Kezdőlap osztályfőnök

Pozitív oktatás? Lehet az életre nevelni a gyerekeket?

Szülőként vagy leendő szülőként illetve pedagógusként mi az amit a legjobban szeretnénk a gyermekeinknek? Sikeres karriert, sok pénzt, kitűnő vizsgaeredményeket? Most egy pillanatra álljunk meg és gondolkodjunk el ezen! Valószínűleg, a legtöbben azt fogjuk válaszolni, hogy azt szeretnénk, hogy a gyermekünk elsősorban boldog legyen és egy tartalmas, teljes életet éljen. Ha ez így van, akkor hogyan segíthet ebben az iskola? Pozsgai Anita cikkét olvashatjátok a Pennsylvaniai Egyetem általános és középiskolai diákok számára kidolgozott programjáról.

Hogyan állíthatjuk meg a mentális állapotromlást?

A szakemberek szerint feltűnően romlotta középiskolai és felsőoktatásban részt vevő diákok mentális állapota az elmúlt évtizedekben. Dr William Bor ausztrál pszichiáter és kollégái 12 országban végeztek erre vonatkozóan kutatást és azt találták, hogy különösen a tinédzser lányok körében látványos ez a romlás.

Ennek az okai nyilvánvalóan nagyon sokrétűek és ennek a cikknek nem célja ezt mind áttekinteni, de felmerül a kérdés, hogy vajon hozzájárulhat-e ehhez az iskola is valamilyen módon? Az állandó teljesítménykényszer, a növekvő terhek a tanárokon és diákokon, egy közösségen belüli kirekesztés, mind-mind hatással lehetnek erre. Nem biztos, hogy eretnekség ezért azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezen változtatni iskolai szinten, mit tehetünk azért, hogy a helyzet ne romoljon tovább, sőt esetleg javuljon is.
Pozitív oktatás program
A Pennsylvaniai Egyetem már több éve kísérletezik azzal, hogy a diákoknak a lelkiállapotát egy program keretében javítsa. Kutatásaik az bizonyítják, hogy a mentális egészséget fókuszba helyező oktatási programok akár eredményesebb tanuláshoz és jobb eredményekhez is vezethetnek. Több mint nyolcezer diák vett részt a pozitív oktatás elnevezésű programjukban, 18 iskolában, 15 hónapon keresztül. Eredményeiket egy tanulmányban foglalták össze, amelyet itt  lehet elolvasni, angolul.

 A tanulmányról röviden:

Az  első részében a pozitív oktatás programjának hátterét ismertetik, valamint rövid összefoglaló található azokról a projektekről, amikben az egyetem részt vett. A második részben két ausztrál és egy mexikói iskolában szerzett tapasztalataikat részletezik bővebben. Végül a pozitív oktatáshoz kapcsolódó további kutatásokat ismertetik röviden.

A rugalmas alkalmazkodóképességről, a rezilienciáról

Az egyetem megelőzési programjának a célja a rugalmas alkalmazkodó képesség, vagyis a reziliencia, különböző összetevőinek a fejlesztése. A rezilienciával kapcsolatban korábban mi is közöltünk már egy beszélgetést, ITT,  Hogyan válhatunk képessé arra, hogy a jég hátán is megéljünk?” címmel,  amiben dr. Nemes Éva, szenior és kiképző szupervizor, egyetemi oktató, a KRE BTK Szupervizor szakirányú továbbképzés szakmai vezetője  beszélt a rugalmas alkalmazkodó képesség összetevőiről.

Dióhéjban az összefoglaló:

A rugalmas alkalmazkodóképesség összetevői:

  •  a rugalmas gondolkodási képesség,
  • érzelmek felismerésére és szabályozására való képesség,
  • önuralom.
  • optimizmus
  • realista szemlélet
  • önbizalom
  • szemléletváltásra való képesség
  • magas érzelmi intelligencia
  • empátia
  • ítélkezésmentes hozzáállás
  • képesség a segítség-kérésre
  • kudarcok, hibázások bevállalásának képessége

Optimista légkör és komplex fejlesztési program- szülő-tanár-diák

A Pennsylvaniai Egyetem programjának fókuszában az áll, hogy hogyan lehet a negatív gondolkodásmódon változtatni és a tanulásban egy optimista hozzáállást kialakítani a diákok körében. Egy olyan, a teljes iskolát célzó programot fejlesztettek ki, ami mind a diákok, mind a tanárok jól-létével foglalkozik. A cél egy olyan támogató környezet kialakítása, ahol a közösségek és benne lévő egyének fejlődni tudnak. Fontosnak tartották azt is, hogy egy olyan kultúra megteremtését ösztönözzék, ahol lehet hibázni és a hibákból tanulni. Mind a tanároknak, mind a diákoknak elérhetővé tették ezt a fejlesztési programot, sőt a szülőket is bevonták a programba. Nem a tudás átadás terhére dolgozták ki a programot, hanem annak kiegészítéseként, ahol a cél az, hogy a hagyományos tudásátadást és az életben szükséges kompetenciák fejlesztését harmóniába hozzák az iskolai oktatásban. Több kormány, pld. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, a Pennsylvaniai Egyetem programját figyelembe vette az oktatáspolitikája kialakításakor és az egyetem programjának a megvalósítása az iskolákban kiemelt szerepet kapott.

