Kezdőlap hírmozaik

    Három stratégia a negatív hozzáállás kezeléséhez

    A pedagógusnak fontos, hogy vezetői készségei és ismeretei is legyenek, osztályfőnökként vagy csak csoportdinamikailag is vezetőként felkészülten léphessen fel. Nem beszélve a tantestületről. Ahol esetleg lenne negatív hozzáállású kolléga, jó, ha ezt elolvassák, segíthet a mindennapokban. A cikket a Tudatos Vezetés című oldalon lehet elérni, Cservenyák Tamás írása. Érdemes követni.

    baltaEgy pedagógusnak is sokszor felmerül az életében a kérdés: „mit kezdjen a negatív hozzáállású emberekkel, akik vámpírként fogyasztják energiakészleteit”, legyenek azok diákok, szülők vagy kollégák, felettesek?
    Egy vezetőknek szóló Tudatosvezetes.hu című oldalon, egy remek cikkben olvastam három jó stratégiát erre a kérdésre. MIndhármat lehet váltogatni, a harmadik talán a legnagyobb feladat.., merthogy ilyen kérdések is felmerülhetnek: Szerelkezzünk fel ” kérdésekkel, amelyek a panaszkodó, passzív pozícióból kibillenthetik a beszélgetőpartnerünket:

    „Kérdezte egy programrésztvevőm, hogy mit kezdjen a negatív hozzáállású emberekkel, akik vámpírként fogyasztják energiakészleteit. Ő maga sokat tesz azért, hogy jó hangulatát és pozitív életszemléletét megőrizze a munkahelyén, de a sok panasz, tehetetlenség és egymásra mutogatás a környezetében mocsárként nehezíti a mindennapi haladását.

    (..)

    A harmadik stratégia egy kicsit több rutint igényel. A negatív kijelentéseket ott és akkor challenge-elhetjük különféle kérdésekkel, amelyek a panaszkodó, passzív pozícióból kibillenthetik a beszélgetőpartnerünket:

    • Mit tudsz tenni a problémával kapcsolatban?
    • Ha te semmit, akkor ki tudna valamit tenni?
    • Hogyan tudnád felhívni a figyelmét a problémára?
    • Milyen megoldási lehetőségek vannak egyáltalán egy ilyen helyzetben?
    • Milyen mozgástered van neked itt?
    • Hogyan segíthetne a felettesed?
    • Milyen segítségre lenne szükséged a megoldáshoz?
    • Jól értem, hogy a körülményekre nincs ráhatásunk, így el kell fogadnunk, mint adottság?
    • Hogyan tudnánk konstruktívabban hozzáállni a problémához?
    • Mi lehetne egy kecske-káposzta megoldás?”
      Tovább a cikkre: Tudatosvezetes.hu

    Kép forrás: Tudatosvezetes.hu

    Előző cikkAlkotó családok, „családos” alkotások – A Skanzen pályázata
    Következő cikkDigitális kultúra az iskolában – egy kutatótanár szemével