Kezdőlap vezetés

Flow élményre vágynak  a tanulók – egy felmérés eredményei

 Kutatók vizsgálták a tanulói és tanári munkaforma-választási hajlandóságot. Csoportmunka, valóság megfigyelése, kísérletek, élmenypedagógia- mire van szükségük, miből tanulnak? Ezt  a kutatási anyagot mutatjuk be a pedagógusoknak: a tanárok, tanítók módszertani igényeit, ismereteit és megvalósítható megoldásokat.

Az anyagot közösen készítette két szakember: Nagy-Czirok Lászlóné mesterpedagógus- matematika- fizika szakos tanár, szaktanácsadó, a BME közoktatási-vezetőképzés konzulense és a képzés hallgatója, Vándorné Ginder Angéla, tanító, német nyelv és irodalom tanár.  Közös kutatásuk és módszerleírásaik is olvashatók a kutatási eredményét bemutató összegzésben. .

 

Arra kerestünk válaszokat, hogy a pedagógusok milyen tanári és tanulói munkaformákat alkalmaznak, majd összevetettük a tanulói elvárásokkal  .
A vizsgálat 2016. tavaszán zajlott. Kérdőíves adatfelvétellel, majd annak elemzésével végeztük, saját tapasztalatok és szakirodalom alapján értékeltük.

Hátha mégsem- fotó: Gudmon Olivér
Hátha mégsem- fotó: Gudmon Olivér

Miről szólt a kérdőív?

 

Kérdőíves felmérést végeztünk pedagógusok körében arról, hogy

  1. a) milyen módszereket tartanak leginkább hatékonynak?
  2. b) milyen gyakorisággal alkalmazzák ezeket?
  3. c) mennyire veszik figyelembe a tanulók egyéni adottságait?
  4. d) mennyire ismerik és alkalmaznak élménypedagógiai eljárásokat?

 

A kutatásban részt vevőkről

A kutatásban részt vevő tanárok: Általános iskola alsó és felső tagozatán, gimnáziumban, szakközép- és szakképző iskolában dolgozó pedagógusok válaszoltak, eltérő fenntartókhoz tartozók (KLIK, egyház, alapítvány, NGM, FM). 31 fő kevesebb, mint 10 000 lakosú, 72 fő nagyobb településen dolgozik.

A felmérésben részt vevő diákokról: nyolcadikos tanulókat kérdeztünk kérdőívvel a fizikával kapcsolatos módszertani elvárásaikról, két település három általános iskolája négy osztályából, összesen 85 főt.
Tapasztaltunk ellentmondást a pedagógusok tájékozottsága és alkalmazott megoldásai között, valamint a tanulók elvárásai és a módszertani gyakorlat között. Ennek csökkentésére bemutatunk olyan megoldásokat, melyekkel a kihívásoknak megfelelni tudtunk.

MÓDSZERTANI IGÉNYEK ÉS MEGOLDÁSOK

A megkérdezett pedagógusok leginkább hatékonynak a differenciált munkát tartották (5-ös skálán 4,19), legalacsonyabb pontszámokat pedig a frontális osztálymunka kapott (3,48).

A frontális szervezést mégis gyakrabban alkalmazzák a pedagógusok, mint amennyire hatékonynak tartják. Az összes többi esetben a hatékonyság megítéléséhez képest kevésbé használják a kollégák az adott munkaformát.

 

Tanulásszervezés Hatékonyság Alkalmazás
Frontális 3,48 3,62
Egyéni 3,68 3,63
Páros 3,88 3,42
Csoport 3,63 3,36
Kooperatív csoport 4,05 3,19
Projekt 3,98 2,84
Differenciált 4,19 3,70

 

Legnagyobb különbséget a kooperatív csoport (0,86) és a projekt (1,14) esetében figyelhetünk meg. A kollégák hatékonynak tartják, mégsem gyakran alkalmazzák őket.

1.ábra
1.ábra

   A pedagógusok jelentős része a tankönyvhöz készült, kész tanmeneteket használja. Nem gondolták végig, hogy az általuk tanított csoport számára miként alakítsák a tanmenetet, s a csoport milyen módszereket kíván.