 

forrás: Pixabay.com

Milyen képességeket fejleszt a program, ami az életben való helytállást támogatja?

Tudatosság – a gondolkodás, az érzelmek és körülmények tudatos kezelése
Empátia – mások érzéseire való odafigyelés
Önismeret – a saját erősségeink, határaink és céljaink ismerete
Érzelmek kezelése – hogyan lehet azonosítani, megérteni és kezelni az érzelmi reakciókat
Kommunikáció – hogyan lehet valaki aktív és konstruktív a kommunikációban
Személyes Kapcsolatok – hogyan lehet tartalmas, egészséges és szeretetteljes kapcsolatokat kialakítani barátokkal és családtagokkal
Kreatív gondolkodás – használható és újszerű ötleteket ösztönzése
Analitikus gondolkodás – hogyan lehet elemezni és értékelni a rendelkezésre álló információkat
Döntéshozás– hogyan tudjuk a legmegfelelőbb megoldást kiválasztani a különböző lehetőségek közül
Problémamegoldás – hogyan lehet az elméleti és gyakori problémákat megoldani.

 

 

A pedagógusok szakmai jól-létének a fejlesztésével kapcsolatban írtunk már a szupervízióról mint lehetőségről. A fent említett összetevők mindegyike fejleszthető egy ilyen folyamat során.  A pedagógusok a szakmai továbbképzés keretében is igénybe vehetik ezt a lehetőséget.

A cikk tartalma röviden:

Mi a szupervízió? Mi ennek a módszernek a lényege?

A mentálisan megterhelő munkakörökben (pl. pedagógus) segíthet a szupervízió folyamata, amikor is helyzetünkre más módon tekinthetünk rá, elfogadó légkörben, külső segítséget igénybe véve.
A fentieken túl olyan programot is kidolgoztak, ami az önfegyelem és hosszú távú célokban való kitartás fejlesztését szolgálja, amiről szintén olvashattok a fenti tanulmányban.

 Milyen fontos a mentális állapot a teljesítményben?
Azt, hogy az iskolának lehet szerepe abban, hogy mentálisan milyen állapotban vannak a gyerekek, nem lehet vitatni. Más kérdés, hogy a gyerekek mentális állapota fő prioritás kell, hogy legyen ma vagy sem. Ugyanakkor nap, mint nap láthatjuk, hogy a jó lelkiállapotnak igenis szerepe van a tanulásban, a tanulás felé való elkötelezettségben és az eredményességben is. Mindezt felnőttként is megtapasztaljuk a munkahelyeinken. Az, hogy mennyire érezzük jól magunkat egy adott munkahelyen, milyen lelkiállapotban vagyunk, milyenek a kapcsolataink, alapvető befolyással van a teljesítményünkre. Lelkiállapotunkat pedig a fent felsorolt tényezők pozitívan tudják befolyásolni.

 A pozitív oktatás hatására nő a teljesítmény is

Az egyetem bizonyos esetekben mérte a diákok iskolai teljesítményének az alakulását is a program során kontroll csoporthoz hasonlítva. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a diákok, akik a fenti programban részt vettek a tudásfelmérő teszteken is sokkal jobban teljesítettek, mint a társaik Ennek oka alapvetően az volt, hogy ezek a diákok sokkal elkötelezettebbekké és kitartóbbakká váltak a tanulásban, mint előtte.

Szülőként mi a hosszú távú célunk? Minél több tudással és eredményekkel rendelkezzen a gyermekünk, vagy erősek legyenek azok a képességei, amikkel boldogulni tud az életben? Az osztálytalálkozók érdekes tanulságul szolgálhatnak ebben a tekintetben.

A Pennsylvaniai Egyetem  programja megpróbálja egyensúlyba hozni a magas szintű tudásátadást és a diákoknak a mentális állapotának fejlesztését, vagyis iskolai jól-létet.
Pozsgai Anita, közgazdász, főiskolai oktató, business coach. A Hurry sickness help-Állítsátok meg a kiégést c. blog szerzője.