A „Digitális szakadék csökkentése” – GINOP 6.1.2.-15 című kiemelt projekt képzései 2016 szeptemberétől indulnak, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) együttműködésében konzorciumként valósít meg.
A „Digitális szakadék csökkentése” című projektről
„A közeljövőben minden álláshely betöltéséhez szükség lesz valamilyen szintű digitális készségre, miközben Magyarországon a 16-74 év közöttiek ötöde nem használt internetet 2015-ben. Ezért szükséges a digitális készségeket fejlesztő kormányzati intézkedések összessége, így a most induló projekt is. Az ősszel induló országos program első ütemében új oktatási módszerekkel mintegy 100 ezer felnőtt képzése valósul meg, akik több szinten sajátíthatják el a levelezéssel vagy internetes kereséssel kapcsolatos ismereteket. A digitális készségek elsajátítása és növelése több munkaerőt biztosít az országnak, amivel a versenyképességet erősíti.” –mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a projektet elindító rendezvényen. (Forrás: MTI)
A digitális írástudás, mint kulcskompetencia
A projekt alapvető céljai közé tartozik a„lakosság digitális kompetenciájának növelése, mely a munkaképes korú felnőtt lakosság körében hozzájárul a foglalkoztathatóság javításához, ösztönzi a társadalmi felzárkózást segítő további felnőttkori tanulást, javítja a hozzáférést az IKT használatot igénylő technológiai környezetben megnyíló álláslehetőségekhez. A digitális készségekkel nem rendelkező csoportok számára a digitális alapkompetencia fejlesztése az egyik legfontosabb munkaerő-piaci kulcskompetencia. A kompetenciafejlesztésnek a motivációt erősítő szemléletformálással is ki kell egészülnie, mivel a digitális írástudatlanság részben szemléletbeli okokra is visszavezethető.” A képzés során a résztvevők képesek lesznek használni az infokommunikációs eszközöket (számítógép, notebook, tablet, okostelefon, stb.).
Célcsoportok és helyszínek
A projekt kiemelt célcsoportja közé tartoznak a kevésbé fejlett régiókban (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) magyarországi lakóhellyel rendelkező, 16-65 év közötti, általános iskolai végzettséggel rendelkező, és legfeljebb alapfokú részszakképesítésben bizonyítványt szerzettek, és akik jelenleg nem állnak tanulói/hallgatói jogviszonyban, illetve párhuzamosan nem vesznek részt hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló digitális kompetenciafejlesztésre irányuló informatikai képzésben. A támogatás összege fejenként maximum 70000 Ft, melyhez nincs szükség önrészre. A maximum 15 fős csoportokban zajló képzések a jelentkezők lakhelyének közelében lesznek.
Infokommunikációs Egységes Referenciakeret- IKER
2012-ben kidolgozásra került – a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) felépítéséhez igazodva – az Infokommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER), mely a digitális készségeket határozta meg. 2015-ben ez átdolgozásra és fejlesztésre került. Az IKER 1.: „Első lépések a digitális világba” című és az IKER 2.: Önállóan használom az informatikai eszközömet” című 35-35 órás képzési programok célja a gyakorlatorientált digitális kompetenciafejlesztés, „ a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, pozitív attitűd kialakítása a digitális eszközök irányában.”
Támogatás és mentorálás
Az oktatók részletes óraterveket, segédanyagokat, módszertani útmutatókat kapnak iránymutatásként.A résztvevőknek eTanácsadó-mentorok nyújtanak folyamatos támogatást, így szerepük és feladatuk összetett: a résztvevők toborzása, igényfelmérés, a képzésbe került személyek folyamatos támogatása, továbbá az utókövetés. Gyakorlati záróbeszámolóval végződnek a képzések és a sikeresen teljesítők tanúsítványt kapnak. Jelentkezni – várhatóan nyár végétől – az adott járás eTanácsadó-mentorainál, illetve a képző intézményeknél lehet.
A projektről bővebb tájékoztató itt olvasható.
A tananyag itt érhető el. (Mindkét link a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapjára mutat.- a szerk.)
További tájékozódási lehetőség az eMagyarország honlapján, itt.
A tanítási-tanulási folyamat hatékonysága
Az oktatók számára biztosított részletes óratervek tartalmazzák az adatott tananyag elsajátításához szükséges ajánlott tanulásszervezési módszereket is. Ezen módszerek alkalmazásával válnak szinte teljesen gyakorlatorientált a tanórák:
- előadás, irányított megbeszélés, csoportos megbeszélés
- problémamegoldási módszerek (brainstorming)
- egyéni munka, csoport és oktató által támogatott/irányított egyéni munka, páros munka, kiscsoportos munka, nagycsoportos feldolgozás, csoportmunka
Önértékelés
A képzési programok elején és végén a résztvevők kitöltenek egy IKER önértékelő táblázatot, mely öt részterületet tartalmaz:
- Információ gyűjtése, felhasználása, tárolása
- Digitális, internet alapú kommunikáció
- Digitális tartalmak létrehozása
- Problémamegoldás, gyakorlati alkalmazás
- IKT biztonság
Ennek segítségével a résztvevő megállapíthatja, hogy a digitális kompetenciája az egyes részterületeken milyen szinten áll és mely terület(ek) szorul(nak) fejlesztésre.
Hátrányos helyzetű csoportok motiválása
A munkaerő-piacon való elhelyezkedéshez kiemelkedő fontosságú a digitális kompetencia megléte is. A hátrányos helyzetű emberek kilátástalannak látják helyzetüket, hiszen csekély esélyük sincs képezni magukat. Sok türelem, megértés, elfogadás, biztatás szükséges ahhoz, hogy a felnőttkori tanulásra ösztönözve és motiválva legyenek a későbbiek során is.
A cikket írta: Tóth Renáta, felnőtt tanulási szakértő
Fotók forrása: www.pexels.com
