Kezdőlap IKT

Hogyan járul hozzá a kézírás ahhoz, hogy okosabbak legyünk?

Elkötelezett hívei vagyunk, hogy tanuljanak meg a gyerekek (és a felnőttek) már az iskolában is digitális eszközöket használni, legyen egy erős digitális írástudásuk. De mi legyen a kézírással? Nagyon fontos kérdést elemeznek a Business Insider cikkének szerzői, a pedagógia, neurológia és a pszichológia folyamatait megfigyelve, kutatásokra alapozva. Tóth Katalin pedagógus fordításában olvashatjuk a gondolatokat, az ő személyes bevezetőjével. Mit gondol, miért kell kézzel írnunk és kézírást tanítani? (A cikk frissítésében a hozzászólásokat is figyelve ismertetett forrásokkal pontosítjuk a kézírás, folyóírás és a gépírás közötti különbséget - a szerk.)

A papír teleírt, a gondolkodás tiszta. Forrás: Flickr képmegosztó, Kahunna

Alig egy évvel ezelőtt két finn tanárkollégát láttam vendégül iskolámban. Tapasztalatcserénk során büszkén meséltek arról, hogy a finn iskolások már nem tankönyvből, hanem laptopról tanulnak, fényképeket mutattak pazar módon felszerelt tantermeikről, és az is gyorsan kiderült, hogy terveik szerint a jelenlegi tanévtől kezdve a kézírás tanítása helyett már a legkisebbek számára is bevezetik a gépírás oktatását. Korábbi ámulatomat ezen a ponton váltotta fel a kételkedés. Sajnos akkor hiába érveltem a kézírás megtartása mellett, soroltam érveket a finommotoros képességekről, az olvasástanulás segítéséről, a kézügyesség alakulásáról, az adott körülmények között (saját elavult számítógépeink, akadozó wifi, elhasználódott iskolaépület), mindez csak a „savanyú a szőlő” hatást váltotta ki vendégeimben. Az alábbi cikk azonban engem igazol. Kár, hogy nem előbb olvastam!

A cikk a Business Insider angol nyelvű írása alapján készült. Az írásban előforduló linkek angol nyelvű weboldalakra mutatnak.

Hirdetés

A bevezetőt írta: Tóth Katalin, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola angoltanára. Bemutatkozása ld. a cikk után.

Frissítés: 2016.02.07.

Cikkünkre nagyon sok olvasói reakció érkezett. Fontosnak tartjuk ezeket és köszönjük szakszerű és igényes észrevételeiket. Néhányat idézünk itt, ill. a cikk végén, a főleg pedagógusok által látogatott, a Facebook-on elérhető fórumok megjelölésével.

Tehát:

A legfontosabb észrevétel, hogy a cikkben nem határolódik el egyértelműen a kézírás és a folyóírás fogalma. A Nyelv és Tudomány portálon megjelent cikkben ezt olvashatjuk:

“folyóírást, azaz szépírást nem tanítanak a finn iskolákban 2016 őszétől”. Sőt az is kiderül, hogy még ez sem teljesen igaz: (…) A szöveg nem állítja, hogy kizárólag gépírást fognak tanítani, sőt kifejezetten utal a „nyomtatott betűkkel” való kézírás (tekstaaminentekstaus) oktatására, és emellett szól a gépelési készségek (näppäintaito) fejlesztéséről.”

A cikk után további hozzászólásokat idézünk.

Hogyan járul hozzá a kézírás ahhoz, hogy okosabbak legyünk?

  • A gépírás gyors.
  • A kézírás lassú.
  • Érdekes módon, a tanulás során éppen ezért érdemesebb kézzel írni.

Pam A. Mueller, a Princeton University és Daniel M. Oppenheimer, a Los Angeles-i University of California kutató pszichológusai lenyűgöző tanulmányban vizsgálták meg azt, hogy mennyire alkalmatlanok a laptopok az órai jegyzetelésre. Korábban készült tanulmányok szerint a laptopokon készült jegyzetek azért gyenge minőségűek, mert az interneten számos tényező elterelheti a figyelmünket. A kutatók kísérletei azonban várakozásainkkal ellentétes következtetésre vezettek: A kézírás azért jobb, mert lelassítja a tanulót.

A jegyzetelés folyamatának lelassításával gyorsul a tanulás.

A következőképpen működik a dolog. Egy ügyesen gépelő személy (az Y generáció tagjának is nevezhetjük) a tanár szinte minden szavát képes leírni az órán. Ez az írás azonban semmilyen fontos gondolkodási műveletet nem igényel. Ezért a szavak lejegyzése közben az agyat nem szükségszerűen köti le a tananyag.  

A tanulás kutatása során kiderült, hogy ha a tanult anyagot nem jelöljük fontosként az agy számára, akkor az – a hatékonyság érdekében – hamarosan törlődni fog.

Mi történik jegyzetelés közben az agyban?

Ugyanakkor, ha kézírással készítjük a jegyzeteket,nem leszünk képesek minden egyes hallott szót leírni. Ehelyett általános jellemzőket kell majd keresnünk, fogalmakat összegeznünk és kérdéseket megfogalmaznunk a számunkra nem érthető részekről.

Ez persze nagyobb erőfeszítést igényel, mint a hallott szavak egyszerű legépelése — és éppen ez az erőfeszítés segít emlékezetünkbe vésni a hallott anyagot. Minél nagyobb erőfeszítést teszünk valaminek a megértésére, annál erősebb jelet küldünk az agyunknak arról, hogy az anyag megjegyzésre érdemes.