Pedig a legmagasabb értékeket a tanulók személyiségének megismerése, a tanulók személyiségében bekövetkezett változások nyomon követése kapta a megkérdezettek körében.  Ám az eredményeket nem alkalmazták tervező munkájuk során.

Az élményszerű tanulásra ható tényezők vizsgálata

 A tanár elmondja és elmagyarázza a tananyagot, közben mindvégig ő marad az irányító személy az órán- erre a megállapításra aránylag magas (3,92) az érték. Sokkal alacsonyabb pontszámokat (2,85) adtak a kollégák arra, hogy ők segítők, indirekt módon irányítanak.

Dilemmát okoz, ami a tanulói kérdőívekből kiderült.

Több, vagy kevesebb magyarázat kellene a fizika órákon?

  – A tanulók 67%-a több magyarázatot igényel. Annak a folyamatnak mi még az elején vagyunk, melynek eredménye lenne a tanuló önállósága, saját tanulásáért a felelőssége.

Szeretsz-e csoportmunkában dolgozni?

– Erre a kérdésre kiugróan magas, 84% eredményt kaptunk.
Szerinted eredményesebb-e a tanórai tanulás, ha különböző képességű tanulók dolgoznak azonos kiscsoportokban?

 69%-ban eredményesebbnek tartják. Bár ez kisebb arányban mutatja, de meggyőző az igény a tanulók részéről az átgondoltabb, változatos szervezésre.

Úgy ítéljük meg, hogy nagyon helyesen!

„A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben döntő jelentőségű a gondolatok megmagyarázása és megvitatása. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.” (Radnóti Katalin)

Meggyőző az egyetértés a tanulók és az oktatáskutatók közt: érdemes a munkaformák tervezésére és a csoportos formákra nagyobb figyelmet fordítani.

 

Tevékenykedtetve tanítani -fotó: Gudmon Olivér
Tevékenykedtetve tanítani -fotó: Gudmon Olivér

Módszertani javaslatok a diákoktól

Néhány kérdés és a rá kapott válaszok:

„Mikor találod élvezetesebbnek a tanulást?”

 Ha filmet, animációt nézünk, vagy ha a valóságban figyeljük meg a jelenséget? 72% a valóság megfigyelését preferálja, 15% IKT eszközre szavaz, 13% mindkettő együttes alkalmazását javasolja.
„Melyik megoldást találod eredményesebbnek?”

76% a valóság megfigyelését.
„Milyen ötletekkel tudsz segíteni, hogy még jobb fizika óráik legyenek a mostani hetedikeseknek? „

Legtöbben a kísérletek számának növelését javasolják. A tantermen kívüli színtereket említik heten, érdekességek mesélését, játékosságot négyen. További ötleteik is arra vonatkoznak, hogy élvezzék azt, amit csinálnak.

 

fotó: Gudmon Olivér
fotó: Gudmon Olivér

Flow élményre vágynak- – hogyan van jelen az élménypedagógia?

 

A pedagógusok válaszaiból az derül ki, hogy a tananyaghoz kapcsolódóan szerveznek iskolán kívüli tevékenységeket is, de ez nem általános. Lehetőséget teremtenek, hogy a tanulók önálló gondolataikat, kutatómunkáikat bemutassák, azonban a nevelők nagy része nem ismeri, nem alkalmazza az élménypedagógiai eszközöket. A válaszadók többen hallottak róla (3,15), mint ahányan beépítik a munkájukba (2,81). Legtöbben a 46 év felettiek közül alkalmazzák, iskolatípus szerint pedig az általános iskola felső tagozatán dolgozók. Fenntartó szerint: Jobb az arány az alapítványi fenntartású iskolákban.

 

Tudjuk: tanulócsoportonként kell megtalálnunk az arányt a megszokott óravezetés és a nagyobb tanulói szabadságra (és felelősségre) épülő eljárások közt.

 

Milyen megoldásokat találtunk a német és a fizika óráinkon?

 

Bemutatunk egy kooperatív és egy projektalkalmazást (itt volt legnagyobb különbség a hatékonyság megítélése és az alkalmazás aránya közt).

