Kezdőlap modern óvoda

A gyerekek olyanok, mint a spagetti – Egy svéd óvoda mindennapjai

Lehet-e olyan hideg, hogy ne kint aludjanak a gyerekek a jó levegőn? Báránypörköltet, vagy csokitortát találni nagyobb eséllyel az óvodai konyhán? Miért vannak kitiltva a közös terekből a Barbie babák? Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgetett a moderniskola.hu munkatársa, Eriksson Zsófia egy svéd magánóvoda igazgatónőjével, Martina Gradin-al.

Az Ekerö községhez tartozó Färingsö szigetén található Färentuna falucskában kevesebb, mint 100 ember él. Itt található az Eken magánóvoda mely mintegy 25, 1-6 éves gyermek ellátását biztosítja integrált csoportokban. Az óvoda igazgatónőjével Martina Gradin-al beszélgettünk a gyerekek hétköznapjairól.

Martina Gradin, az Eken óvoda igazgatónője ebédet főz a gyermekeknek. Fotó: Joacim Eriksson

Privát ovi féláron és még felújításra is jut

Svédországban 2016-ban 9813 óvodát jegyeztek, melyből 2708 magán üzemeltetésű intézmény. A privát intézményeknek az állami intézményekkel azonos tantervet kell követnie, mely inkább pedagógiai értékrendet vázol, mintsem konkrét tudáscélokat.

Eken Föräldrakooperativet (Eken Szülői Együttműködés) Fotó: Joacim Eriksson
Hirdetés

Elsődleges a gyermekek demokratikus értékrendnek megfelelő nevelése, a kulturális sokszínűség elfogadtatása, ugyanakkor a svéd nemzeti hagyományok ápolása is fontos szerepet kap. Bár gyakran azt hisszük, a skandináv országokban a kerítés is kolbászból van, az óvodák bizony nem ingyenesek a szülők számára, sem az állami, sem a magán intézményekben. Martina Gradin segített nekünk picit, mi is akkor a különbség a magán és állami intézmények között.

„Mi magán óvoda vagyunk.

Nálunk a szülők a főnökök, de ez persze felelősséggel is jár.

Az intézmény természetesen az egyezményes svéd óvodai tantervet követi, a szakmai döntéseket pedig a szakmai munkacsoport hozza, de a szülők ebben is aktívan részt vesznek. A munkahét 5 napjából 4-en szülők is dolgoznak velünk.

Az óvoda kertjét közösen gondozzák a helyi óvónők, gyerekek és szülők egyaránt. Fotó: Joacim Eriksson

Ez szülőnként nagyjából havi 1 napos leterheltséget jelent. Mivel azonban a munka ilyenformán megoszlik, az óvodai elhelyezés feleannyiba kerül itt, mint az állami óvodában. Az óvoda által termelt minden nyereséget visszaforgatunk az intézménybe, játékokat, könyveket veszünk a gyerekeknek.

Az épület felújítását az önkormányzat, mint az épület bérbeadója fedezi. Fotó: Joacim Eriksson

Mindeközben látható, hogy most az épület teljes felújítása folyik, ennek költségeit az önkormányzat állja, mint az óvoda épületének bérbeadója. A jelenlegi felújításnak köszönhetően kizárólag természetes anyagok fognak felhasználásra kerülni az óvoda falain belül és kívül is.”

Sokszínűség tabuk nélkül

“A gyerekekkel mindig beszélünk a média aktuális híradásairól. – meséli Martina –  Nincs olyan téma, amit elkerülnénk, egyes kiemelt, mindenkit érintő problémához kapcsolódóan pedig kortárs gyerekkönyveket is beszerzünk, hogy a gyermekek számára érthető és élvezetes módon tudjunk az adott témákról beszélni. A migráció kapcsán van például egy mesekönyvünk birkákról, akiknek elfogyott az élelme, ezért másik nyájhoz szeretnének csatlakozni. Ilyenkor mindig hosszasan beszélgetünk a gyerekekkel arról, ők hogy viselkednének az adott helyzetben és mi lehet az oka annak, hogy többen többféleképpen vélekedünk minderről.”

Az óvoda kertjének végéből Färentuna 1175-ben épült templomára látni. Fotó: Joacim Eriksson

Svédül, de ha kell lengyelül is picit

“Mindig van 1-2 óvodásunk, aki külföldről származik. – mondja az igazgatónő – Azokat a gyerekeket, akiknek nem a svéd az anyanyelve, arra biztatjuk, hogy otthon minél többet használják anyanyelvüket. A szülők segítségével igyekszünk mi is megtanulni néhány dolgot a hozzánk járó két, vagy több -nyelvű gyermekek anyanyelvén. A szülők számolni tanítanak minket, a gyerekek pedig megtanítanak minket és egymást is néhány dalocskára. Ugyanakkor fontos szabály, hogy az óvoda területén svédül beszélünk egymással. Mindez azt támogatja, hogy a gyerekek megértsék, elsődleges és másodlagos nyelvük ugyanúgy fontos szerepet tölt be életükben, anyanyelvük és a svéd nyelvi képességeikre ugyanúgy büszkék lehetnek.

