Kezdőlap jó példák

Olvasásnépszerűsítő, olvasássegítő programok külföldön

Napjainkban egyre jobban nő azon emberek száma, akik szinte egyáltalán nem vagy csak elvétve olvasnak. Ennek következtében az ilyen személyek könnyen válhatnak funkcionális analfabétává. - ettől a felütéstől kiindulva veszi sorra a szerző az olvasásnépszerűsítő külföldi jó gyakorlatokat.

 

“Az olvasás népszerűsítés jelentősége

Hirdetés

Napjainkban egyre jobban nő azon emberek száma, akik szinte egyáltalán nem vagy csak elvétve olvasnak. Ennek következtében az ilyen személyek könnyen válhatnak funkcionális analfabétává. A funkcionális analfabetizmus egy olyan műveltségi állapot, melyben az írás-olvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk feldolgozását, az új tudás megszerzését. A funkcionális analfabéták képesek írni és olvasni, de a mindennapi problémák megoldására már, melyben az írni és olvasni tudás képességét alkalmazniuk kellene, nem képesek. Ezáltal súlyos társadalmi és gazdasági problémák alakulhatnak ki, így ez a jelenség már messze túlmutat azon, hogy kizárólag oktatási problémaként kezeljük”.[1]

Gönczi László a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és múzeumpedagógia szakcsoport könyvtárpedagógia-tanár szak MA levelező tagozata számára 2015/16-os tanévben készített  záródolgozatát közöljük.

Gönczi László  jelenleg a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLÓ) bibliográfusa.

Gönczi László

 

“Ugyanakkor az oktatásnak jelentős szerepe van abban, hogy a probléma megoldódjon, hiszen a képzettség hiánya és a közoktatáson belüli esélyegyenlőtlenség vezethet eme műveltségi állapot kialakulásához. Hiszen azon családokban, ahol alig vannak otthon könyvek és a szülők is csak elvétve olvasnak, nagyobb eséllyel válnak nem olvasóvá az ott felnövő gyerekek. Ennek következtében pedig kialakulhat a funkcionális analfabetizmus, ami azt eredményezi, hogy a munkaerőpiacon nem lesznek képesek megfelelően boldogulni. Ezt megelőzni úgy tudjuk, ha már egészen kicsi kortól kezdve elkezdjük a funkcionális analfabetizmus kialakulásának megakadályozását. A megelőzéshez a helyzet feltárása valamint a stratégiák kidolgozása elengedhetetlen. Az olvasás-értési vizsgálatok segítenek a helyzet feltérképezésében.

Példaként említhető a 2012-ben készült PISA felmérés tapasztalatai is. Az elemzők rávilágítanak a szövegértési, matematikai, természettudományi területen mért kompetenciák romlására. Gondot jelent a diákok számára például a probléma felismerése, összetettebb, gondolkodtató feladatok helyes kitöltése, a szövegértési és digitális szövegértési feladatok megoldása.

Könyvtárosként az egyik alapvető feladatunk az, hogy a pedagógusokkal karöltve segítsük a gyerekek olvasóvá nevelését. Hiszen olvasóvá egyik gyermek sem válik magától, főleg azon gyermekek nem, akik szociokulturális hátterükből adódóan szinte egyáltalán nem találkoznak az otthoni környezetben könyvekkel, magazinokkal. kortársaikkal szemben.

Az olvasásnépszerűsítő programok ezen hátrányok kompenzálására, valamint a már kialakult, illetve kialakulóban lévő problémák orvoslására jöttek létre.

Az olvasásnépszerűsítés céljai:

  • Az olvasó önbizalmának erősítése.
  • Az olvasó megismertetése a könyvtár által nyújtott lehetőségekkel.
  • Az olvasók számára olyan lehetőségek megteremtése, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat.
  • Az olvasási kedv felébresztése, se ezzel a gyermek érzelmi fejlődésének ösztönzése.