 

A nyelvtanítás szempontjából nagyon fontos, hogy a tanulókban ne alakuljanak ki gátlások, merjenek az adott nyelven megszólalni. Alsó tagozaton különös jelentőséggel bírnak a játékok, mondókák, nyelvtörők, dalok, körjátékok, zene, mozgásos feladatok, tánc, képeskönyvek és mesék feldolgozása, eljátszása, bábozás, szőnyegen megvalósítható didaktikai játékok. A felső tagozatos tanulók is szeretnek a nyelvórákon játszani. A szituációs, társas és csapatjátékok, a dramatizálás, a kreatív írásformák, a tanulók által választott téma feldolgozása mind motiváló hatású lehet.

Hogyan lehet szóra bírni a tanulókat?

 

A tanulók beszéltetése különösen nagyobb létszámú osztályban/csoportban okoz gyakran problémát.  Érdemes olyan munkaszervezési formában dolgoztatni a diákokat, ahol minden tanulónak lehetősége nyílik a megnyilvánulásra. Ilyen a kooperatív csoportmunkában megvalósuló tanóra. A ráhangolódás, az ismétlés, felidézés, az új ismeretanyag feldolgozása, az információ megosztása, rendszerezés, gyakorlás, rögzítés, ellenőrzés, összefoglalás is történhet kooperatív tevékenységgel. Nyelvórába is könnyen beépíthető, hatékony feladatok a „Kerekasztal”, a „Két pár”, a „Dobj egy kérdést”, a „Villámkártya”, az „Igaz-hamis” és a „Kupactanács” módszerek. A feladatokat mindig a csoporthoz kell igazítani. (Forrás: Spencer Kagan Kooperatív tanulás könyv)

 

Hogyan zajlik a tanítás és miért hatékony az ún. a „munka- állomásokkal”

 

Jól alkalmazható a nyelvórákon a Stationenarbeit” elnevezésű munkaforma, melynek lényege, hogy a tanulók csoportokban dolgoznak és állomásról állomásra haladva oldják meg a feladatokat. A padok a kooperatív csoportmunkához hasonlóan vannak elrendezve és feltüntetjük rajtuk az állomás számát. A tanulók körben haladnak, míg mindegyik feladatot meg nem oldották.  Minden csoportnak van egy ”menetlevele”, melyen beszínezik annak az állomásnak a számát, amit már megoldottak. Az asztalokon vannak a megoldandó feladatlapok megfelelő példányszámban. Minden tanulónak ki kell tölteni az állomáshoz tartozó feladatlapot, de a diákok segíthetnek egymásnak. Ha mindenki elkészült, a csoport egyik tagja kimegy a táblához és leveszi a hátoldalával felragasztott ellenőrzőlapot. Miután önellenőrzéssel kijavították a feladatot, visszaragasztják az ellenőrzőlapot a táblára, hogy azután a másik csoport rendelkezésére álljon. Ha a tanulók már begyakorolták ezt a munkaformát, akkor a pedagógus a munka elindítása után maga is vállalhat egy állomást. Itt nyílik alkalom a tanulók szóbeli meghallgatására. A tanár minden csoporttal, minden tanulóval kapcsolatba kerül. Ha van a teremben szőnyeg, ott is el lehet helyezni egy állomást. Alkalmas olyan feladat megoldására, ahol nem kell írni. Például szavakból, kifejezésekből mondatok összeállítására, mondatokból párbeszéd vagy összefüggő szöveg összeállítására a csoport tudásszintjének megfelelően. Ha valamelyik feladat megoldása kicsit több időt igényel a tanulóktól, akkor célszerű egy plusz feladatot is elhelyezni a teremben. Így a várakozó csoport sem fog unatkozni. A gyerekek élvezik, hogy az állomások között mozoghatnak, és minden tanuló dolgozik kivétel nélkül. A jobb képességűek segítik társaikat, hiszen amíg nincs kész minden tanuló a csoportban, addig nem tudnak tovább haladni. Ez a munkaforma könnyen igazítható a tanulócsoporthoz, alkalmas egy-egy témakör összefoglalására is.

