Kezdőlap Digitális eszközök

Digitális oktatás, pedagógusképzés, lehetőségek: interjú Horváth Ádámmal, az IVSZ oktatási igazgatójával

Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója. Feladata az informatikai vállalkozások által jelzett oktatási és képzési problémák elemzése, megoldási javaslatok kidolgozása, minta projektek megvalósítása. A vele készült interjúban beszél a Kódolás órájának tapasztalatairól és a digitális témahétről is.


ha1Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója. Feladata az informatikai vállalkozások által jelzett oktatási és képzési problémák elemzése, megoldási javaslatok kidolgozása, minta projektek megvalósítása. Az informatikusok iránti folyamatosan növekvő keresletet kiszolgálni képes képzési rendszer már az általános iskolától változtatásra szorul. Sőt, az informatikussá váláshoz szükséges szemléletváltás és pályaorientáció már a tanulók szüleinél el kell, hogy kezdődjön. Az IVSZ oktatási csapata azon dolgozik, hogy minél többen szerezzenek pozitív élményt a programozásról, minél többen válasszák az informatikai pályát, illetve azok is elsajátítsák a szükséges alapokat, akik más területen szeretnének érvényesülni, de ehhez az informatika segítséget nyújthat. Az oktatási informatikai piacon, illetve a közigazgatásban szerzett tapasztalatra építve kerülnek kidolgozásra a néhány pedagógus képzését célzó robot programozási táborok és az iskolák százait elérő kampányok, mint az EU Code Week vagy a Digitális Témahét.

 Hogy került kapcsolatba az IVSZ az oktatással és miért fontos az informatika és az oktatás összekapcsolása?

 – Az IVSZ azért foglalkozik a közneveléssel, oktatással, mert felelősnek érzi magát az ágazat jövőjéért, a következő nemzedék szakmai és személetbeli felkészítésért is. A munkaerőpiacon informatikai körben, IT vállalatoknál összesen 150-200 ezer ember dolgozik, ők azok, akik közvetlenül informatikai munkát végeznek. A számokról még pár szóban: megszámlálhatatlan, hogy hány olyan ember van, aki nem informatikai ágazatban, de informatikai munkát végez. Van egy táblázatunk, ami azt mutatja, hogy az újonnan létrejövő munkáknak a 95%-a az információtechnológiával (IT) összefüggő és a megszűnt munkák 95%-a olyan, aminek nincs köze IT-hez. Ezek a legdinamikusabban fejlődő ágazatok, melyekben a legnagyobb a versenyképességi verseny. Informatika nélkül nem tud versenyképes maradni egyetlen vállalkozás sem ma már.

– Hogy jutunk el a munkaerőpiaci változásoktól az oktatáshoz?

  • Az oktatáshoz úgy jutunk el innen, hogy ma Magyarországon az informatikai pályát választóknak az aránya nagyon alacsony. Egy dél-kelet ázsiai kutatásban, amit a Microsoft végzett el,  15 éves gyerekeket vizsgáltak meg és azt kérdezték tőlük, hogy  hogy érzik, hogy az informatika jó pályát jelent-e számukra? Erre a gyerekek 86%-a mondta azt, hogy igen. Ez ma nálunk, Magyarországon csupán 8%, ami egy óriási különbség. Ugyanolyan versenyképességi hátrányt társadalmi szinten, mint ahogyan egy vállalat számára versenyképességi hátrány, hogy ha ő a saját folyamatait csak 8%-ban digitalizálja, míg a nemzetközi konkurencia 80%-ban. Már a köznevelési szakaszban eldől, hogy nálunk ilyen alacsony az informatika irányába jelentkezők száma. A gyerekek nem találkoznak azzal, hogy az informatika mi mindenre jó. Nem csak arra jó, hogy egy képernyőn hosszú programsorokat írjunk, hanem a minden napi élet problémáinak a megoldásában használható. A leghétköznapibb tevékenységéket is valamilyen informatikai rendszer támogatja.
Névtelen
A Kódolás hete fotó Szerbiából- forrás: www.codeweek.org

Mit lát az IVSZ, miért nem mennek informatikusnak a magyar gyerekek?