Külföldi olvasásnépszerűsítő programok

Nagy-Britanniában az olvasással-írással összefüggő családi programokat family literacynek nevezik. A program egyik része kizárólag alacsonyabb képzettségű felnőtteknek szól. A programnak három alapelve van. Az első, hogy a család egy nagyon tág fogalmával számolnak, mikor családról beszélnek. A második, hogy fontosnak tartják a saját nyelv és műveltség kérdését. A harmadik pedig egy, a szülőkkel szembeni elvárás, hogy ne csak egy letudandó feladatnak tekintsék az olvasást, hanem gondolkozzanak tágabban az olvasmányokról.

A gyermekek programba való bevonását már egész pici koruktól elkezdik. A védőnő már a 9 hónapos csecsemőnek könyvajándékot ad, hogy mielőbb elkezdődhessen a könyvekkel való megismerkedés. Nagy változások voltam megfigyelhetők a gyerekeken, gondolkodásuk, nyelvi képességeik nagyban fejlődtek. A szülők bevonása a programba is több szempontból is hasznosnak bizonyult. Nőtt a szülők műveltségi szintje és ezáltal jobban tudtak gyermekeikkel is foglalkozni. [2] Magyarországon a szülök iskolázottsága és könyvtárhasználati szokásai szintén döntően befolyásolják a gyermekek későbbi hozzáállását, tanulmányai előmenetelét. Ahol a szülők már koragyermekkorban megkezdik az előkészítést különböző olvasást segítő tevékenységekkel, azokból a családokból származó gyermekek nagyságrendekkel jobban teljesítenek a szövegértési vizsgálatok során és összességében tanulmányi eredményeik is szignifikánsan javulnak. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy hazánkban is véghezmenjen minél több hasonló kezdeményezés.

A The Big Read szintén egy, az Egyesült Királyságban véghezvitt olvasásnépszerűsítő program. A BBC rendezte meg 2003-ban. Azzal a céllal, hogy megtalálják a nemzet legjobban szeretett regényét. A felmérés egy évig tartott. Az elején a televíziónézők sms-ben és telefonon küldhették be kedvenc regényeik címét, majd ebből a szerkesztők egy 200-as könyvlistát hoztak lére. Erre a 200 könyvre lehetett ezután szavazni, melyből a 21 legjobb könyv került be a döntőbe (egy szerzőnek csak egy regénye juthatott be). A műsor elég ellentmondásosra sikerült, sokan szerették, sokakban viszont nagy felháborodást keltett a szenzációhajhászással. Illetve többen kritikaként fogalmazták meg, hogy csak regények szerepelhettek a listán. De alapvetően a célját elérte, mert sikerült felhívni a közvélemény figyelmét az olvasásra, az olvasás jelentőségére. [3]

Németország

Az Ulmer Unke[4] egy németországi olvasásnépszerűsítő program, mely program keretein belül, a 10-14 éves gyerekek, zsűriként vehetnek részt a Német Gyermekirodalmi Díj győzteseinek kiválasztásában. A díj átadására a Frankfurti Könyvvásáron kerül sor.

Magyarországon a Pagony kiadó vette át a kezdeményezést és tartott versenyt hazai fiatalok számára 2010-ben.

Szabályok

  • a könyveknek rendelkezésre kell állniuk
  • az olvasójegy ingyenes

  • Ha 10 és 14 éves kor között vagy és szeretnéd a legfrissebb ifjúsági regényeket olvasni, nincs más dolgod, mint jelentkezni az Ulmi Unkára, hogy te is zsűritag lehessél. Ha mindenki betartja a játékszabályokat, akkor KIBUM (ulmi könyvfesztivál) alkalmával át tudjuk adni az Ulmi Unke 2010 díjat a legjobb Gyermek- és Ifjúsági könyvért. A program célja az ifjúsági irodalom népszerűsítése a kiskamaszok körében. A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy éppen ez az időszak az, amikor a gyerekek valamilyen oknál fogva egyre kevesebbet kezdenek el olvasni, egyre kevesebbet járnak könyvtárba.a könyveket a Münster könyvesboltban vehetem fel és adhatom le minden pénteken 14.00 és 17. 30 között
  • a kikölcsönzött könyvet 3 héten belül visszahozom
  • vigyázok a könyvre és megtérítem a kárt, amennyiben megrongálódik a kölcsönzött könyv
  • minden könyvet 1 és 10 pont között pontozok
  • minden könyvről írok egy rövid tartalmi összefoglalót és ajánlót, mi tetszett benne és ezt magammal hozom a könyv visszaadásakor
  • az értékelést e-mailben is elküldöm az unkepost@web.de címre

Oroszország –Read Russia[5].

