A cyberbullying, azaz az internetes zaklatás a megfélemlítés online változata, mely elsősorban a fiatalok körében tapasztalható. Mindegy, hogy diákról vagy szülőről, gyerekről vagy felnőttről van szó, mindenkit érint a kiberzaklatás. Mégis a tinédzserek vannak a leginkább veszélyben, mert általában az iskolai zaklatások, csúfolódások, fenyegetések és kiközösítések tevődnek át az online világba. Ők azok, akik naponta több órán át használják az internetet és rendelkeznek valamilyen közösségi média felületen saját profillal. Jellemző rájuk, hogy meggondolatlanul és felelősségtudat nélkül regisztrálnak bárhova, illetve osztanak meg magukról tartalmakat.

A cyberbullying napjainkban

Az internetes zaklatás egyidős a közösségi média megjelenésével, így az egyik népszerű felület, a Snapchat is újabb lehetőségeket kínál a zaklatásra.

Korábban írtunk róla, hogy a Snapchat olyan üzenet, kép és videó küldő alkalmazás, melyben az elküldök snapp-ek 1-10 másodpercig érhetőek el, azután végleg törlődnek. A saját történetek is csak egy napig elérhetőek a felhasználók számára. A felület eltűnő üzenetei nagyobb veszélyt jelent az áldozatokra, mivel bizonyíték nélkül küldhetőek számukra a fenyegetések, zaklató tartalmak. Az innovatív tartalmakkal élnek vissza a zaklatók.

A kiközösítés a Snapchat felületén is megvalósulhat, hiszen a saját történetekben elhelyezhetnek olyan történeteket, melyben például egy adott csoport, osztály vagy közösség közös fotói, videói láthatók. Ez bántó lehet azok számára, akik nem kaptak meghívást arra az összejövetelre, főként ha ezeket a történeteket megjegyzésekkel, kiemelésekkel látják el, melyek még inkább utalnak egy adott személy kirekesztésére.

 

A snapp-ek segítségével sok felhasználó kínos tartalmakat is megoszt magáról, melyeket mások elmenthetnek, képernyőfotót készíthetnek. Ezeknek a további közzététele is lehet a zaklatás egy formája. Elláthatják ezeket továbbá bántó megjegyzésekkel vagy rajzokkal, melyet további felületeken tehetnek közzé.

 

“Szexting”

 

Kezdetben a Snapchat felületét úgy emlegették, mint egy sexting applikációt. Ez sokakban félelmet keltett, de ugyanakkor kíváncsiságra is ösztönözte az embereket. Lehetséges, hogy a rohamosan növekvő népszerűség ennek is köszönhető, főként a fiatalok körében.

A felhasználók között valóban voltak, akik szexuális tartalmú képeket, videókat küldtek egymásnak, azonban ha ezeket valaki lementi, és engedély nélkül megosztja másokkal, az már az internetes zaklatásnak minősül. Emellett a zaklatók a felhasználók snapp-jeit szexuális utalásokkal láthatják el, és ezeket terjesztve sérthetik meg az áldozatokat.

#BeStrong

A Snapchat a Vodafone-nal együttműködve 2015-ben elindította a #BeStrong kampányt, mely a tinik internetes zaklatására hívja fel a figyelmet. A kampányhoz tartozó felmérésben résztvevő 5000 tinédzser egyötödét már zaklatták.

Látható, hogy a Snapchat használata sok szempontból pozitív az egyszerű és gyors használatának köszönhetően, azonban érdemes figyelmet fordítani a lehetséges veszélyekre is. Mindez igaz más közösségi média felületekre is. Számos olyan technikai eszköz, beállítás, segítő szervezet van, amely a bántalmazottakat segíti. A megelőzéshez szükséges továbbá az is, hogy tudatosan használjuk ezeket a felületeket.

Írta: Janni Anikó, online marketinggel foglalkozó újságíró


Cyberbullying: Az online bántalmazás az elektronikus kommunikációs technológiák használatát jelenti, olyan, egy másik személy ellen irányuló szándékos, ismételt, vagy sokak ellen (széles körben) kifejtett magatartást, amelynek eleme a kegyetlenség és az érzelmi terror. Az áldozat megközelítőleg csak az esetek felében tudja, hogy ki az elkövető. A cyberbullying nem minden típusa egyformán nyugtalanító vagy veszélyes.

A cyberbullying főbb típusai: flaming („lángháború”), harrassment (támadás-sorozat), denigration (befeketítés), exclusion (kiközösítés), impersonation (személyiséglopás), outing (kibeszélés), trickey („trükközés”, becsapás), cyberstalking (online zaklatás), cybertreats (online fenyegetések), sexting

Sexting: A kifejezést olyan helyzetekre használják, amelyekben az elkövető szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen vagy félig meztelen képeket, vagy nyíltan szexuális tartalmú szövegeket küld el online valakinek. A legnagyobb figyelmet a meztelen képek küldése kapja, mert az ilyen felvételek további, széleskörű terjesztése sokkal valószínűbb, és a fiatalokat nagyobb kockázatnak teszi ki.

 

 

Előző cikkOrszágos Középiskolai Pénzügyi-Gazdasági Oktatási Konferencia
Következő cikkA finnektől tanulunk Nemzetközi együttműködések a szakképzésben