Muellerés Oppenheimer szerint hátrányos a tanulás szempontjából, ha az információt szóról-szóra leírjuk, ahelyett, hogy értelmeznénk és újrafogalmaznánk azt.

Bár a kézírás eltűnőben lévő készség, előnyeit számos pedagógiai szakpszichológus dokumentálta, akik azt állapították meg, hogy a kézírás az agynak olyan részeit aktivizálja, amelyeket a gépírás mellőz, mégpedig különösen azokat az agyi területeket, amelyek a memória kialakításában játszanak szerepet.Mindebből az követezik, hogy a gyerekekben több ötlet merül fel akkor, amikor kézzel írnak, mint amikor a billentyűzetet használják az íráshoz.

Ezért, ahogyan azt Stanislas Dehaene francia pszichológus nyilatkozta a New York Timesnak, talán érdemes lenne eltávolodni a billentyűzettől.

A következőket mondta: “Írás közben automatikusan aktivizálódik egy egyedi neurális áramkör. Egy szó leírása tartalmazza a kézmozdulat alapvető felismerését, az agyban végbemenő mentális szimuláció során létrejövő felismerést, és úgy tűnik, hogy ez az áramkör olyan egyedi módokon segíti elő a tanulást, amelyeket eddig nem ismertünk.”

És az eredmény?

“A tanulás könnyebbé válik.” – következtette.

Forrás:

A Business Insider Singapore a világ leggyorsabban fejlődő üzleti és technikai hírekkel foglalkozó weboldalának, a Business Insidernek a szingapúri kiadása. Elsősorban az ambíciózus értelmiségi olvasókhoz és az üzleti élet vezetőihez szól. Cikkei a cégvezetőknek szóló inspiráló ötletek és a legcsillogóbb életstílusok bemutatása mellett betekintést nyújtanak a legfrissebb technikai vívmányok világába, a pénzügyi és az üzleti élet híreibe.

A fordító bemutatkozása:

A papír teleírt, a gondolkodás tiszta. Forrás: Flickr képmegosztó,Kahunna

Tóth Katalin angoltanár és szakfordító vagyok. 32 éve tanítok az alap-, közép- és felsőoktatásban, számos nemzetközi közoktatási projektet vezettem. Jelenleg az egyénre szabott, de csoportos oktatásban alkalmazható módszerek területén igyekszem előrelépni.

Frissítés – 2016.02.07.

A cikk megjelenése – 2016.02.06. – után több fórumon is érkeztek hozzászólások. A legtöbb a közel hétezer, javarészt pedagógust számláló  Online Tanári Szoba csoportban, a Facebook-on. Ezekből idézünk:

Kenyeres Dóra, gyógypedagógus:

“Én tanultam gépírni. 4 éven át napi gyakorlás kellett ahhoz, hogy elérhettem azt a tempót, hogy nagyjából képes vagyok a beszéd tempóját követni! Nagyjából (nem ok nélkül van a gyorsírás, mert az az egyetlen, ahol a legjobb gyorsírók képesek a beszéd tempójában írni). Versenyeztem is, azaz 10 perc alatt akár másfél oldalt is teleírok ha edzésben vagyok. VISZONT! Igen, amikor gépírunk, az egy mechanikus dolog, az ujjaink automatikusan működnek és ütik le a billentyűket, nem fogjuk fel valójában a diktált/másolt szöveg értelmét, hiszen a cél csak az, hogy minél hamarabb leírjuk amit kell.

ÉS! Nagyon fontos! A gépírás rendkívül megerőltető az ízületek számára. Nagyon sokaknak okoz a tanulás időszakában az ujjak, a kéz, a csukló ízületeiben gyulladást, melyre a hajlam akár egész életen át megmarad (nekem is előjön időnként).

Azt nem kell mondanom, hogy a pici gyerekek kézcsontjai és ízületei nem alkalmasak erre! Na meg az ő kezük még pici! Meg kell várni, míg a kezük mérete megközelíti a felnőtt kezének méretét.

Aztán, hogy a szakmáimnál maradjak (gyógypedagógia, grafológia) nagyon fontos, hogy ne felejtsük el, az írás lehet terápiás is (a grafológia ismer ilyet, és használja is). Az idegpályák nem csak egy irányban működnek, tehát amikor fejlesztünk valakit akkor nem csak a kognitív képességeit kell fejlesztenünk, hanem pl. a motorikumot is. Jelen esetben a rajzoláson, íráson keresztül is tudunk segíteni a gyermeknek fejlődni, problémákat kezelni.

Tehát a kézírás nagyon fontos!”

Nagy Ildikó Orsolya, tanító hozzászólása:

“Alsós tanítóként (is) fontosnak tartanám a folyóírás tanítását. Viszont a kicsik kézcsontjainak fejlettsége (azaz épp fejletlensége) miatt az első években épp úgy leterhelheti a kezet, mint később a gépírás. Finommotorikát sok egyéb módon is fejleszthetünk, és nagyon egyetértek azzal, hogy kölcsönösen hatnak egymásra ezek a folyamatok – az íráskép változásából is le lehet mérni, ha tanítványainkkal valami gond van. Viszont… Életem egyik legzseniálisabb tanítványának a kézírás borzasztó tortúra volt. Azonnal lelassult, kínlódott, ő csak szögletes, szabálytalan, a vonalköz háromszorosából is kilógó betűkkel (amúgy tökéletes helyesírással) tudott írni. Az ő esetében egy csomó időt és energiát szabadított volna fel, ha lehetőséget kaphatott volna arra, hogy géppel írja a fogalmazásait. Úgyhogy én leginkább arra voksolnék, hogy a kézírás tanítása mellett figyeljünk a gyerekek egyéni igényeire. Ezen a téren is…”