  • Elkezdtük vizsgálni, hogy miért lehet. Azt találtuk egy kutatásban, melyet az Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM-el) közösen végzett az IVSZ, hogy az egyik ok az lehet, hogy a gyerekek többsége a szüleiktől kap információt arra, hogy milyen pályára menjen. A szülők azt az információt örökítik tovább, ami az ő számukra a megélt valóság volt, ezek általában egy késést mutatnak. A mai szülők azt mondják, hogy  „legyél jogász, közgazdász, orvos, mérnök..”és csak ezek után jön valahol az informatikus. Bár sokat javult a helyzet, mert a 8,9. helyről feljött a negyedik, ötödik helyre az informatika, de még mindig nem az első, miközben dél -kelet Ázsiában, és Amerikában,ahol az első helyen van.
  • Mi lehet a másik ok, ami miatt nem mennek informatikai pályára a fiatalok?
  • A másik ok, hogy a gyerekek félnek az informatikától. Nem tudják, hogy ez egy olyan dolog, ami nem csak akkor elérhető a számukra, hogy ha ők például elsők a megyei matek versenyen, hanem akkor is, ha ők nyitottak bármilyen probléma megoldásra. Sokat egyszerűsödött az informatikai fejlesztői környezet az elmúlt egy-két évtizedben. Ma már nincs nagy olyan számítógépes vagy szoftverfejlesztési probléma, amit valaki valahol már ne csinált volna meg. Ezért ezek kész modulként elérhetőek. Itt sokkal fontosabb a logika, a probléma megoldás, mintsem effektíve a kódolási képesség.
  • A fiatalok motiváltsága is hiányzik?

-Következő okként azonosíthatjuk még, hogy nincs elég motiváció ehhez. Sok olyan középiskolás gyerek van, aki  informatikussal csak az iskolai rendszergazdával találkozott. Ezért nem kaphatott pontos képet arról, hogy mi is az informatikai pálya ma. Sokan azt gondolhatják, hogy az informatikus valamilyen elvont világban, matematikai algoritmusok között, világtól elzárva dolgozik, és ezt még tetézi egy csomó ilyen előítélet is, melyeken mindenképpen változtatni kell.

  • Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?
  • Ehhez nem elég kívülről mondogatni, hanem valamilyen élményt kell adni és ehhez oda kell menni azokhoz, akiknél ez az élmény még valamit számít és ez pedig az iskola. Ezért az IVSZ sok energiát fektet abba, hogy olyan típusú programokba kapcsolódjon be, amelyek elérik az általános és középiskolát is és az informatikával kapcsolatban valamilyen élményt adnak számukra. Ez két módon történhet meg:
  • vagy tanórán kívüli foglalkozásként, szakköréként, például LEGO robot-programozás vagy bármi olyan, ami az informatikához elvezető, de játékos út. A másik út egy sokkal szélesebb mezsgye, az informatikával kapcsolatban általában mindenkinek sokkal jobb élményei legyenek, ez pedig a digitális pedagógia, amikor nem a programozás a cél, hanem amikor egy hétköznapi dolgot informatikai eszközökkel támogatottan valósítsunk meg. A Modern Iskola számtalan ilyen, egészen kiváló cikket jelentetett meg, ami ilyen digitális pedagógia alkalmazásokról, módszertanról szól, hogy a tanárok hogyan tudnak megosztani egymás között olyan elemeket, amelyekben a digitalizálás valamilyen úton-módon megjelenik. ( Köszönjük a visszajelzést, a szerk.)

Ezek azok a területek, ahol megpróbálunk mi is segíteni, fókuszálva az informatikához kapcsolódó elemekre.

kééép
EU CodeWeek 2015 Tiszaújváros

Ilyen kezdeményezés például a Digitális Témahét, ugye?

