Kezdőlap Digitális eszközök

Hogyan fogja a mesterséges intelligencia megváltoztatni az életünket?

Egyre több gyerek tanul kódolni, akár játékrobotot is kaphat ajándékba. Sőt! A mai diákoknak már "robot" kollégái, főnökei lehetnek. Már a csapból is az folyik, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia meg fogja változtatni az életünket, elveszi a munkánkat, vagy éppen sokkal jobbá teszi az életünket, esetleg félnünk kell ettől. Körbejárjuk a témát, segítünk eligazodni a kifejezésekben és jövőképekben - Kerékfy Pál matematikus, informatikus, egyetemi oktató a mesterséges intelligencia és a robotika szakértőjének cikke.

Régóta a figyelem fókuszában

A mesterséges intelligenciával már több mint ötven éve foglalkozik a tudomány, és ezalatt hol felkapott, hol érdektelen dolog volt. Bizonyos, nagyon korlátozott gyakorlati megvalósításai is több évtizede léteznek már, de az utóbbi években hirtelen megsokszorozódott a számuk.

Fotó: pixabay.com

A robot is régi téma már, és a gyárban összeszerelő munkát végző robotban semmi új sincsen.

A gyárban mechanikus, ismétlődő munkát végző, előre részletesen beprogramozott robot valóban elvesz valamennyi munkát az embertől, de ugyanakkor új fajta feladatokat is létrehoz: a robotot felügyelni kell, szüksége van karbantartásra és javításra, sőt meg is kell tervezni és le is kell gyártani.

Hasonlóan a korábbi ipari forradalmak által okozott változásokhoz, ezek a gyártó robotok sem teszik feleslegessé az embert.

 

Miért mond mindenki mást?

 

Mind a mesterséges intelligencia, mind a robot sok különböző dolgot jelent, és ez az egyik oka annak, hogy annyi eltérő véleményt és jóslatot hallunk velük kapcsolatban.

A robotikában az a nagy változás, hogy a régi, csak egy-két feladatra alkalmas robotok mellett megjelentek azok, amikben általános célú számítógépek vannak, így sokrétűbb lehet a felhasználásuk.

Az otromba, ügyetlen robotkarokat felváltották a finom, aprólékos munkára alkalmas és az emberi kéznél is sokrétűbb mozgásokra képesek. Megjelentek a korábban csak a filmekből ismert, emberhez hasonló robotok, amikkel már beszélgetni is lehet, tudnak segíteni a háztartási munkában.

Japánban elég régen alkalmazzák őket idős emberek mellett segítőnek és társaságnak. Egy szállodalánc is bevetette őket concierge munkára. (Ez kb. a szállodaportásnak- recepciósnak felel meg- a szerk. ) Ezekben a robotokban már van valamennyi intelligencia. A szállodai roboté nem benne van, hanem egy központi számítógép van a háttérben, és azon már valódi mesterséges intelligencia található. Ugyanez (az IBM Watson) van a Cognitoys aranyos kis dinó játékában, ami beszélget a gyerekekkel, mesét mond, énekel és válaszol a kérdéseikre. Egy angol nyelvű videó erről itt: 

 

A “robot” fogalmába most már beleértjük azt is, amikor nincs teste, hanem csak egy számítógépes program végzi a munkát. Ilyen robotok vették át nagy bankokban és biztosítókban emberek ezreinek a munkáját (főleg pénzügyi osztályokon).

Fotó: pixabay.com

 

Mi mindent nevezünk manapság mesterséges intelligenciának?

 

Az embernél nagyságrendekkel gyorsabban gondolkodik

Elég sok mindent! A gyorsan keletkező, gyakran változó és óriási mennyiségű adatok villámgyors elemzése és annak alapján döntési javaslatok készítése az egyik ilyen terület. Itt valójában arról van “csak” szó, hogy az embernél sokkal-sokkal gyorsabban tudja a gép az információt feldolgozni, sőt olyan sok és sokrétű információval is megbirkózik, amire az ember sose lenne képes. Ezt még nem nevezném igazi intelligenciának, de nagy segítséget jelent az élet sok területén.

Megfigyel, tanul, megfigyel, tanul…

Ha a gép már tanulni is képes, akkor már közeledünk az intelligenciához. Mit jelent az, hogy tanulni képes? Nem mondjuk meg neki (programozzuk bele) az elvégzendő munka lépéseit, hanem megmutatjuk neki. Az előbb említett példában, amikor a pénzügyi osztályon végzendő munkát veszi át, pontosan ez történik. A gép megfigyeli, hogy az emberek mit csinálnak a számlákkal, banki utalásokkal, hogyan készítenek kimutatásokat, és utánozza őket. A szokásos, ismétlődő feladatokat gyorsan elsajátítja, a szokatlan, kivételes esetekben az ember kollégákhoz fordul. Azután apránként azokat a helyzeteket is megtanulja kezelni. Van más módszer is. Jutalmazással is lehet tanítani a gépet. Kap megoldandó feladatokat, hozzájuk alapvető szabályokat, majd megoldja őket, és dicséretet kap, amikor sikeres. Ha rossz a megoldása, fekete pontot kap. Így lehet olyan tevékenységekre megtanítani, amiket nem tudunk algoritmusokkal lépésről lépésre leírni.

