„Amikor testközelből megismerkedtem a külföldi rendszerű képzésekkel az akkor volt, amikor a Cambridge-i Egyetem által akkreditált nyelvtanár-képzési kurzuson vettem részt kilenc évvel ezelőtt. Mondanom sem kell, hogy a magyar oktatási rendszerben szocializálódva számos nehézséggel találtam magam szemben. Bár először csak legyintettem, hogy könnyű dolgom lesz, mert látszott, hogy ott tényleg minden szinten kiszolgálnak és ellátnak minket anyaggal és információval, és más dolgunk nem is lesz, mint tényleg csak tanulni. Nem kellett anyagokat hajkurásznunk, jegyzeteket, könyveket felhajtanunk vagy találgatni, hogy mi mikor lesz, vagy mit mikorra kell teljesíteni és milyen tartalommal. Arra azonban nem gondoltam, hogy mit jelent az, amikor minden feladatnál alkotó munkát kell végezni és a tudás alkalmazását kell demonstrálni. Itt mindenben a gyakorlati megközelítés játszotta a főszerepet, mindig minden információval dolgozni kellett és nem bebiflázni valamit. A szakmaiságtól kezdve a tanár személyéig minden górcső alá került, és nem lehetett semmit megúszni.
Visszagondolva, már akkor is őrült voltam, hogy gyakorlatilag az esküvőnket követő héten – amikor ugye más normális ember nászútra megy – én egy ilyen egyhónapos intenzív kurzusra mentem egyedül, a páromat hátrahagyva. Úgy, hogy haza sem tudtam járni, hanem egy ismerősünktől bérelt lakásban aludtam egy matracon miután éjjel kettőkor befejeztem a készülést a következő napra. A férjemet végül akkor hívtam segítségül, amikor a stressztől és a kimerültségtől annyira lebetegedtem, hogy elment a hangom. Ekkor valahogy elhugogtam a telefonba, hogy keressen nekem egy orvost Pesten. Szerencsétlen külföldiként a magyar egészségügy rendszerében valahogy megoldotta, hogy fogadtak egy gégészeten. Másnap már rajta keresztül kommunikált velem az iskola, hogy nem hagyhatok ki a tanfolyamból, és hogy menjek be és vezessem le a bemutató órámat úgy, hogy nem beszélek, mondván létezik a ’silent teaching’ metódus, vagyis, hogy úgy tanítunk, hogy nem szólunk egy szót sem.”
Szlávik Krisztina vagyok, coach, tréner, tanár és emberi erőforrás szakember. Feladatom, hogy értékek felismerését, kiaknázását és teremtését segítsem elő egyének és szervezetek életében, és megkönnyítsem a változást, változtatást, és valami új megteremtését számukra.
A folytatásért katt IDE!