Nem emlékszem, hogy lett volna olyan gyerek nálunk, aki ne tanult volna meg svédül 1-2 hónap alatt.

Emellett persze mi is sokat tanulunk az ő anyanyelvükről, ők pedig egymást is tanítják.”

 A Barbie babát mindenki otthon hagyja

“Számunkra nagyon fontos a nemek közötti egyenlőség. – hangsúlyozza Martina – Amikor egy kisgyerek bejön hozzánk reggel, igyekszünk nem azt mondani „Ó, milyen csinos kis szoknyád van!”, vagy „Milyen vagány a nadrágod”. Helyette inkább azt mondjuk, „Ó, milyen szép szín!”. Nem mondjuk evés után, hogy lányok pakoljatok el, ti jók vagytok ebben. Ehelyett azt mondjuk, hogy mindannyiunk felelőssége hogy elpakoljunk magunk után, mindegy, hogy fiú vagy, vagy lány.

Van kisvonat és főzősarok is, de mindegy, hogy fiú vagy, vagy lány, gyerek, vagy felnőtt, mindegyikkel játszhatsz. Fotó: Joacim Eriksson

Nem bátorítjuk őket arra, hogy bizonyos játékokat fiús, vagy lányos játékoknak hívjanak.

Nincsenek fiús vagy lányos játékok, játékok vannak.

Ha az óvó néni játszik vele, akkor meg felnőtt játék? Nem. Csak játék. Meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy azt csináljanak, amit csak szeretnének. Van főzősarkunk és kisvasút is, mindegyikkel az játszik, aki csak akar. Barbie baba nincs, de érdekes módon eddig senki nem is hiányolta.”

Pénzügyi tudatosság ovisoknak

“Az új játékokat mindig közösen vesszük meg az idősebb gyerekekkel (5-6 éves korú gyerekek, a szerk.) nekik kell kitalálniuk, minek örülnének a kisebbek és maguknak is természetesen választhatnak. Van egy költséglimitünk, a gyerekeknek azt kell figyelembe venniük vásárláskor. A boltban megbeszéljük, mi alapján mérlegelhetünk és segítünk a gyerekeknek matematikailag/pénzügyileg is tudatos döntést hozni az új játékok beszerzésekor.”

Büszke vikingek, kalandra fel!

A sokszínűség fontos a svéd óvodák számára, de ugyanakkor a nemzet kultúrájának óvása is. „Minden második évben ellátogatunk a Svédország legöregebb városaként is emlegetett Birkába. – meséli Martina – Ez a viking kori kereskedőváros a világörökség részét képezi. A gyerekekkel sokat beszélgetünk arról, milyen lehetett a viking időkben élni, miközben a 800-as évek régészeti leletei között barangolunk. Ellátogatunk a környékbeli rúnakövekhez is és igyekszünk, hogy a gyerekek játékos módon megismerjék Svédország történetét.”

Olvassunk híradót!

“Napi 45 percet olvasunk a gyerekekkel, ami nem is annyira olvasás, mint olvasás és beszélgetés egyben. Mindent megbeszélünk a szövegtől, a képeken át, szöveg és kép kapcsolódásáig. Az óvodát a helyi könyvtár és egy fizetett gyerekkönyvklub szolgáltatás is ellátja könyvekkel.  Utóbbi havonta 2 könyvvel gazdagítja az óvoda könyvespolcát és témajavaslatokat és segédletet is küldenek az aktuális híradásokban szereplő események megvitatásához. Az olvasott könyvet minden nap maguk a gyerekek választják ki az óvoda könyvtárából és kedvenc könyveiket a gyerekek haza is vihetik időnként, ha szeretnék „kikölcsönözni” őket.

A közös munkákról készült képek az óvoda falát díszítik. Fotó: Joacim Eriksson

Az írás-olvasás utáni érdeklődés megalapozása érdekében a gyerekek saját ABC-t alkotnak. Nekik kell vadászniuk olyan dolgokra a környezetükben, amik az ABC éppen soron levő betűivel kezdődnek, lefényképezni őket és behozni, hogy közösen rakhassuk össze az ABC-t. A gyerekek nagyon büszkék tudnak lenni az így elsajátított betűk írástudására.”

Rajzolni szeretnél? Előbb tervezd meg!

“Részt veszünk az úgynevezett Zöld Zászló programban, aminek keretein belül a gyermekeket környezettudatos viselkedésre neveljük. 

Az óvoda oldalán függő Zöld Zászló a környezettudatos gondolkodást hirdeti. Fotó: Joacim Eriksson

Az óvoda kertjében komposztálást végzünk, kiskertet nevelünk, mindezt a gyermekek részvételével. A kert kicsi, de azért szüreti lakomát szoktunk rendezni, ahol elfogy mindaz, ami a kertben termett.