-Igen,  a Digitális Témahét, ami 2016. április 4-8-ig lesz,  az Emmi kezdeményezésére indult, ez egy olyan akció, ami a témahetek körébe kapcsolódik. Ezt most önkéntes alapon lehet megvalósítani az iskolákban. Jövőre már a tanév részeként jelenik majd meg, benne lesz a tanév rendjében.  Idén szeretnénk 500 intézményt elérni.  Ez alatt a digitális témahét alatt az intézmény az egyébként is kötelező tananyag mellett, de nem ahelyett és nem azon túl, hanem annak a feldolgozásában valamilyen  módon beviszi a digitalizációt. Egy héten keresztül egy kiválasztott téma köré az intézmény olyan tevékenységeket, foglalkozásokat visz be az iskolákba, amelyeken a digitalizáció valamilyen szerepet játszik. Digitális eszközöket használnak a feldolgozására, megosztására, szülők bevonására. A tanórák egy meghatározott százalékát be kell vonni, de még az is egy elvárás, hogy több tantárgyat is érintsen, és ha lehet, akkor több évfolyamot is kapcsoljon egybe.

Az IVSZ-t kérte fel az Emmi a projekt koordinálására. Mi hoztuk létre azt a felületet, amin keresztül az intézmények a cégek, vállalkozások tudják regisztrálni magukat. Már a meghirdetés előtt (2016.február) 40-50 partnert vontunk be és még ezen kívül cégek is, akik iskolákkal együttműködően, őket segítve valósítanak meg digitális témaheteket. Az összes olyan típusú szervezet, akik programozással vagy digitális pedagógiával foglalkoznak a maguk módján. Olyan projektelemeket hoznak létre, melyek beépíthetőek egy digitális iskolai hétre. Több pedagógus bevonásával létrehoztuk egy egész témahétnek a komplett leírását, amit az iskolák kiválaszthatnak. Azok az iskolák is elindulhatnak a témahéten, akiknek még nincs ebben még gyakorlata.

Cała szkoła koduje
Cała szkoła koduje

Pedagógusnak mennyire kell, hogy értsen a témához?

-Azt szerettük volna elérni, hogy ne csak azok az intézmények vegyenek ebben részt, akik mindig ott vannak, amikor innovatív dologról van szó, hanem ennél egy jóval szélesebb kör tudjon jönni. De ebben a körben kevés az a pedagógus, aki nulláról létre tud hozni egy ilyen összetett feladatot. Több órát, tantárgyat, évfolyamot összekötő feladatot létrehozni nagyon nehéz dolog, ehhez segítség kell az intézményeknek, hogy el tudják kezdeni. Mi abban tudunk segíteni, hogy létrehozzunk egy olyan típusú tananyag mintarendszert, amiben különböző évfolyamok, csoportok számára az intézmények választhatnak témát.

 A Digitális Témahét előtt milyen tapasztalatokat szerzett az IVSZ a köznevelésben,milyen projekteket valósított már meg e téren?

Amit az elmúlt időszakban az IVSZ műhelyéből kikerült az egyrészt maga a Codeweek, vagyis az Európai Programozás Hete, ami 2015. októberben indult először. Ez az akció nagyon jól sikerült, több mint 227 intézmény vett részt, több mint 40 cég kapcsolódott be, akik támogatták az intézményeket, valamint 7-8 ezer gyerek volt, aki részt vett a Codeweek-en. A kilencedik legjobbak voltuk az európai Codeweek-ek közül. Két olyan iskola volt Magyarországról, aki a nemzetközi versenyben is az első tízbe került a megosztott tananyagoknak a látogatottságát tekintve. Ők egy YouTubeos csatornát nyitottak a saját tevékenységükhöz és nagyon sok látogatójuk volt. Ez a fajta tudás, ami a digitális pedagógia alkalmazását vagy a programozásnak az alaptantervben való alkalmazását jelenti ez Magyarországon létezik, csak nem terjedt még el. Azért hogy ez ne így legyen, azért mi több másik projektet is elindítottunk.

