„Esténként el szoktam menni „sétálni”. Azért idézőjelben, mert ez vicces módon csupán rövid utcácskánkban való le-föl járkálást jelenti. Azon túl már csak közutak mellett tudnék továbbmenni, ami nem nagy élvezet. Az utcánk végén viszont van egy falatnyi elvadult útszéli parcella, ahol ritkán jár a közmunkások kaszája és szabadon nőnek a vadvirágok. Az nekem maga a paradicsom, mert megcsodálhatom a szezonális virágokat miközben a tücskök és sáskahadak is mindent beleadnak. A látvány és hang teljes összhangja, és még csak fizetni sem kell érte. Mindez gyerekkori emlékeket hoz fel bennem, amikor még az unokatesóimmal bejártuk a városon kívül eső részeket, akár csillagos éjszakákba nyúlóan, és fontos beszélgetésekben vitattuk meg az élet kisebb-nagyobb kérdéseit.”
(séta, séta..:)” Bővebben a teremtobeszelgetesek.hu oldalon! (a szerk.)
Hát nem csodás a természet, ahol mindennek ennyire megvan a helye és az ideje? És vajon honnan tudták a virágok, hogy hány óra van? Nincs szemük, nincs fülük, és mégis tudták hány óra. Micsoda finomhangoltság és összefonódás van mindenhol, ahová csak nézünk! És miért ne tanulhatnánk mi is ebből? Ráadásul a leckék ingyenesen ‘letölthetők’. Én ezt töltöttem le:
1) Több is van az életben, mint amit érzékszerveinkkel fel tudunk fogni.
2) Sosincs késő virágozni! Attól, hogy neked azt mondják, hogy alkonyatkor már túl késő bontogatnod a szirmaidat, még nem biztos, hogy igazuk van. Hagyd őket aludni, te pedig tedd, amit a te belső órád diktál!”
A történet részletei és a további letölthető részletek ITT olvashatók, Szlávik Kriszta blogján.
„Szlávik Krisztina vagyok, coach, tréner, tanár és emberi erőforrás szakember. Feladatom, hogy értékek felismerését, kiaknázását és teremtését segítsem elő egyének és szervezetek életében, és megkönnyítsem a változást, változtatást, és valami új megteremtését számukra.”
Előző kapcsolódó cikk:
„Ezt a cikket elolvasni kb. 5 perc. De a személéletének használatából várható nyereség ennek sokszorosa! „És akkor arra gondoltam, hogy amikor napi 1440 percből gazdálkodunk két percet mennyivel könnyebben elintézünk egy vállrándítással. Pedig mennyi minden belefér ilyen aprócska időbe is, sőt az egész életünk valójában ilyen kétpercekből áll össze.” Szlávik Krisztina, tanár, coach írása.”
http://moderniskola.hu/2017/07/ket-perc-igy-tedd-baratodda-az-idot/