Krumpliszüret az óvodában. Fotó: Eken Föräldrakooperativet Facebook

A gyerekek maguk is megtapasztalják az élet körforgását, a szemetet szelektíven gyűjtjük. Ha rajzolni szeretnének időnként tervet kell készíteniük, hogy lássák, melyik színes ceruzákra lesz szükségük és hogyan fogják papírra vetni az elképzeléseiket. Arra neveljük őket, hogy fontolják meg mit fognak csinálni, mielőtt papírt vesztegetnének.” – meséli Martina.

Az óvoda kiskertje, Fotó: Joacim Eriksson

Túl hideg? Olyan nincs. Na jó, van.

“Reggel 9 órakor minden gyerekkel kimegyünk, aztán 10:30-kor is, a gyerekek mindig kint alszanak. Csak akkor találunk ki a kisebb gyermekeknek valami más megoldást, ha az időjárás mínusz 15 fok alá esik.

A teraszra télen szélfogóvászon kerül, így alszanak kinn a gyerekek, az év többi részében azonban fedetlen ez a rész, nyáron pedig használatba kerülnek a függő szúnyoghálók. Fotó: Joacim Eriksson
A kinn alvás nem lehet kérdés. Az óvoda hálózsákokkal és természetes gyapjúszőrmékkel van felvértezve a hideg ellen. Fotó: Joacim Eriksson

Az ebédet szintén kinn fogyasztjuk el és a délután nagy részét is kinti játékkal töltjük. Ha az idő csípősebbre fordul, akkor persze bent eszünk, de amíg plusz fokot mutat a hőmérő addig kint étkezünk.”

Az ebédre mindig kint kerül sor, hacsak nincsenek praclifagyasztó mínuszok. Fotó Eken Föräldrakooperativet Facebook

Cukor nincs, steak van, ha kérik.

“Az óvodának saját szakácsa van, aki minden nap helyben főz a gyerekeknek, kivéve péntekenként, akkor mi, óvodai dolgozók főzünk valamit. Édesség  évente egy-két alkalommal kerül csak a gyerekek elé.

Ottjártunkkor saláta, burgonya és – mi más, mint – húsgolyók készültek a gyermekeknek. Fotó: Joacim Eriksson

Évente egyszer a svéd hagyományoknak megfelelően semlát készítünk a gyerekekkel (ez a magyar képviselőfánkhoz hasonlatos édesség a szerk.), a kiskertben termett almából pedig almás pite készül a gyerekeknek a szüreti lakoma alkalmával.

A kert almafája. Fotó: Joacim Eriksson

Emellett születésnapok alkalmával az idősebb gyerekek kapnak egy aprócska jégkrémet, a fiatalabb születésnaposok gyümölccsel ünnepelnek.

A születésnapos gyermek eldöntheti, milyen ételt együnk aznap, de ez nem lehet édesség.

Bármi is legyen a gyerek kedvence, mi megcsináljuk és a többi gyerek is azt fogja enni. Itt nincsen válogatás, egyszer egy apuka meg akart viccelni minket és azt mondta, a kisfia steaket és héjában sült krumplit szeretne ebédre. Mi megcsináltuk, a gyerekeket pedig arra igyekszünk nevelni, hogy mindenféle egészséges alapanyagokból készülő ételt egyaránt értékeljenek.”

Fejlesztés, méricskélés nélkül

“A gyerekek eredményeit nem mérjük, de sokat beszélgetünk velük és a szüleikkel is arról, miket tanulnak itt nap mint nap.- mondja Martina –

A gyerekek olyanok, mint a spagetti.

Nem minden 6 éves tudja ugyanazt, mindenki másban ügyesebb, de ahogy egymás mellé helyezve a spagetti gubancos szálai is ugyanolyan hosszúak, a különböző dolgokban tehetséges gyerekek is különbözőségükben egyformán fejlettek, senki sincs lemaradva a másikhoz képest. Nincsen listánk, hogy miket kell megtanulniuk az itt töltött idő végére, ehelyett igyekszünk őket segíteni, hogy abban fejlődjenek, amit igazán szeretnek csinálni, amiben igazán jók.”

Eriksson Zsófia és Martina Gradin az óvoda arannyal írt szabályzata előtt. A szabályokat a gyerekek írták maguknak. Fotó: Joacim Eriksson

Az Eken óvoda szabályai

  1. Beszélünk egymással.
  2. Egyszerre egyvalaki beszél.
  3. Óvatosan bánunk a dolgainkkal.
  4. Egymásnak jó barátai vagyunk.
  5. Az óvodában az óvoda játékaival játszunk.
  6. Elnézést kérünk, ha megbántottunk valakit.
  7. Megvigasztaljuk egymást.
  8. Odabenn sétálva közlekedünk.
  9. Ha azt játsszuk, hogy képzeletbeli fegyverekkel játékból lövöldözünk, mindig a földre célozunk és sosem egymásra.