következő tanévben. Még az első, tervezési fázisban szükség volt egy előtesztelési folyamat lebonyolítására, annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen tudjon majd elindulni. A dolgozatok alapját maga a KER-ben meghatározott elvárások alkotják, felépítése pedig a kétszintű érettségiben megjelenő feladatokkal megegyezik, ezáltal évről évre kondicionáljuk a diákokat a típusfeladatok, önellenőrzés és vizsgaszituációs tapasztalatok elsajátítására.

A legnagyobb feladat és a problémák

A legnagyobb feladat a munkaközösség koordinálása volt, hiszen annak ellenére, hogy egy általuk támogatott folyamat volt, mégis a munkaközösség-vezető (személyemben) szorgalmazta ezt. Mint minden mérésnél a kollégák nyomást éreztek, hiszen tisztában voltak azzal, hogy ez a folyamat nemcsak a diákok, hanem az ő munkájukat is mérni fogja. Több egyeztetésre és támogatásra volt szükség, mire sikerült elérnem azt, hogy a mérés amennyire lehet, objektív legyen.

A lehetséges problémák, amikkel számolnom kellett, illetve, amiknek elejét kellett vennem:

  • az éles feladatok kikerülése a diákokhoz
  • dolgozat előtti napokban, hetekben sematikus gyakoroltatás
  • szubjektív értékelés.

Megoldások

A fent említett problémák elkerülése érdekében közös óralátogatásokat folytattunk egymásnál, valamint közösen javítottuk a dolgozatokat, melyek nem neveket, hanem előre generált kódokat tartalmaztak, így sem a diáknak sem a tanárnak nem kellett aggódnia a túlzott empátiát, szubjektivitást illetően.

Az első, kísérleti (de már élesben működő) év tapasztalatai levonása után több döntést is kellett hozni, ami rugalmasabbá, költséghatékonyabbá tette folyamatot:

  • papír alapú dolgozatokról elektronikus dolgozatokra való áttérés (a papírigény nagyjából 2500-3000 lap volt)
  • dolgozatok szükséges módosítása, érhetőbbé tétele
  • dolgozatok pre-teszteltetése.

Papír helyett Moodle

A hatalmas papírmennyiség megspórolása érdekében munkaközösségünk áttért az elektronikus tesztekre. Ennek a folyamatnak bevezetéséhez szükség volt a rendszergazda segítségére, aki installált egy MOODLE szervert, melynek adminisztrátori jogait én gyakoroltam, így könnyedén felügyelhettem a teszt feltöltési, íratási, javítási folyamatait. A két éves idegennyelvi munkaközösség általi használat alapján, már teljes intézményi gyakorlattá vált a MOODLE elektronikus tanulmányi portál használata.

Tekintettel arra, hogy a feladatokat már korábban feltöltöttük, azokat “csak” módosítani kellett, valamint már gyakorlattá váltak az évfolyamdolgozatok lebonyolítási folyamatai, több idő jutott a folyamattervezésre, mely már tervezési fázisban kiküszöbölhette az esetleges problémákat. Ennek modellezésének a PDCA-ciklusa[1] eljárásrendünk alapján:

Tervezés:

  1. Az előző évben íratott évfolyamdolgozatok tapasztalatainak levonása
  2. A levont tapasztalatok átültetése az aktuális évfolyamdolgozatokra, javítások, módosítások
  3. Időpont kitűzése, egyeztetve az egyéb iskolai programokkal (versenyek, kompetencia-mérés, sport versenyek, külső programok, stb.)
  4. Dolgozatok MOODLE rendszerben történő bevitele
  5. Dolgozatok MOODLE rendszerben történő tesztelése
  6. Írásos önálló témakifejtéses feladat nyomtatása
  7. Dolgozatok megíróinak meghatározása (akik rendelkeznek előrehozott érettségivel, azoknak nem kell írniuk, mert már az osztályozó vizsgával teljesítették a kötelezettségeiket)
  8. Dolgozatok megíróinak feltöltése a rendszerbe
  9. Dolgozat meghirdetése
  10. Felügyelőtanárok hozzárendelése

Megvalósítás:

  1. Felügyelőtanárok ellenőrzik a hozzájuk rendelt diákokat
  2. Diákok ellenőrzik a gépek megfelelően működnek-e
  3. Felügyelőtanárok szóban tájékoztatják a diákokat a tudnivalókról
  4. Dolgozat megírása MOODLE rendszerben 90 perc
  5. Felügyelőtanár a diákkal ellenőrzi, hogy mindent megfelelően csinált, beadta a dolgozatát
  6. Írásos önálló témakifejtéses rész megírása (itt lehet szótárt használni) 30 perc
  7. Írásos önálló témakifejtéses rész beszedése
  8. MOODLE rendszer önállóan javít
  9. Írásos önálló témakifejtéses rész javítása
  10. Eredmények rögzítése a digitális naplóban, diákok tájékoztatása