A GO játékot, ami a sakknál sokkal bonyolultabb, úgy tanulja meg a gép, hogy akár milliárdnyi játszmát is lejátszik saját maga ellen. A végén olyan ügyes lesz, hogy a világ legjobb bajnokait is legyőzi.

Két történet, amiben önállóan tanul a „furfangos” gépi intelligencia

 Szerintem akkor beszélhetünk valódi gépi intelligenciáról, ha a gép önállóan tanul, sőt olyasmit is képes megtanulni, ami nem is állt szándékunkban. Nemrég olvastam két ilyen példáról. Az egyikben két chatbotot engedtek össze, hogy gyakoroljanak. Az a meglepetés érte a fejlesztőket, hogy a gépek az angolról áttértek egy általuk kitalált nyelvre, mert azon hatékonyabb volt a kommunikációjuk.

  A másik példában azt a feladatot kapták a robotok, hogy osztozzanak meg bizonyos tárgyakon. Minden tárgynak volt valamilyen értéke a számukra, mindegyiknek a saját hasznát kellett maximalizálnia, és nem tudták, hogy a többieknek egy-egy tárgy mennyire értékes. Közös megegyezésre kellett jutniuk minden egyes tárgyról. Abban a meglepetésben volt részük a kutatóknak, hogy a gépek elkezdték félrevezetni egymást. Az alkudozás elején úgy csináltak, mintha valamire nagy szükségük lett volna, pedig az nem is kellett nekik – csak el akarták terelni a figyelmet a saját céljaikról. Ez már meglehetősen emberi viselkedés, ugye?

Mit jelent mindez a munkavállalók szempontjából?

 

Mit jelentenek ezek az új jelenségek a jövőnk, konkrétan a munkánk és az ahhoz vezető tanulás szempontjából? Milyen munkakörök lesznek 10-20-30 év múlva az emberek számára? Mit tudnak teljes mértékben átvenni a gépek? Mit tudnak csak részben?

Fotó: pexels.com

A közelmúlt statisztikái azt mutatják, hogy a “középen” elhelyezkedő munkakörök vannak a legnagyobb veszélyben. A szakmunkásokat erősebben érinti a gépesítés, mint a segédmunkásokat. Az egyszerűbb irodai munkák jelentős részét el tudják végezni a gépek. A nagy tudást vagy ráadásul kreativitást igénylő tevékenységek megmaradnak nekünk. Az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik a következő években.

Az várható, hogy nem teljes munkakörök kerülnek a gépek kezébe, hanem inkább azok csak bizonyos részei, így kevesebb emberi munkaerő kell majd, de valamennyire szükség lesz (amíg a robot nem tudja 100%-osan átvenni a munkánkat).

Elveszi a munkánk – létrehoz új munkahelyeket- a Gartner számai

 Különböző becslések vannak arra, hogy a mesterséges intelligencia (a legtágabb értelemben véve) hány emberi munkahelyet szüntet meg. A legfrissebb, amit hallottam 2020-ra (igen 3 év múlva!) egymillió-nyolcszázezerre teszi ezt a számot. Ugyanakkor kétmillió-háromszázezer teljesen új munkahely kell majd ezeknek a számítógépes eszközöknek a létrehozására és üzemeltetésére. Ez a Gartner tanácsadó cég idei becslése – és ők nem szoktak nagyot tévedni.

A legtöbb elemző azt mondja, hogy kialakul az ember és a gép között egyfajta – munkamegosztáson alapuló – együttműködés. A gép jó kolléga lesz. Kinek lesz kollégája? Kikkel fog együtt dolgozni? Kik fognak együtt dolgozni a gépekkel?

Ahogy előbb mondtam, nem várható teljes munkakörök eltűnése, csak a munka egy részét veszi át a gép. Tehát együtt fog dolgozni azokkal az emberekkel, akik ugyanazt a munkát végzik, csak annak az embert igénylő részét. Jól kiegészítik majd egymást.

 

Mi lesz azokkal az emberekkel, akik feleslegessé válnak?

 

Az eddigi esetekben általában találtak nekik házon belül más munkát. Ehhez persze az kell, hogy legyen a dolgozó képes másfajta tevékenységekre, vagyis nyitottság, tanulásra való képesség és érdeklődés mindenképpen kell.

Az optimista várakozás szerint a mesterséges intelligencia kiterjeszti az ember képességeit. A gép segítségével képesek leszünk felfoghatatlanul sok információt villámgyorsan feldolgozni, majd – a saját tudásunkat és tapasztalatunkat is felhasználva – döntéseket hozni.