MIlyen projekteket indítottak a digitális pedagógia elterjesztées érdekében?

Az egyiket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)  támogatta és annak keretében húsz olyan intézményt választottunk ki, ahol már egyébként tanórán kívüli programként használnak LEGO robotokat. Ezt a húsz intézmény megkértük arra, hogy ezeket a robotokat próbálják meg használni tanórán belül és számoljanak be arról, hogy a kerettantervben lévő alaptevékenységeknek a megvalósításánál az informatikai, a robotika milyen segítséget tudott nyújtani. Elképesztő eredményekről számoltak be a pedagógusok és magas volt azon visszajelzések száma, amik azt támasztották alá, hogy ezek a játékok, megoldások ezek igen széles körben használhatóak voltak a normál pedagógia körében. Tehát megvalósult a tantárgyköziség..A gyerekek pedig imádták, bejártak az órákra, nem késtek el és rengetek olyan természettudományos problémát értettek meg ezáltal, amit egyébként papíralapon nehezebben értettek volna meg.

Ode To Code: South Africa Style
Ode To Code: South Africa Style

Hogy tud egy pedagógus a digitális oktatás irányába a teljesen kezdő szintről elindulni?

Egyik legjobb módja az elindulásnak a Digitális Témahétbe való bekapcsolódás. Támogatást fog kapni Pedagógus Oktatási Központon, de elsősorban az IVSZ honlapján keresztül, módszertani támogatást, segítséget, személyes helpdesket és olyan anyagokat előre elkészítve, ami arról szól, hogy hogyan tudja bevinni a saját órájára.

Egyre több sajátos nevelési igényű, vagyis SNI-s gyerek van az iskolákban. Őket is segíti a Digitális Témahét csomagja?

Igen, hiszen egy külön feltétel volt, hogy mindenegyes minta projektnek van egy SNI-s változata, ahol kifejezetten kértünk egy speciális SNI-szakértő pedagógust, hogy az ott leírt mintaprojektet írja le több SNI-s problémára is.

Programozást tanítanak diákoknak és pedagógusoknak is, nyári táborukba várják a jelentkezőket idén is?

Az IVSZ mintaprojekteket  szervez és nagyobb projektekbe igyekszik bekapcsolódni, mi mint Informatikai Vállalkozások Szövetsége, de nem az a fő profilunk, hogy minél több intézményben ott legyünk. Számtalan egyéb szervezet van és nem akarnánk elvenni az ő kenyerüket.  Ez abszolút az ő feladatuk, de mi segítjük őket, támogatást nyújtunk, segítünk elérni az eszközöket és szeretnénk hangot adni a sajtón keresztül annak, hogy ez a mozgalom van.

Ez is jelzi, hogy a szülőkben egyre nagyobb az igény, arra hogy a gyerekek megtanuljanak programozni és a számítógépet jól kezelni. Ez nem jön magától, ill. az iskolából, mert ott olyan alapokat oktatnak, ami fontos, ugyan, de például, hogy milyen egy jó Facebook profil, vagy hogy hogyan kell bekonfigurálni egy otthoni wifi hálózatotm  arra sokszor nem jut idő és lehetőség. A mi fókuszunkban elsősorban a kódolás van és hogy ezt a pályát válasszák minél többen. A mi próbálkozásaink inkább a felsőoktatást érik el, de nem hanyagoljuk el a köznevelési intézményeket sem, idén is lesz októberben Európai Kódolás Hete (codeweek.org) . Szeretnénk, ha minél több intézmény be tudna kapcsolódni és szervezünk programozásról szóló nyári táborokat is, amelyek az IVSZ honlapján elérhetőek lesznek. Ezeknek egy része ingyenes és nyitott a pedagógusok számára is, direkt várjuk azt, hogy ők is jöjjenek el és tanulják meg, hogy hogyan lehet ilyen táborokat szerezni. A cél az, hogy egy pedagógus képes legyen saját maga a saját intézményében majd az általunk létrehozott tananyaggal és módszertannal – amit ingyen átadunk –  saját maga is egy ilyen szakkört létrehozni.

