Kezdőlap hírmozaik

Hulla-hulla-hulladék

Hogyan fejlesszük diákjaink szociális, életviteli és környezeti kompetenciáit játékosan, tartalmasan, emlékezetesen? Hogyan érhetjük el, hogy a újrahasznosításról és a hulladékkezelésről szívesen tanuljanak? Kaufmann Péter a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának angol nyelvtanárának és osztályfőnökének jó gyakorlata, modulvázlattal és tapasztalatokkal.

Vajon mennyien ismerik az aktív pedagógusok közül a „Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” oktatási programcsomagot? Biztos vagyok benne, hogy méltánytalanul kevesen. Pedig az egykori Sulinova projektben dolgozó szakemberek fáradtságos munkájának eredményeként 6 különböző programcsomagban 12 évfolyamra bontva találhatók remek, a fenti kompetenciák fejlesztését célzó modulok. A példaértékűen összeállított több száz modulban való tájékozódást a teljes mértékben felhasználóbarát honlapon kívül egy kompetenciaháló is segíti, amellyel könnyen kiválasztható egy adott korosztály fejleszteni kívánt kompetenciájához tartozó modul, valamint alkalmazásához megtalálhatók a témák szerint rendezett modulleírások, diákmellékletek és tanári útmutatók is.

Jelen cikkel a rendelkezésre álló kompetenciafejlesztést célzó modulok egy gyakorlati felhasználási lehetőségét szeretném bemutatni, amely túlmutat az osztályfőnöki kereteken, hiszen tanórán kívüli haszna is elvitathatatlan.

Fotó: http://www.shift.is/2014/11/evolution-ecological-consciousness-2/
Hirdetés

 

Háttér

A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének egyre fontosabb szerepe van a mindennapi életünkben. A környezettudatos magatartás, a környezetvédelem az ember jelene és főleg jövője miatt kiemelt hangsúlyt érdemel. Iskolánkban, a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumában több szempontból is fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelést, a környezeti kompetenciák fejlesztését.

Iskolánk 2011-ben elnyerte az Ökoiskola címet, amelyet 2014-ben egy újabb sikeres pályázattal 2017-ig meghosszabbítottak. Az Ökoiskola cím egy olyan koncepcionálisan felépített, tudatosan kialakított környezettudatos nevelést és működést jelent, mely az iskola mindennapjait áthatja, minden munkafolyamatában, feladataiban a környezettudatosság kiemelt szerephez jut. Ebbe beletartozik mind a szelektív hulladékgyűjtés, mind az épített és természetes környezet megóvása, gondozása, mind az olyan környezetkímélő technológiák bevezetése, mint pl. az E-napló, mellyel jelentősen csökkenthető az iskolai papírhasználat. Természetesen ezek mellett jelen van az iskolában a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során a környezettudatos nevelés.

Mindezek mellett informatikai iskola révén jelentős mennyiségben „termelődik” veszélyes hulladék, illetve a tanulóink még többet generálnak – a gyakori mobiltelefon-váltásokkal, a konfigurációváltásokkal, stb. – így kiemelten fontos a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a környezet-tudatosság fontosságának hangsúlyozása.

 

Célcsoport

A fenti kompetenciák fejlesztésére a 9. évfolyamok számára készült, Hulla-hulla-hulladék, kvízjáték az újrahasznosításról és a hulladékkezelésről anyagot használtam fel a tavalyi évben

az akkor beiratkozott (9. évfolyamos) nyelvi előkészítős osztályban. Azért választottam a saját osztályomat, mert itt kiemelten fontosnak tartom az érzékenyítést, illetve ezen területen is fontosnak tartom, hogy beilleszkedjenek iskolánk életébe, elfogadják és alkalmazzák azon normákat, melyeket az iskola közvetít számukra.

A témával kapcsolatosan nyitottságot vártam tőlük, mivel az év elején tartottunk egy érzékenyítő hetet, ahol a környezetvédelemmel, a hulladékok kezelésével is foglakoztunk, illetve mivel az általános iskolákban is kiemelten foglalkoznak a környezetvédelemmel, így bizonyos szintű előismereteket feltételeztem.