A borúlátók szerint az okos gépek kikerülhetnek az ellenőrzésünk alól (leginkább emberi hibák vagy rossz szándék miatt), és nem együttműködő kollégák, hanem ellenségek lesznek. Én úgy gondolom, hogy most még nagyon korai lenne ezt vagy azt a jövőképet valóságosnak tekinteni. Ez is csak egy technológia, bár sokkal gyorsabban fejlődik, mint bármilyen eddigi technológia, amit megalkottunk. Sőt megvan benne a lehetőség arra is, hogy önmagát fejlessze!

 

Hogyan tudunk felkészülni a változásokra?

 

Ha azt kérdeznék, hogy mire érdemes felkészülni, mit érdemes tanulni, én azt mondanám, hogy az optimista kifejletre készüljünk. Ha valóban erre megy a világ, akkor a legfontosabb tudás a digitális írástudás lesz. Mindenkinek ki kell ismernie magát az okos gépek világában, otthonosan kell mozognia benne.

Persze nem tudjuk ma elsajátítani azoknak az eszközöknek a kezelését, amelyek 10 év múlva jelennek meg, de jó kezdet a mostaniakkal összebarátkozni, majd karbantartani és fejleszteni a tudásunkat.

Abban is biztos vagyok, hogy a programozással megismerkedni érdemes. Ez akkor is igaz, ha 15-20 év múlva teljesen más módon történik majd a programozás, mert a ma és addig megszerzett tudásra lehet majd építeni. Emberek fogják megalkotni az újabb és újabb technológiákat, és minden új technológia épít majd a korábbiakra.

Fotó: pexels.com

Fontos tudás lesz még sokáig az összefüggések megértésének képessége. Ellentétben sokak véleményével, én úgy gondolom, hogy tényeket is érdemes tanulni. Hiába lehet mindent megtalálni az interneten, tudásra továbbra is szükségünk van. Miért?

El kell tudnunk különíteni az ocsút a búzától, fel kell ismernünk a valódit és a hamisat. Ezt csak stabil tárgyi tudás birtokában tehetjük meg, mert az igazság nem többségi szavazás és nem lájkok kérdése. Kapcsolatokat, összefüggéseket csak ismert dolgok között tudunk felismerni. Ha valamit nem tudunk más tények között elhelyezni, az a levegőben lóg, nem hasznosul.

Még egy fontos megjegyzés: Lényegében bármelyik szakma vagy tudomány alapos ismerete is hasznos lesz. Az orvosi területen dolgozó mesterséges intelligenciát nem lehet orvosi tudás nélkül megalkotni, sőt használni sem. Ugyanez áll a jogi, az oktatási, a mérnöki alkalmazásokra is. Sőt, a gyárban is annak marad meg a munkája a gépesítés után, aki magas szinten ismeri és műveli a szakmáját, és széles körű a tudása. Ő tudja irányítani, ellenőrizni, beállítani, karbantartani a gyártást végző robotokat.

Tanulságul azt mondanám, hogy széles látókör és mély tudás lesz szükséges az okos robotokkal való együtt dolgozáshoz vagy a megalkotásukhoz.

A szerkesztő kiegészítése:

A cikk írójának bemutatkozása:

Kerékfy Pál

Matematikusként végeztem, majd hamar informatikai területen kezdtem dolgozni. Először programoztam, majd projekteket vezettem, végül 17 évig nagyvállalati informatikai igazgató voltam.

2013-ban kezdtem tanítani, és azóta is ez a legfőbb elfoglaltságom. Jelenleg három helyen tanítok: Budapesti Metropolitan Egyetem, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Zsigmond Király Egyetem. Gazdaságinformatikus és marketinges hallgatókkal foglalkozom alapképzésben és posztgraduális szinten. A Metropolitan Egyetem MBA képzésében informatikai vezetési ismereteket osztok meg a hallgatókkal.

A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) tiszteletbeli tagjaként főleg az oktatással kapcsolatos tevékenységben veszek részt. Az oktatás minden szintjén és többféle módon támogatjuk a digitális írástudás és az informatikai ismeretek terjesztését.

A mesterséges intelligencia, a robotika és ezek hatása az életünkre, munkánkra és a tanulásra a kedvenc kutatási területem. Figyelemmel kísérem a terveket és a fejleményeket,sokat olvasok és írok a témáról. Igyekszem összefüggéseikben értelmezni a szerteágazó területeket.

Előző cikkMeghosszabbították a nevezési határidőt! – Biztonságos Internet Nap 2018 – Rövidfilmmel és szépirodalmi művel is nevezhetnek általános és középiskolások
Következő cikkÖt dolog, amivel kifejezhetjük: „szeretlek” – nem csak karácsonykor.