„Jó úton járunk” a korai iskolaelhagyás elleni fellépésben, ehhez is készült egy – angol nyelvű – eszköztár, European Toolkit néven. A virtuális helyett a valóságos tudásmegosztást és tapasztalatszerzést kedvelők számára érdekes lehet, hogy tavaly már 400 tanár vett részt az Erasmus+ – pályázat 53 projektjében. A bekapcsolódni vágyók több lehetséges interaktív platformot is találhatnak, ahol tanulmányozhatják a tanárok által megosztott működő jó gyakorlatokat. E témákról is nyilatkozik a Modern Iskolának Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa.
Hogyan értékeli az Erasmus+ – programot, annak szerepét az oktatási szereplők nemzetközi együttműködésében?
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, a továbbiakban: N.T.:- Röviden azt mondhatjuk, hogy az elmúlt egy évben az Erasmus+ – program nagymértékben megfelelt a várakozásoknak. A 2014-ben elindított, 14,7 milliárd euró összköltségvetésű program, már működésének első évében 1 millió embernek nyújtott lehetőséget közel 18 ezer projektben való részvételre; 650 ezer tanulót, tanárt, önkéntest támogatott és utat nyitott mesterfokozathoz nyújtott diákhitelnek is.
Magyarországon 2015-ben 400 tanár vett részt 53 projektben, melyek során lehetőségük volt tudományos/szakmai tapasztalatszerzésre Európa más országaiban. A tavalyi évben 3 millió eurót biztosított a program 64 különböző projektre az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek közti együttműködés területén. Fontos megemlíteni, hogy több program része egyfajta mediáció is, amely segít a diákoknak elsajátítani az egymás iránti tiszteletet az együttműködés, vagy a viták békés rendezése során. (pl.:Európai fiatalok az erőszak ellen program – Nagyatádi Ady Gimnázium ).
Hogyan látja az Európa 2020 stratégiában meghatározott oktatásügyi célok megvalósulását?
N.T.:- Az egyik kiemelt célkitűzés a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 40 százalékra növelése a 30-34 éves korosztályban.
2014-ben ezek az adatok (11,1 % és 37,9 %) közeledtek a kitűzött célokhoz, tehát elég jó úton járunk. Ugyanakkor, láthatjuk azt is, hogy hatalmas különbségek vannak a tagállamok között. Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya közelít az EU átlaghoz (11,4 %), de például Máltán és Spanyolországban a 18-24 évesek közt ez közel 20%. Ami a felsőfokú végzettséget illeti, Magyarország javuló tendenciát mutat (34,1 % 2014-ben), ugyanakkor magas az aránya az egyetemet elhagyóknak, és csökken a felsőfokú oktatásba belépők száma.
A Bizottság egy átfogó keretprogramot indít az oktatási és képzési rendszer megosztottságainak kezelésére. Az ún. „Skills Agenda” (Európai Készség Stratégia) támogatja mindazokat a tagállami kezdeményezéseket, amelyek segítik, hogy az oktatás és a képzések minden szintjén megfelelő készségeket sajátíthassanak el a diákok. Közös érdekünk ezzel a lehetőséggel élni, a foglalkoztathatóság növelése, az innovatív gazdaság fellendítése érdekében.
Hazánkban nem romlanak a statisztikai adatok a korai iskolaelhagyás terén, és van ez elleni stratégiánk is. Az európai tapasztalatok és jó gyakorlatok közül melyeket emelné ki, amelyek segíthetnek tovább javítani ezeket az adatokat?
N.T.:- Igen, a magyarországi adatok valóban biztatóak ezen a területen. Az ún. „European Toolkit” ( ‘European Toolkit for Schools ) valódi inspirációforrás lehet azoknak a tanároknak és iskolavezetőknek, akik inkluzívabb gyakorlatokon keresztül szeretnék javítani a diákok elkötelezettségét. A korai iskolaelhagyás elleni magyar stratégián túl jó példa lehet az ír, vagy a portugál ún. monitoring rendszer.
Miként látja a tavaly márciusi oktatási tanácsülésen is bemutatott Iskolai Közösségi Szolgálat elnevezésű magyar programot?
N.T.:- Ezen az oktatási tanácsülésen a tagállamok minisztereivel egyetértettünk abban, hogy az oktatásnak és a képzésnek fontos szerepe van a közös európai értékek, az emberi méltóság tiszteletben tartásában. A tagállamok és magam is támogatjuk és elkötelezettek vagyunk abban, hogy olyan oktatási, képzési rendszerek alakuljanak ki, amelyek felkészítik a fiatalokat az aktív állampolgárságra, megtanítják őket kritikusan gondolkodni. Amelyek segítik leküzdeni a szociális és földrajzi különbségeket, valamint erősítik az együttműködést a helyi társadalmakkal.
Úgy gondolom, hogy az Iskolai Közösségi Szolgálat céljai egybevágnak a fentiekkel: 50 óra közösségi munka, helyi vagy civil szervezetnél egészségügyi, oktatási, jótékonysági, természetvédelmi tevékenységi területen; vagy közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel, mind a befogadó szemléletet, az aktív polgári szerepvállalás erősítését szolgálják.
A pedagógusok hogyan bővíthetik, illetve oszthatják meg e téren tapasztalataikat?
N.T.:- Több lehetséges interaktív platform is működik a jó gyakorlatok megosztására és megismerésére, ilyenek például a „School Education Gateway„, vagy a „European Toolkit for Schools” honlapok. Emellett az „eTwinning community” is számos lehetőséget nyújt a tanároknak, hogy megosszák tapasztalataikat Európa minden országából.
Fotó: Az Európai Bizottság honlapja