2013 szeptember 2.-án (a „tudás napján”- amikor a fiatalok visszatértek nyári vakációjukról) nagyon érdekes olvasásnépszerűsítési kampány kezdődött az orosz cybertérben. Az internetes portálokon, figyelemfelkeltő szalagcímként jelentek meg orosz klasszikus művek egymondatos összefoglalói. Például: „Egy magas pozíciót betöltő tisztviselő felesége öngyilkosságot követett el, miután összevesztet szeretőjével”- ismerhetünk rá Lev Tolsztoj „ Anna Kareninájára. Természetesen azok az olvasók, akik nem tudtak önállóan azonosítani a műveket sem maradtak pácba: a címkék elvezettek egy speciálisan létrehozott portálra, amelyen megtalálható a felbukkant hír szövegét tartalmazó irodalmi mű felhasználók számára ezután olvasható, vagy ingyenesen letölthető formátumban. A kreatív kezdeményezés célja az irodalmi művek népszerűsítése mellett, az is hogy felhívja a figyelmet a megváltozott olvasási attitűdök megjelenésére, valamint megoldást is kínál a digitális felhasználó szemléletű olvasásnépszerűsítésre. Véleményem szerint megfelelő informatikai háttértudással hazánkban is nagy sikert aratna ez a szemlélet. Hiszen ha buszon- metrón utazva, utcán sétálva körbetekintünk, az emberek többségek különféle hírportálokat böngész az okos telefonján. Nagyon hasznos és népszerű lenne véleményem szerint, ha a hírek között böngészve itthon is fellelnék klasszikus irodalmi művek teljes szöveggel elérhető linkjeit (pl. a Magyar Elektonikus Könyvtárban).

Svédországban bevált projekt az úgynevezett padkönyv program. Ennek keretein belül a gyerekek a könyvtárból olyan könyveket kölcsönözhetnek, amiket nem vihetnek haza, a padjukban kell tartaniuk őket, s tanórán, ha végeztek a kötelező feladatokkal, akkor olvashatnak. A könyvek között találhatók könnyen olvasható, egyszerű szókinccsel bíró (LL) könyvek, hogy a szépirodalmi alkotások a nyelvi nehézségekkel küzdőkhöz is eljussanak.

Az Egyesült Államok olvasásnépszerűsítő programjai közül az egyik jelentős a könyvtárszakos hallgatókat érint. Amerikában fontosnak tartják, hogy a könyvtárosok beszélgetést tudjanak kezdeményezni az olvasókkal. Ezen beszélgetés során az olvasó érdeklődést feltérképezik, és így a számára legmegfelelőbb műveket tudják ajánlani. Ehhez természetesen elengedhetetlen a könyvállomány alapos ismerete is, az olvasó megfelelő megismerésén túl. [6]

Az „Egy város – egy könyv” (One city – One book) kezdeményezés először Seattle-ben tartottak hasonlót 1998-ban, ahol Russel Banks egyik művét olvasta a város. A cél az egy városhoz tartozás élményének erősítése azzal, hogy az adott helyen minél többen ugyanazt a kiválasztott könyvet olvassák el.. Az „Egy város – egy könyv” külföldi példa nyomán indított kezdeményezés Szegeden a Somogyi Könyvtár 2010-ben. A város olvasóközönsége Janikovszky Éva Szalmaláng című könyvét olvasta el.