Arduino week
Arduino week

Hogy látja a pedagógusokat, mennyire motiváltak, nyitottak ilyen témák irányába?

Mi, akik itt dolgozunk az IVSZ-nél, mi már sokkal korábban is együtt dolgoztunk pedagógusokkal különböző szerepekben, intézményekben. Tehát nekünk van már eleve egy kialakult pedagógusi kapcsolatkörünk, ami azóta bővült is. Azt látjuk, hogy a tanárok is nagyon nyitottak és szeretnék bevonni a gyerekeket is a tanulási folyamatokba, és látják, hogy ez a digitális eszközökkel valósítható meg a leginkább. Azok a tanárok, akik ezt elkezdik használni, arra jönnek rá, hogy ez az ő alapmunkájukban is mennyit tud segíteni, kevesebbet kell háttal állni a gyerekeknek, sokkal több időt tud fordítani a gyerekek problémáira, mert időt spórol azzal, hogy bizonyos dolgok automatizálhatóak, pl.a dolgozatok kiértékelése. A digitális tananyagok használata sok befektetést igényel az elején, de ez gyorsan megtérül.

Azért a hagyományos, nem digitális oktatási módszerek hatékonyságáról és változatosságáról se feledkezzünk meg.., ugye?

Nem arról van szó, hogy mindent át kell vinni digitális pedagógiai módszerekkel megoldandó formába, szerintem erre nincsen szükség. Sok olyan dolog van, ami  offline, vagyis nem internetes, digitális módon is működik és olyan alapkészségek fejlesztését célozza, amire a gyerekeknek szükségük van. A gyerekeknek nem csak digitális kompetenciákra van szükségük, hanem sok más egyébre is. Azt gondolom, hogy az egyensúlyt nem abban kell megtalálni, hogy mit visz át a pedagógus a digitális területre, hanem mi az a plusz, amit a digitális tananyaggal, módszerrel hozzá tud tenni még, amit korábban nem tudott megtenni, mert például nem tudott olyan módon szemléltetni. Rengeteg olyan apró elem van, amivel látszólag csak néhány percet lehet nyerni az órán, de hogyha összeadom ezt egy év alatt, akkor ez óriási mennyiségű idő, amit a gyerekekre lehet fordítani, és ami meg is látszik a teljesítményükön.

A digitális eszközökkel tovább megragadható a figyelmük?

Van egy érdekes számításunk, ami így hangzik: egy gyerek egy 45 perces órából 10-15 percet tud figyelni, ez az ún. hasznos idő. Azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen tanulási nehézség van vagy hiányzott az előző órán és nem tudott rendesen felkészülni, azoknál a figyelem kb. 5 percig tart. Azoknál a gyerekeknél, akiknél egy digitális pedagógiai eszközt alkalmazunk és kap egy olyan segítséget, akkor ez számára olyan, mintha lenne  egy második tanár is jelen. Ilyenkor ő vissza tud kérdezni, rá tud keresni és nem csak az órán, nemcsak  a tanártól jön az információ, hanem van még egy kiegészítés is. Tehát ezzel az ilyen tanulót vissza lehet hozni arra, hogy 5 perc helyett megint 15 percet is megértsen az órából. Ez azt jelenti, hogy ők felzárkóznak a többiekhez, nem maradnak le. Ez egy tanévre vetítve több hetet jelent, amit immár érdemi tanulással tud tölteni!

Az IVSZ iskolai és nyári szünetben pedagógusoknak szánt programjait is itt lehet elérni:

www.ivsz.hu

A moderniskola.hu továbbra is folyamatosan segít ezen információk kommunikálásában.

A képek az alábbi videókból származnak:

Előző cikkÖt módszer tanároknak, hogy kedvesebbek legyenek magukkal
Következő cikkÚjszerű kommunikációs eszközöket is bevetnek a Digitális Témahét szervezői