 

Megvalósítás

Tekintettel arra, hogy a szerdai napon 2 angol óra után egy osztályfőnöki órám volt az osztályommal, úgy döntöttem, hogy a nyelvi témát is érintő fontosság miatt „beáldozom” a nyelvi órákat az őszi szünet előtti héten, és a tematikának megfelelően az osztályommal töltött 3 x 45 percet (5. – 7. óra) a témával foglalkozom – az így szerzett ismereteket a későbbi nyelvórákon hasznosítva.

A modulvázat szerint a téma feldolgozása az alábbi menetben volt javasolt:

  1. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése
    1. A tanulók tanári irányítással olyan anyagokat sorolnak fel, amelyek újrahasznosított anyagból készülnek, készíthetők (5 perc)
    2. Játékszabályok ismertetése, csoportok kialakítása (15 perc)
  2. Új tartalom feldolgozása (a diákoknak szánt anyag levetítésével, kiadásával)
    1. Témalapok kiosztása, tanulmányozása (25 perc)
    2. Csoportonként a saját témakörhöz kapcsolódó feladatkártyák elkészítése (30 perc)
    3. A kvízjáték (45 perc)
  • Eredményhirdetés (5 perc)
  1. Értékelés – A tanár irányításával megbeszélik a játék tanulságait, kitérve a jó válaszok mellett a jó kérdésekre is. (10 perc)

Kicsit alakítottam a feladaton, a téma bevezetéséhez interaktív táblát használtam, a feladatban újrahasznosított tárgyakat kellett összepárosítani az eredeti hulladék anyagával. A csoportok kialakítását is az interaktív tábla segítségével oldottam meg, a kisorsolt 5 db 6 fős és 1 db 5 fős csoport (35 diákból áll az osztály) – kihasználva a terem eleve is nyelvi kommunikációt támogató kialakítását – elhelyezkedett mintegy kört leírva a terem sarkai körül.

A csoportok megismerkedtek a különböző témalapokkal úgy, ahogy az útmutatóban javasolva volt, majd a témalapok tanulmányozása után egymásnak átadták a szerzett információt a különböző hulladékfajtákról. Megkértem őket, hogy keressenek hasonló, egyező szempontokat az egyes hulladékfajták megismerése során – pl.: mérgező anyagok, újrahasznosíthatóság, a hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségei, stb.

Iskolánk Ökoiskolai és informatikai szakgimnáziumi jellege miatt mind szakmai, mind környezetvédelmi szempontból szerencsésebbnek tartottam, hogy a papíralapú feldolgozás helyett egy webes-tesztkészítő program segítségével, saját okostelefonjaikat használva készítsék el a kvízt. Tapasztalatom szerint ez igen motiváló tud lenni, számtalanszor alkalmaztam már ezt a lehetőséget a nyelvi órák során is.

Teljesen természetes számukra, hogy bármilyen problémával, feladattal kerülnek szembe, először az IT-eszközökhöz nyúlnak, és úgy gondolom, hogy ezt a beidegződést célszerű az oktatás területén is kihasználni, ha lehetőségünk nyílik rá.

Reméltem, hogy így a feladatra szánt időkeretet sem fogjuk teljesen kihasználni, esetleg több idő maradhat a témák átbeszélésére, de ez nem sikerült, bár az előre meghatározott 30 percet nem léptük túl. És bár gyorsítani a részfeladaton nem sikerült, a webes felületnek köszönhetően a kiértékelés sikeresebb volt, az eredményeket a rendszer automatikusan visszajelezte, hatékonyabb, gyorsabb kiértékeléssel pontos és egyértelmű eredmények születtek.

A hat csapat mindegyike az eredetileg meghatározott 5 kérdés helyett 8 kérdést készített, köszönhetően az okostelefonok használatának, hiszen a feladatmegoldások mobiltelefonon keresztül gyorsabban történtek, mint szóban. A rendszer minden csoport tesztje után jelezte a nyertes sorrendet és ez alapján összesítettük a 6 csoport eredményeit a táblán.

A tesztek kiértékelése és a sorrend egyeztetése után azt kértem, hogy minden csoport fogalmazzon meg 3 olyan kérdést, amelyre az elmúlt közel 2 órában választ kaptak, majd ezeket a kérdéseket a csoportok szóvivői felolvasták, lehetőséget adva ezzel a többi csoportnak, hogy megválaszolhassák azokat.

