Kezdőlap jó példák

Példamutató könyvtárosok interjúsorozat- Ilyés Renáta

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) minden évben megválasztja az év könyvtárosait. Négy kategóriában osztanak ki díjakat. A KTE Őszi Szakmai napjának alkalmából a korábbi díjazottakkal készített interjúsorozattal jelentkezünk. Pozsa Réka könyvtárostanár interjúját közöljük Ilyés Renáta könyvtárostanárral, a KTE emlékérem - Az év ígéretes könyvtárostanára díj birtokosával.

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) által kiadott Az év ígéretes könyvtárostanára emlékéremre azokat a pályakezdő könyvtárostanár kollégákat lehet felterjeszteni, akik néhány évet már bizonyítottak a pályán, jelenleg is aktív könyvtárostanárok, szakmai kezdeményezéseikkel, gyakorlatukkal láthatólag szép ívű pályának néznek elébe – és a felterjesztéskor nem idősebbek 32 évesnél. Ennek az elismerésnek a birtokosával, Ilyés Renáta könyvtárostanárral beszélgetett Pozsa Réka könyvtárostanár.

Illyés Renáta, Fotó: KTE

Mikor kapta meg az emlékérmet és mit jelentett az ön számára az érem?

2009-ben. Nagyon örültem a díjnak. Mindig jó érzés amikor az embert elismerik a szakmájában. Azok az évek különösen lendületesek voltak. Emlékszem, az akkori igazgatóhelyettes, Paulik Pálné kísért el az átadóra.

Hogyan fogadta a környezete, hogy emlékérmet kapott? Változott-e valami?

Abban az évben kaptam Igazgatói dicséretet, és az akkori kerületi könyvtáros munkaközösségvezetőnk, Támbáné Bálint Ágnes és a PSZK munkatársa is külön gratulált a soron következő kerületi értekezleten. Egy jó megerősítést jelentett, hogy folytassam az elkezdett munkát.

Hogyan lett könyvtárostanár? (Ön választotta, vagy a szakma választotta önt?

A főiskolán döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Első könyves élményére emlékszik?

Az első könyv, mely meghatározó volt számomra Grimm legszebb meséi volt. Többször is olvastam.

Szerettem a kerületi könyvtárt, jó volt ott böngészni, mindig számos könyvvel tértem haza.

Voltak-e befolyásoló, meghatározó személyek, könyvtárostanárok, iskolai könyvtárak?

Felsőfokú tanulmányaim során kedvenc tárgyaim közé tartozott a könyvtárismeret szeminárium az Apor Vilmos Főiskolán, akkor még Zsámbékon. Endrész Katalin tanárnő tartotta. Az ő személye is meghatározó volt a pályaválasztásom során.

A könyvtárostanárok közül Hock Zsuzsát kell kiemelnem (vele készült interjúnkat itt olvashatják, a szerk.). Ő volt az, aki elindított a pályámon. Munkája mind a mai napig példaértékű számomra. Neki is köszönöm a lehetőségeket!

Precíz, változatos, sokrétű munka dicséri Melykóné Tőzsér Judit könyvtárostanárt is, akivel társszerzők voltunk a 2008-ban megjelent könyvtári óravázlatoknak[1].

Hogyan indult pályája? (Örömök, nehézségek, segítők …)

A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban kezdtem a pályám.12 évig dolgoztam itt és igazán szerencsésnek érezhettem magam. Támogató közeg fogadott, mind a vezetőség, mind a kollégák részéről. A diákok lelkesek voltak, rendszeres volt a könyvtárlátogatás és kölcsönzés. Aktív részvétel volt a könyvtári programokon. A délutáni időszakban is sokan választották a könyvtárt egyéni tanulásra, kikapcsolódásra, foglalkozásokra. Jó volt…

Ugyanakkor persze mindez kihívást is jelentett számomra, hiszen az iskola magas létszáma és sokrétűsége egyre több- és több feladatot jelentett, én pedig úgy gondoltam, hogy igyekeznem kell minden korosztályt bevonni. Szerencsére több segítőm is akadt. Paulik Pálné, az akkori igazgatóhelyettes igazán szívén viselte a könyvtár életét. Humán szakos tanár lévén hozzáértő és támogató felettesem volt.

Ahhoz, hogy egy könyvtár és könyvtárostanára jól működhessen elengedhetetlen egy jól működő kerületi könyvtáros munkaközösség.

A miénk ilyen volt. Élén Támbáné Bálint Ágnes történelem-könyvtár szakos tanárral. Kitűnően irányította a munkaközösségünket. Mindig felkészült és odafigyelő vezető volt. Biztonságban éreztem magam, tudtam, hogy bármilyen szakmai kérdéssel fordulhatok hozzá. Osztályával sokat jött könyvtárismereti és könyvtárhasználati órákra. A történelmi témájú könyveket biztos, hogy ezek a diákok forgatták a legtöbbet. De említhetem  Paulik Pálnét is, aki a magyar óra keretében hozta sokszor osztályát és Szabóné Butykay Ágnest, aki az ének-zene óráit kötötte össze a könyvtárral.

Ezek az órák mindig különlegesek voltak számomra. Olyan szakemberekkel dolgozhattam együtt, akikre mind emberileg, mind szakmailag  felnézhettem. Most is köszönöm nekik.

Az iskolában abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 2005-2009-ig összesen 5 bemutató órát tarthattam a könyvtárban. Először a fővárosi könyvtárosok számára, melynek a világvallásokat választottam témájául. Volt két olyan alkalom is, amelyen Dömsödy Andreával volt szerencsém együtt dolgozni. Őbenne is egy szakmailag elhivatott személyre találtam. Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Oktatáselméleti Tanszékéről jött a tanár szakos hallgatóival hospitálás céljából. Ezekre a bemutató órákra is nagy szeretettel emlékszem vissza, azért is mert a választott témáim közel álltak hozzám: magyar nyelvemlékek, illetve Mátyás király és kora.

