Kezdőlap vezetés

„Miért tanítjuk ma a gyerekeket?” – interjú dr. Gloviczki Zoltánnal, az Oktatási Hivatal elnökével

Az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználásáról, a jövőre felkészítő iskoláról, a pedagógus életpályamodellről is nyilatkozott az Oktatási Hivatal elnöke, Dr. Gloviczki Zoltán a moderniskola.hu – nak. Az Oktatási Hivatalt érintő számos változás és feladatkör-bővülés ismeretében a társadalmi felzárkóztatás és a digitalizáció fontosságáról, az oktatási paradigma-váltásról beszélgettünk. Az interjú készítésének idején, 2017. május közepén javában zajlanak az érettségi vizsgák, amelyek nemcsak a diákok erejét és képességeit teszik próbára.

Fotó:Szipál

Hogyan tud helytállni a Hivatal, és hogyan a pedagógusok?

Dr. G.Z.:– Az Oktatási Hivatal aktuális és legközismertebb feladatai – mint például az érettségi – területén a Hivatal részéről a megszokott mederben zajlik a munka. Ebben rendkívüli szerepük van a pedagógus kollégáknak, hiszen az érettségi időszakában elsősorban rájuk hárul több feladat. Az OH egészéről szólva elmondhatom, hogy stabilan áll a lábán, és valóban a magyar oktatási rendszer egyik legkiszámíthatóbb eleme. Természetesen az ágazatban zajló változások nem kímélték a Hivatalt sem: a szűk értelemben vett hatósági munkán kívül – amibe beletartozik például a már említett érettségi is – az OH portfóliója számos olyan elemmel bővült, amelyek jobb híján kerültek a mi hatáskörünkbe. Ilyen például az oktatással kapcsolatos kiemelt uniós projektek menedzselése is, vagy a pedagógusok minősítése, illetve a pedagógiai szaktanácsadás. Régi-új vonás az OH életében ezekhez kapcsolódva a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatokat ellátó megyei pedagógiai oktatási központok működtetése.

Hirdetés

A 2020-ig lehívható uniós források hozzáférésének hajrájában vagyunk. Ön szerint mire lesznek ezek elegendőek, illetve a ciklus után hogyan folytatható a megkezdett fejlesztés?

Dr. G.Z.:- Az eddigi fejlesztési periódusokhoz képest egyértelműbb súlypontok vannak az oktatási típusú EU-s projektekben ebben az időszakban. Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a lemorzsolódás elleni küzdelem – ami nemcsak az EU fő prioritása, de a magyar oktatás alapvető célkitűzése is egyben, és ez a két érdek most szerencsésen egybecseng. Ennek a területnek nemcsak oktatási vonatkozásai vannak, nagyon szorosan együttműködünk a társadalmi felzárkóztatás érdekében zajló más projektekkel. Formai szempontból az uniós projektek fő meghatározója a digitalizáció. Példaként említve, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek is fontos lépése az informatikai kompetenciák fejlesztése, és a digitális hozzáférés biztosítása a hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi rétegek számára. Minden uniós fejlesztési periódusnak vannak előnyei hátrányai is, hiszen nem vagyunk hozzászokva, hogy ekkora összegeket költsünk meghatározott célokra, ám ha sikerül fenntartható fejlesztésekbe fektetni a forrásokat, akkor hosszú távon nagy előrelépéseket tehetünk. Most minden eddigi tervezési periódusnál jobban látom ennek a lehetőségét.

A Nemzeti Alaptanterv változásaival kapcsolatban adódik a kérdés: a ma iskolája mennyire készíti fel a tanulókat a jövő elvárásaira?

