Kezdőlap osztályfőnök

Miért nem instázik Marika néni? – A generációk története

Tanárként, szülőként folyamatos kihívást jelent a generációk közti szakadékokon átívelő hidak építése. Digitális pszichológia című oldaláról Villányi Gergő pszichológus vendégposztját osztjuk meg. Tanulás a fiatalabbaktól, miközben néhány dolgot talán ők is ellesnek tőlünk. De kik is azok a baby-boomerek? Miben különbözik az X és az Y generáció? Mihez kezdjünk egy digitális bennszülöttel? Ha nem akarjuk a "bezzeg az én időmben" szónoklók táborát bővíteni, jobb ha felvértezzük magunkat a különböző generációk megértéséhez hozzásegítő tudással. "Fejlődni pedig együtt a legjobb, hiszen ugyanazon a világon osztozunk."

 

fotó: pexels.com'”

„A “mai fiatalok” is lesznek idősebbek, akik pedig életük felén is túl vannak, maguk is voltak fiatalok. Miként változnak a generációk, és hogyan látják a világot?

Ma már nem ritka, hogy a 70-80 éves kort megérjük. Számos generációváltás lezajlik ennyi idő alatt, így nem csoda, ha kissé furcsán néznek egymásra a szakadék két oldaláról. Ha azonban megértjük, hogy honnan is jöttünk és mibe csöppentünk – és milyen háttérrel jöttek mások –, hidat építhetünk az eltérésekből, és tanulhatunk egymástól.

Az alapok

A II. Világháború utáni és a mai, x, y, z majd alfa generációk vizsgálatának és jellemzőinek alapját már a 90-es évek elején meghatározta két amerikai kutató, Generations című könyvükben. William Strauss és Neil Howe nevéhez fűződik a generáció-elmélet. Elméletükben az amerikai történelmet az egymás után következő generációk szemszögéből és történeteként veszik végig, világlátásukat, értékrendjüket vizsgálva. Tapasztalataik szerint az azonos generációba tartozók nagyon hasonlóan látják a világot. Egy emberi életet nagyjából 80 évnek feleltetnek meg, ez más néven a saeculum. Ezen belül a generációváltás 20 évenként történik meg, így egy emberi élet során négyszer.

„Észben kell tartani, hogy az alapvető „régi jó” dolgok változatlanok maradtak, még akkor is, ha a technológia elhúzott mellettünk.

A testi kontaktus, az élő beszéd, a figyelni és fókuszálni tudás mindig fontos marad. „

(…)

” A világ változik, alakul, és ennek árnyoldalai ugyanúgy vannak, ahogy előnyei. Minden generáció új utat keres magának, és alkalmazkodik a körülményekhez. Saját értékeket keres, más addig jónak tartott elveket pedig értéktelennek minősít. A rabszolgatartástól a női szavazatjogig, a melegházasságok elfogadásáig számos történetünk van ahol a múlt és az addigi status quo megváltozott, adott esetben leomlott. Ez sokszor ijesztő, de arra mindig van esély, hogy párbeszéd induljon meg a két eltérő oldal között. A végén az is kiderülhet, hogy az „öregek” tudása sokat ér, és hogy a fiatalok sem reménytelenek.”

 

fotó: pexels.com

Sokat taníthat egymásnak ugyanazon kor több évtizednyi létezéssel elválasztott generációja, de ehhez türelem és kíváncsiság is kell. Ezek építeni és tanítani tudnak akkor is, ha nem értünk egyet mindenben. Hagynak hibákat elkövetni, rossz döntéseket hozni, hiszen annak is meg van a maga értéke, és a fejlődés elképzelhetetlen nélküle. Fejlődni pedig együtt a legjobb, hiszen ugyanazon a világon osztozunk.

Igyekezzünk a legjobbat kihozni belőle!”

Forrás: Villányi Gergő, pszichológiai tanácsadó

Több információ a digitális világ pszichológiai hatásairól a Digitális Pszichológia honlapon található.

Előző cikkHogyan lesz trendi a jövő könyvtára? – November 7-én lesz a Könyvtárostanárok Egyesületének Őszi Szakmai Napja
Következő cikkPéldamutató könyvtárosok interjúsorozat – Szoka Beáta