 

Bár a kooperatív technikák, s köztük a „Stationenarbeit” alkalmazása a pedagógustól sokkal több előkészítő munkát igényel, mégis célszerű alkalmazni, hiszen a tanulók szívesebben és jobb hangulatban dolgoznak csoportban, motiváltabbak a feladat elvégzésére, jobban bekapcsolódnak, és mivel aktív résztvevői az órának, ezért eredményesebb a tanulási folyamat. Hatékonyság szempontjából sok múlik azon, hogy a pedagógus mennyire jól tudja összeválogatni a feladatokat. A tanítónak, tanárnak tehát nagyon felkészültnek kell lennie. Természetesen nem kell minden órát ilyen módon szervezni, de mivel élményszerű tanulást biztosít a tanulóknak, érdemes alkalmazni.

 

Tíz projekt egy tanévben- tapasztalatok

A tanévben 10 kisebb-nagyobb fizika és természettudományos projektünk Beszélgetéseink során alakultak ki a kutatási témák, melyekre önkéntes volt a jelentkezés. Mind valamilyen problémára keresett választ, a kutatás módszereit alkalmazva. Zömében tanórán kívüli tevékenységekre épültek, s előrehaladásukról az órákon rendszeresen hangzottak el rövid, tanulói beszámolók, melyek a tananyag élményszerű feldolgozását segítették. Megvalósulásuk, s maga a projekttervezés a faliújságon is követhető volt. Motivációs hatásuk erős volt, egymás produktumait érdeklődéssel követték a tanulók. Követelményeket, kritériumokat nem rendeltünk hozzájuk, plusz munkaként csak jó jeggyel kerültek értékelésre. Olyan megoldás, mely lehetőséget teremt az élményszerű tanulásra, iskolán kívüli színtereken, valóságos környezetben, gyakorlati alkalmazásokra és problémák megoldására, valamint a sikerre azoknak is, akiket fizika versenyekre nincs módunk nevezni. Diákkonferenciákon be tudják mutatni projektjüket. Érdemes integrált témákat választanunk fenntarthatóság, környezetvédelem témakörökben, mely a többi természettudományos tárgykapcsolódó témáit is magában foglalja. Ilyen lehetőséget teremtett az EnergyFactory vetélkedőre készülés is, mely szinte a teljes tanéven végighúzódott, és sok tanuló foglalkoztatására adott lehetőséget. Tehetségek és tehetségígéretek számára pedig a Nemzeti Tehetségprogram támogatásával megvalósítható pályázati projektek során van mód élmények biztosításával ösztönözni, valamint eredményeket elérni a tudás konstruálása, az önirányítás képességének fejlesztése terén. A saját produktumok bekerülnek a tanulói portfóliókba, melyek a tudásgyarapodás és a fejlődés követését, s az (ön)értékelést segítik.

 

ÖSSZEGZÉS

Bevált jó gyakorlatainkat továbbfejlesztésre, saját feltételekhez igazított alkalmazásra, adaptálásra javasoljuk bármely szakos pedagógus kollégának, hogy hatékony és élményt adó munkaformákat nagyobb arányban alkalmazzanak, mint amiről kutatásunkban beszámolni volt módunk.

Azért ezt a két példát választottuk, mert az elmélet és a gyakorlat közt legnagyobb különbséget a kooperatív csoport és a projekt esetében figyelhettünk meg.A tanulók jelezték igényüket a változatosságra, élményszerűségre, együttműködésre- ezek a feltételek kedveznek a flow állapot kialakulásának, amikor az összpontosítás erőfeszítés nélkül is fennmarad, és az ember a legjobb formáját hozza.

 

Fotók: Gudmon Oliver, 8. osztályos tanuló

Vándorné Ginder Angéla, tanító, német nyelv és irodalom tanár, intézményegység-vezető helyettes;Szent László ÁMK Általános Iskolája, Baja

 

Nagy-Czirok Lászlóné
Nagy-Czirok Lászlóné

Nagy-Czirok Lászlóné mesterpedagógus- matematika fizika szakos tanár, szaktanácsadó, BME közoktatásivezető-képzés konzulens-tanára

Előző cikk1353- aki hívja, tanszerekkel segít – az Ökumenikus Segélyszervezet sikeres kezdeményezéséről
Következő cikkEnnél modernebb óvodát nem láthatott még- ovi az égből?