Természetesen a közösségi oldalak, így Twitter használói sem maradtak el ettől a trendtől, közös élményszerzés immár fizikai határok nélkül mehetett végbe. Kiterjesztve a gondolatot „One World – One Book-ra” Az elolvasandó könyvet egy listáról választották a felhasználók. A nyertes könyv 2010-ben az Neil Gaiman Amerikai istenek című regénye lett Ezen kezdeményezések nyomán az olvasás igazán közösségi élménnyé vált.[7]

2.ábra – „Az olvasás ereje”

Az olvasás népszerűsítés, olvasás segítés további gyakorlatai (külföldön és itthon):

  1. Az olvasnivalót megtalálását segítő weboldalak

Napjainkban a felhasználók nagy többsége nem ismeri a katalógus használatát. A probléma megoldását nyújthatja –a könyvtárhasználati ismeretek átadása mellett- olyan webes felület létrehozása, amelyen fogalompárok segítségével irányítja az olvasót és elvezeti a könyvig a könyvtárban.

Kiváló külföldi példa erre a Whichbook[8] nevű weboldal. A könnyű tájékozódás érdekében a baloldalon található navigációs csúszka segítségével rendhagyó módon, attribútum-párok (pl. erőszak tartalma vagy a könyv hossza) beállításával tud szűkíteni az őt érdeklő könyv tematikájára.

3.ábra – Whichbook .keresőfelület

Emellett „olvasói listákat” és illetve címkefelhőket (pl. „Fetrengsz majd a nevetéstől”) is talál, így számtalan módon böngészhet a könyvkínálatban, akár saját listáját is előállíthatja. A Whichbook hátránya, hogy csak szépirodalmi műveket és csak angol nyelven tartalmaz. Ez a megoldás véleményem szerint igazán felhasználóbarát a 21. századi olvasók számára, továbbá adaptálható is lenn a megfelelő informatikai háttérrel a hazai könyvtárhasználók számára is, az olvasás népszerűsítés érdekében.

  1. Felolvasás

A hangos olvasás fejleszti a memóriát és a képzelőerőt, megtanítja gondolkodni a gyerekeket, kialakítja az élethosszig tartótanulásra való igényt. Illetve a tv- és számítógép függőség megelőzésében is fontos szerepet játszik. A gyerekeket a mesék birodalmába tudjuk kalauzolni, s a történet végén a tanulságok átbeszélésével felelősségre, becsületre, önfegyelemre nevelhetjük őket. Célja továbbá, hogy fejlődjön a gyermekek szókincse, választékosabban legyenek képesek beszélni.

  1. Kreatív foglalkozások

Az elolvasott könyvek után a gyerekek önállóan vagy a mi segítségünkkel álarcokat, kellékeket gyárthatnak a történetekhez. Az elkészült munkákból akár kiállítást is rendezhetünk a többi gyereknek, illetve a szülőknek.

  1. Meseírás, meseillusztráció készítése pályázati kereteken belül

Az elolvasott könyvekről a gyerekek illusztrációt készíthetnek, melyet egy zsűri értékel, ezekből is nyílhat utána kiállítás. A nagyobbak pedig önálló történeteket alkothatnak vagy egy már meglévő történetnek írhatják meg egy másik befejezését stb.

  1. Családi vetélkedők, tudáspróbák

Mivel a vetélkedők általában nagy népszerűségnek örvendenek, így a családokat is be lehet vonni a játékba. Segíthetnek eszközök, jelmezek elkészítésében, sőt nekik is számot kell adni néha a könyvekkel kapcsolatos tudásukról.

  1. Plakátok készítése

Akár mi is készíthetjük őket kis méretben, hogy elférjenek a könyvek mellett, hogy figyelemfelkeltőek legyenek. Vagy akár a gyerekekkel csapatokban is készíttethetünk plakátokat bizonyos témakörökhöz vagy szlogenekhez („Kéred a következőt” – Dr. Bubóval; „Elkísérhetlek?” – Pom.-Pommal

  1. Előadások szervezése

Egye-egy elolvasott mű után a gyerekek vállalkozhatnak az adott könyv előadására, melyhez a jelmezeket minden alkalommal közösen készítjük el

  1. Láthatóvá tenni az olvasót

A könyvek használóit örökítjük meg, a képek mellé a gyerekek írhatnak egy-egy gondolatot is. Illetve a helyi közösség ismert személyiségei (tanár, konyhás néni, igazgató stb) képei és kedvenc olvasmányai is kikerülhetnek egy falra.