A Tavaszi Szakmai Napok rendezvénysorozat további lehetőséget adott könyvtári órák tartására. Ének-zene óra keretében A zeneszerző Mozart, valamint magyar óra keretében a könyvtári ETO feldolgozására.

A bemutató órák anyagiból jelenhettek meg a kis KTE könyvek sorozatában azok a könyvtárhasználati feladatok, amelyeket a megjelenéstől kezdve szabadon felhasználhatnak a kollégák.
Hogyan buzdítod a gyerekeket az olvasásra?

A „ma olvasója” sok tekintetben már különbözik a régitől. A  mindennapi internethasználattal az olvasói szokások is átalakultak. Más volt a könyvtári élet akkor, amikor elkezdtem dolgozni, és más  10 év múlva.

Fel kell venni a versenyt, a könyvtár más arculatát is meg kell mutatni.

Egészen biztos, hogy nem szabad elzárkózni a világháló adta lehetőségektől, hiszen a könyvajánlás, olvasás színterét sokszor már nem csak a könyvtár és a könyvtárostanár adja. Számtalan más csatornán is el lehet érni az olvasót.

A diákoknak meg kell tanulni biztonsággal tájékozódni az információ rengetegében.

Ezt célozták a könyvtárinformatika órák, melyek már az informatika teremben folytak. Ezeken az órákon az online keresést és a virtuális könyvtárak lehetőségeit ismerték meg a diákok. A könyvtárostanár épp ezen a területen tud segíteni. Számomra mindig szabadságot, szárnyalást jelentettek a könyvtári órák. Egy-egy témakör felhasználásával számtalan lehetőség adódik az érdekes, egyéni vagy csoportos, kooperatív munkára.

Játszva, könyvek környezetében tanulni.

Vidáman keresni, kutatni, felfedezni kívánó diákokat láttam ezeken az órákon, akik egyszerűen szerették a könyveket, a könyvtár nyugtató, de az órák mégis zsibongó légkörét. Emlékszem a könyvtári szakkörön még a földön is dolgoztak, mert nem volt hely…

Milyen más pályán tudná magát még elképzelni?

 Több minden, de meglátjuk mit hoz a jövő.

Mivel foglalkozik szívesen szabadidejében? 

Szeretek a családommal, barátokkal lenni, sportolni, főzni, tanulni, fejleszteni magam. A könyvek mellett az Internet is rengeteg lehetőséget kínál, például a nyelvtanulás terén.

Melyik a kedvenc könyve? Miért? Hogyan, miért ajánlaná másoknak?

Szerintem minden életkornak megvannak a kedvenc könyvei. Sok könyv hatott rám, szeretem például az orosz irodalmat, Szerb Antal regényeit. De pár éve inkább szakkönyveket olvasok, például a tanulásmódszertan, a pszichológia és a sport területén.

JÖVŐKÉP

Milyen szakmai kihívás áll éppen ön előtt? Min dolgozik éppen?

Időközben folytattam felsőfokú tanulmányaimat a könyvtár-informatika irányába. Érdekel a szerzői jog és a plágium kérdésköre; hogy miként lehet ezt minél jobban beépíteni az órák anyagába, közelebb hozni a diákok számára. Úgy gondolom, nem lehetséges már ezen területek alapos feldolgozása nélkül könyvtárhasználati és könyvtárismereti órákat tartani.

A könyvtárostanár oktató-nevelő szerepe átalakulóban van.

Különben a könyvtár nem tudja felvenni a versenyt az informatikával.  Az informatika a tárolást és a keresést gyorsabban és praktikusabban oldja meg. Ki kell egészíteniük egymást. Ezzel a kérdéssel foglalkoztam részletesen a diplomamunkámban[2].

Az utolsó iskolában töltött évemben már ezzel kezdtem el foglalkozni, ilyen órákat tartottam. A terv az volt, hogy felmenő rendszerben 8. osztályosoktól kezdve tanítom. Nagyon érdekes volt! A hivatkozás helyes módját, hogy mit jelent mások szellemi tulajdonát megbecsülni, helyesen felhasználni minden tanulónak ismernie kell. Saját maguknak kell kikeresni, majd összeállítani egy forrásjegyzéket. Nagyon szeretném ezt a munkát folytatni a jövőben. Sok pozitív visszajelzést kaptam.

Mire vágyik most? Melyek a tervei a szakmával kapcsolatban?

Továbbra is szeretnék gyerekekkel foglalkozni, tanulásfejlesztéssel, tehetségkutatással. Terveim        vannak, meglátjuk… Szeretném, hogyha a mesék is olyan népszerűek lennének, mint az ismeretterjesztő könyvek. Nagyon fontos lenne, számos kutatás igazolja ezt. A fantázia felülmúl minden virtuális valóságot, ami mára már egészen kis kortól  jelen van a gyerekek mindennapjaiban.

 

[1]     Ilyés Renáta – Melykóné Tőzsér Judit: Könyvtárhasználati feladatok: Módszertani segédanyag és óravázlatok hagyományos és elektronikus források használatához. – Budapest: 2008 (Kis KTE sorozozat)

[2]     Diplomamunka címe: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés digitális világunkban

Előző cikkPéldamutató könyvtárosok interjúsorozat – Terdik István
Következő cikkPéldamutató könyvtárosok interjúsorozat – Hock Zsuzsa