Ellenőrzés:

  1. Gépek működésének ellenőrzése rendszergazda által
  2. Munkaközösség-vezető a dolgozat előtt, közben és után folyamatosan felügyeli a rendszert
  3. Felügyelőtanár felügyeli a dolgozat írását
  4. Felügyelőtanár segíti a diákot, és tájékoztatja a munkaközösség-vezetőt, ha valami nem megfelelően működik
  5. Munkaközösség-vezető folyamatosan segíti és felügyeli a javítási folyamatot, ellenőrzi a MOODLE rendszer általi automatikus javítást
  6. Munkaközösség-vezető ellenőrzi a jegyek digitális naplóban való megjelenését
  7. Munkaközösség összegzi az esetleges problémákat, tapasztalatokat rögzíti
  8. Statisztika készítése az eredményekről

Beavatkozás:

  1. Ha a számítógép nem működik alternatívát keresni (másik számítógép, esetleg nyomtatott változat, legvégső esetben új időpont)
  2. Hanganyag nem megfelelően működik – új hanganyag biztosítása
  3. Ha valaki nem hozott szótárt – szótár biztosítása – termenként legalább egy
  4. Felhasználó nincs a rendszerben – felvétele
  5. Olyan felhasználó van a rendszerben, akinek nem kell írnia – törlése
  6. MOODLE rendszer javítása hibás – hiba korrigálása
  7. A rendszer működés közben kifagy – folyamatos archiválás
  8. Diák nem ért egyet a jegyével – dolgozat ellenőrzőse, javítás ismétlése

 

A fenti ciklusok modellezése nagyban segítette munkánkat. Természetesen maga a lebonyolítás nem okozhat gondot a rendszert ismerőknek, azonban az informatika és idegennyelv szakos kollégák fluktuációja miatt, sok az újonnan becsatlakozó kolléga, akiknek a különböző folyamattervek/eljárásrendek nagy segítséget nyújtanak a folyamat még lebonyolítás előtti megértéséhez.

 A harmadik teszt-évre már rutinosan gyakoroltuk az évfolyamdolgozat különböző fázisaiban lévő feladatokat, így ez a folyamat könnyen válhatott jó gyakorlattá intézményünkben. A tavalyi tanévben már a humán, a természettudományi és az informatikai munkaközösség is írat évfolyamdolgozatokat, bár ők nem elektronikusan, és csak a végzős évfolyamoknál, de a mi alapelveinket, alapkoncepcióinkat figyelembe véve.

Maga a folyamat minden évben zökkenőmentesen zajlik, és már kialakult rendje van az évfolyamdolgozatok értelmező, elemző kommunikációjának a munkaközösségi értekezleteken. Úgy gondolom, hogy a folyamat irányított, ellenőrzött és elfogadott, valamint ami a legfontosabb, támogatott is mind a diákok, mind pedig a kollégák által. Ennek az oka, hogy a hosszú évek során sikerült azt az üzenetet átadni, hogy az évfolyamdolgozatok nem minősítenek (sem tanárt, sem diákot, sem az intézményt), hanem értékelnek, mely során egy sokkal árnyaltabb képet kaphatunk a saját teljesítményünkről. Így miután a kiértékelés megtörténik, a kollégák megbeszélik az eredményeket a diákokkal, a munkaközösség-vezető a munkaközösség tagjaival, valamint a munkaközösség-vezető tájékoztatja a vezetőséget az aktuális eredményekben rejlő teendőkről. Ezáltal lesz a folyamat nemcsak egy beépült standard, hanem egy hasznos, oktatást segítő elem.

[1] A PDCA-ciklus egy ismétlődő, négylépéses menedzsment módszer, amelyet a termékek és folyamatok kontrolljára és folyamatos fejlesztésére használnak. (forrás: Wikipedia)

A szerző bemutatkozása:

Kaufmann Péter

2004 óta dolgozom a köznevelésben, amely időszak alatt igyekeztem minél több szerepet ellátni, az oktatás minél több szegmensébe belelátni. Tekintettel arra, hogy szeretem átlátni a dolgokat, igyekeztem olyan feladatokat vállalni, ahol rálátásom lehetett az intézmény belső ügyeire. Nem mondhatom, hogy könnyű volt a felmerülő akadályokat leküzdenem, akár szaktanárként vagy osztályfőnökként az osztályteremben, akár a minőségbiztosítási csoport tagjaként a kollégák soraiban, akár munkaközösség-vezetőként, de minden nehézséghez konstruktívan álltam hozzá. Mindig igyekeztem nem „elszenvedőként”, hanem konstruktív alakítóként részt venni az eseményekben, melynek köszönhetően rengeteget tanulhattam kollégáimtól.