 

Kiértékelés

Minden projekt típusú feladat után szoktam „feedbackeltetni” a diákokat egy 1-5-ig terjedő skálán (1 – nem igazán, 5 nagyon). Az alábbi eredményeket kaptam:

  • Tetszett a témaválasztás: 4,26
  • Tetszett a téma feldolgozásának módja: 4,57
  • Tetszettek a témát feldolgozó leírások: 3,54
  • Szívesen csinálnám újra: 4,57
  • Sok új ismerettel távozom: 3,74
  • Minden csoporttagom aktívan dolgozott: 3,11
  • Én aktívan dolgoztam: 3,77.

A kiértékelés alapján úgy gondolom, hogy a téma jó és fontos, nem csak az itt tanuló diákok számára, hanem minden 14-15 éves tanulóval (sőt akár idősebbekkel is) érdemes lenne megcsinálni a feladatot. Maga a feladat is jó, alkalmas a kívánt cél elérésére, a környezeti és szociális kompetenciák fejlesztésére. Úgy gondolom, hogy ezt a korosztályt, mint célcsoportot könnyebb elérni az interaktív, illetve informatikai eszközök használatával, részben ezzel rögtön példát is mutathatunk a környezettudatos felhasználói magatartásra – részben bemutatva a szennyező-eszközöket, részben a használatukkal a papírfogyasztás csökkentésére ösztönözhetjük a tanulókat.

Némi módosítást azonban célszerű lehet eszközölni, ami csoport- és osztályfüggő is lehet, mert esetünkben a csoportok létszáma nem volt ideális a feldolgozáshoz, hiszen a 6 főnek nem jut egyenlő lehetőség a téma feldolgozására, a témalapok elolvasása után a feladatok eloszlása nem volt megfelelő, a kevésbé aktív diákok könnyen kihúzhatták magukat a feladatokból és így nem jutottak hozzá kellő mélységben az ismeretanyaghoz.

Azt figyeltem meg, hogy a foglalkozás során a diákok számára érdekesebb volt a teszt elkészítése, a kérdések összeállítása a webes felületen, mint maga a kvíz-játék. Ez részben talán betudható az iskolába járó diákok fokozott informatikai érdeklődésének, hiszen ők a feladatban a kérdések elkészítését egy kicsit csak a „problémának” tekintették, ahol az igazi feladat annak megoldása az informatikai eszközök segítségével. Azonban a szerzett ismeretanyag haszna megkérdőjelezhetetlen. A mai napig visszaköszönnek adott témáknál a nyelvórán.

 

Összességében úgy gondolom, hogy egy érdekes, izgalmas témát és feladatot dolgoztunk fel a három tanóra során és a megszerzett ismeretekre támaszkodhatok majd a nyelvtanítás során is. Amikor a téma angol nyelven kerül feldolgozásra, már az alapvető fogalmakkal, folyamatokkal tisztában lesznek, azok magyarázatára nem kell külön időt fordítani, koncentrálhatunk a nyelvhasználat kérdéseire. Már böngészem a honlapot az idei aktuális téma kijelölésére.

Cikk írója:

Kaufmann Péter vagyok elsősorban a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának angol nyelvtanára és osztályfőnöke, szintén nem mellesleg munkaközösségi tag és -vezető, szakvizsgázott pedagógus, mentortanár, közoktatás-vezető, minőség-menedzser…egyszóval: pedagógus… 2004 óta mindhalálig.
Mindig igyekeztem nem „elszenvedőként”, hanem konstruktív alakítóként részt venni az eseményekben. Ennek köszönhetően rengeteget tanulhattam minden szerepben, amit eddig sikerült kipróbálnom ezen a könnyűnek csöppet sem nevezhető pályán. Hiszem, hogy ha hivatásnak tekinthetjük a pedagógus mesterséget, akkor építkezni tudunk akkor is, ha egyre nagyobb akadályokat gördítenek elénk.

A szerző korábbi cikkei:

Hogyan mérjük a tanulási stílust a gyakorlatban?

Hogyan segíthet a mentor a pályakezdő pedagógusnak?

Az integráció szükséges feltételei

Érettségihez hasonló nyelvi mérések már a 9. évfolyamtól? Miért? Hogyan?