Kezdőlap vezetés

Tanévzáró értékelést adott ki a NÉBIH a közétkeztető konyhákról

1701 főzőkonyhát vizsgáltak meg a minőségvezérelt közétkeztetés program első „tanévében” a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai auditorai. A meglepetésszerű helyszíni szemléken a konyhák több mint 7%-a ért el jeles eredményt, ugyanakkor 6%-uk elégtelenre vizsgázott. A gyengébb eredményekért büntetés nem jár, ezeken a helyeken a NÉBIH a hibák javításához és a fejlesztéshez nyújt szakmai segítséget.A legjobb konyhák adataid is nyilvánosságra hozták. Ön talált ismerőst?

tányér_660_220

A közétkeztetés összetett, többszereplős szolgáltatás. Magyarországon napjainkban 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. A felszolgált ételekkel kapcsolatban az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, amik gyakran jogosak. A minőségromlás – a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett – sokszor ismerethiányra, vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. Ezen problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el – egyelőre teszt jelleggel – minőségvezérelt közétkeztetés programját a NÉBIH.

Hirdetés

147 kérdés alapján vizsgálták a konyhákat

2015 októberétől 2016 júniusáig, azaz szűk egy tanév alatt, országszerte 1701 közétkeztetési főzőkonyha minősítését végezték el a NÉBIH szakemberei. A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, körültekintő, alapos élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A nyilvános, NÉBIH honlapról letölthető 147 kérdésből álló értékelőlap, biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A megvizsgált konyhák kapacitása egyaránt volt 100 fő alatti, illetve és 5000 főt meghaladó.

NÉBIHSzabályok, tisztaság, információ – ezekkel volt  a legtöbb gond

Az első „tanévben” a főzőkonyhák mintegy 6%-a, 103 létesítmény elégtelenre vizsgázott, míg jeles minősítést 124-en (7,3%) kaptak. A leggyakoribb hibák között szerepelt, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszerbiztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint, hogy az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma. A jó higiéniai útmutatót (GHP) a konyhák csaknem 60%-ában nem ismerik.

 Iskolai menzán ebédelő gyerekek Forrás: nebih.gov.hu
Iskolai menzán ebédelő gyerekek
Forrás: nebih.gov.hu

Nem jó valami? Szakmai javaslat a fejlődésért – elégtelen helyett

A program legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában. A feltárt hibák miatt nem szankcionál a hivatal. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák, szakmai javaslatokkal kiegészített, listáját. “Eddigi tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a munkaszervezéssel és odafigyeléssel, ismertek felfrissítésével a nem megfelelőségek többsége javítható. Az ilyen hibák aránya jóval meghaladja a beruházással, fejlesztéssel javíthatókat.”- olvasható a NÉBIH által kiadott hírben a “minőségi közétkeztetés programjának” linkjén. A fejlődést pedig egy későbbi időpontban ellenőrzik az auditorok. A jó példák bemutatása szintén ösztönző lehet, ezért a jeles és jó minősítést elérő főzőkonyhák adatai – amennyiben hozzájárulnak – felkerültek a NÉBIH honlapjára is.(Jelenleg- 2016. tanévzáró idején kb. 100 konyha neve és címe szerepel a linken megadott táblázatban. Ön melyiket ismeri?)