  1. Szerepjátékok

A tizenévesek számára a legvonzóbb az a környezet, ahol azonos érdeklődésűekkel tudnak találkozni. Miért ne lehetne ez a könyvtár? Ennél a korosztálynál a dramatikus játékoknak nagy szerepe van az olvasóvá nevelésben. Az adott mű feldolgozása közben a belső feszültségeik feloldódnak, új megoldásokra találhatnak rá, új kapcsolatokat alakíthatnak ki.

  1. Olvasókör létrehozása

Heti rendszerességgel, egy közös, felolvasós, beszélgetős délutánt lehet szervezni a gyerekeknek, ahol kortársaikkal megvitathatják a könyveken keresztül az őket aktuálisan érintő problémákat.

  1. Olvasótól-olvasóig

Létrehozhatunk a visszahozott könyveknek egy polcot, illetve ajánlom – nem ajánlom polcot vagy a gyerekek véleménylapot tölthetnek ki az adott olvasmánnyal kapcsolatban. Illetve kialakíthatunk 4-5 fős csoportokban könyvesláncokat, ahol 4-5 könyv körbejár a gyerekek között.

Összegzés

Dolgozatomban külföldi példákon keresztül igyekeztem bemutatni az olvasás népszerűsítés, olvasássegítés néhány gyakorlati megvalósítását. Mint dolgozatom elején hangsúlyoztam is, nagyon fontos a megfelelő olvasási attitűd kialakítása a felhasználók számára, a mostanság egyre előtérbe kerülő funkcionális analfabetizmus visszaszorítására.

Az olvasóvá nevelésben nagy szerepet játszik az oktatás, a megfelelő szociokulturális környezet és a mindennapi életben feltűnő aktuális trendek követése. A könyvtárosok, könyvtáros pedagógusoknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék az olvasókat.

Úgy gondolom, hogy az igazán megfelelő irányelv a helyes internet és számítógép használat megtanítása, illetve a digitális szövegértési képesség fejlesztése. Ez által az olyan innovatív kezdeményezések, mint a Read Russia-és a Whichbook valóban sikeresek lehetnek az olvasók körében korosztálytól függetlenül.

Felhasznált irodalom:

[1] Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus <http://ofi.hu/tudastar/olvasas-eve > [2016. január 10.]

[2] Brooks, Greg: A családi írás- és olvasásfejlesztés szerepe Európában és Európán kívül. A témával kapcsolatos kutatások áttekintése.
<http://epa.oszk.hu/00100/00143/00076/pdf/EPA00143_Konyvtari_Figyelo_2010_3.pdf > [2016.01.10.]

[3]  Péterfi Rita: Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai. Három kontinens olvasásfejlesztő programjaiból. <http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/513/media/peterfirita_olvasas.pdf > [2016. január 09.]

[4] UlmerUnke honlapja. <http://www.ulmerunke.de/> [2016. január 10.]

[5] ReadRussia. <http://rbth.com/literature/2013/09/02/russian_campaigns_to_popularize_reading_pick_up_29415.html > [2016. január 10.]

[6] Péterfi Rita: Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai. Három kontinens olvasásfejlesztő programjaiból. <http://olvasas.opkm.hu/Plugins/Interactive/Media/513/media/peterfirita_olvasas.pdf > [2016. január 10.]

[7] Somfai Barna:Olvasásnépszerűsítés – avagy, ha a hegy nem megy a könyvtárba… <http://www.nyest.hu/hirek/olvasasnepszerusites-avagy-ha-a-hegy-nem-megy-a-konyvtarba> [2016. január 10

[8] Wichbook <http://www.openingthebook.com/whichbook/ >[2016. január 10.]