Dr. G.Z.:- Szakemberként azt gondolom, hogy itt most valami sokkal nagyobb volumenű kérdésről  van szó az új NAT munkálatai kapcsán, mint egy egyszerű felülvizsgálatról, vagy egy kerettantervi szabályozásról. Mi Trefort Ágoston óta ugyanazt tanítjuk, és mihelyt valamit megtudunk a világról, vagy valamilyen véleményünk kialakul róla, hozzátesszük, és azt is megtanítjuk a gyerekeknek. Itt egy nagyon egyszerű lépésre lenne szükség, amit sokan várunk az új NAT-tól, függetlenül attól, hogy mi lesz benne, és milyen tárgyakat ölel fel: tegye fel azt a kérdést, hogy miért tanítjuk ma a gyerekeket. Ha a „miért?” kérdést felteszi az oktatási rendszer, vagy akár egy egyszerű pedagógus is az óra előtt, alapjaiban kell majd átgondolniuk, hogy mire jó az iskola. Osztom Dr. Csépe Valéria akadémikusnak, a témával megbízott miniszteri biztosnak a véleményét, mi szerint nem az a gond, hogy sok a tananyag, a tantárgy, hanem az a lényeg, hogy mire képezzük a gyerekeket, és mire nem. Ha a tanítás céljait megfogalmazzuk, abból már egyenesen következik, hogy mit és hogyan tanítsunk!

Természetesen nagyon fontos operatív lépés lenne az új alaptanterv megszületését követően egy arra épülő kerettanterv kidolgozása is.

Fotó: pixabay.com

Ön hogy látja, mennyire felel meg a pedagógusképzés és a továbbképzési rendszer az új elvárásoknak?

Dr. G.Z.:- Nagyon fontos szerepe van ebben a paradigmaváltásban az egyetemi, főiskolai szintű pedagógusképzésnek, mert eleve abból lesz pedagógus, aki a meglévő rendszer szerint megfelel erre,  tehát bekerül a képzésbe, és így a rendszer konzerválja saját magát. Ebből a mókuskerékből csakis a felsőoktatásban lehet kimozdítani a fiatalokat. A továbbképzések szintén nagyon fontosak lennének, amelyekből sokféle van ma is, de egyelőre hiányzik a képzések rendszerbe foglalása. Jól szervezett és átgondolt továbbképzési rendszerben viszont találkozhatna a pedagógusok megújulás iránti igénye az oktatáspolitika új elképzeléseivel.

Hol tart ma, mennyire lett elfogadott a pedagógus életpályamodell?

Dr. G.Z.:- A pedagógusokkal közvetlen kapcsolatban álló pedagógiai oktatási központokon keresztül azt látom, hogy csillapodnak a kedélyek ezzel kapcsolatban. Ismeretlen volt a fogalom, így a téma megjelenésével együtt fejlődött ki maga a minősítési rendszer is. Ma már az intézményvezetők, pedagógus kollégák tudják, hogy miről van szó, tudják, hogy hol és hogyan lehet tájékozódni, és azt tapasztaljuk, hogy akik végigmentek a minősítési folyamaton, alapvetően pozitívan nyilatkoznak erről. Alábbhagyott a félelem a portfólió beadásával kapcsolatban is, hiszen bár kétségkívül többletfeladat, mégis, aki feltölti, beláthatja, hogy ezek a félelmek alaptalanok… Hátra van még ebből a folyamatból a mester-és kutató pedagógusok rendszerszerű minősítése, de úgy tűnik,ez is működőképes.

Milyen hosszabb távú célokat határozna meg az Oktatási Hivatal számára?

Dr. G.Z.:- Az Oktatási Hivatal egyik legfontosabb törekvésének a pedagógusokat segítő tevékenységünket tekintem, így az egyik legfontosabb cél, hogy a minősítésben, szolgáltatásban és az ellenőrzésben is gördülékeny legyen az együttműködés, érezzék a segítő szándékunkat. Másik fő célunk az EU-s projektek becsületes felügyelete és szakmailag sikeres véghezvitele 2021-ig. Ami még személyesen fontos számomra, az az elektronikus közigazgatáson belül az Oktatási Hivatal oktatási adatbázisainak összekapcsolása, és ma is élen járó informatikai rendszerének felhasználóbarát fejlesztése.

Köszönöm az interjút.

Fülöp Hajnalka

Főszerkesztő, moderniskola.hu

 

*Az Oktatási Hivatal vezetőivel 2017 májusában két interjút készítettünk. A korábban megjelent beszélgetésben Brassói Sándor, köznevelési elnökhelyettes úr nyilatkozott, az interjú ITT olvasható.