Kezdőlap hírmozaik

    Megnyílt a Digitális Pedagógiai Műhely – négy előadó, három könyv, két felvonás, egyértelmű folytatás

    Élénk érdeklődés mellett zajlott le 2018. május 3-án az első Digitális Pedagógiai Műhely foglalkozás a Kódex Kulturális Központban, a József körúton, Budapesten. A Műhely célja, hogy találkozási és tanulási fórumot biztosítson a különböző fejlesztő csoportok képviselői számára. Médiapedagógusok, oktatási szakemberek, kutatók hallgatták meg az előadásokat és beszélgettek a digitális pedagógiai környezet újdonságairól. Beszámolunk az elhangzottakról!

    Timár Borbála és Hartai László, Fotó: Eriksson Zsófia, Modern Iskola

    1. Lanszki Anita: A „Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban” című könyvének bemutatása

    Lanszki Anita, egyetemi oktató,  a Nemzeti Táncművészeti Egyetem tanársegédje, az előadás óta már a  neveléstudomány doktora,  beszámolt róla, hogy a „digitális történetmesélés” projekt keretében a diákok 15-18 képből álló, 2-3 perces szöveggel és narrációval kísért videókat készíthetnek mobiltelefon, táblagép és asztali számítógép használatával.

    Meg kell ismerniük ehhez a szükséges szoftvereket, alkalmazásokat, hangfelvételt és videót kell készíteniük, vágóprogramot használnak. Fontos a használt tartalmak jogtisztasága, tantárgyi relevanciája, ez mind a tanulásukat segíti. A digitális történetmesélést mindig egy forráskutatás előzi meg, majd a storyboard, forgatókönyv készítés, képek válogatása, újrafeldolgozás, a hangfelvétel elkészítése, a lényegkiemelés, valamint a jó artikuláció mind fontos elemek ebben.

    Elhangzott, hogy lezajlott egy kutatás, országos mintavétellel, diákok körében, akik között SNI és BTMN tanulók is voltak. A kutatás fókuszában a digitális történetmesélés alkalmazásának hatására náluk bekövetkező képességváltozások álltak. Megfigyelték, hogyan változott a szövegértés, -alkotás, a digitális irástudás és kooperációs képességük. Milyen kihívásokat és tanulásszervezési megoldásokat jelentett a digitális történetmesélés bevezetése, mivel járt ez együtt, pl.  az eszközök megismerése célirányos használat által, vagy hogyan következett be a médiaműveltség fejlődése.

    Lanszki Anita beszámolt arról, hogy szervezett egy online kurzust pedagógusoknak, 2017. január-februárjában, amira 138  pedagógus jelentkezett. Itt a tevőleges, tevékenykedtető tanulás folyamata által szerezhettek ismereteket a digitális történetmesélésről, mind pedagógiai eszközről. Ezt követően 18 pedagógus a résztvevők közül vállalta, hogy az iskolájában kipróbálja, így 15 iskola 25 osztályában szereztek tapasztalatot erről. Itt,  a  néhány osztályban előforduló projektalapú tanulás szempontjából didaktikai jelentőségű esettanulmányok születtek, amikben a tanulók fejlődése mutatkozott meg a következő területeken:

    • kreativitás
    • problémamegoldási készség
    • megküzdési stratégiák
    • önbecsülés
    • szociális kompetencia

    A kötet egyébként ingyenesen letölthető a Research Gate-ről ITT!

    Az Osztályfőnökök Országos Egyesülete és a DST                                                   Az OFOE oldalán, az az osztalyfonok.hu oldalon több cikk is foglalkozik a digitális történetmeséléssel, azok pedagógiai megoldásaival,  esetek leírásával.  Olyan segítő gondolatokat kaphat az ide látogató, ami a diákok és pedagógusok megéléseiből származik.

     

    2. Szőnyi Andrea: Multimédiás és digitális tananyagok az előítéletek csökkentéséről való oktatás és a szociális és érzelmi tanulás elősegítésében

    Szőnyi Andra (USC Shoah Foundation) arról beszélt, hogyan állhatnak a multimédiás és digitális tananyagok az előitéletek csökkentésének szolgálatában. Bemutatta az IWitness platformot amely több mint 1500 videót tartalmaz, 50 különböző történelmi jelentőségű témában. Bemutatta továbbá a Zachor Alapitvány munkáját és a USC Soá Alapítvány magyar nyelvű portáljának magyar nyelvű oktatás anyagait. Utóbbi olyan magyar nyelvű és hazai vonatkozású 20. századi történeteket dolgoz fel multimédiás tananyagokká, melyek a magyar tantervi követelményeknek megfelelnek. Több mint 50 ezer túlélőkkel, felszabaditó katonákkal, szemtanúkkal, készített személyes hangvételű interjú érhető el a honlapon annak érdekében, hogy az oktatásban felhasználva a gyermekekhez közelebb hozhassuk, személyessé tehessük a történelmi múlt eseményeinek eldolgozását. Bemutatásra került továbbá az IWalk program amely a személyes sétákat ötvözi a különböző helyszíneken megtekinthető videóinterjúkkal, lehetővé téve, hogy a történelmi ismeretek elsajátítása pedagógiai kontextusban, a kritikai gondolkodás fejlesztésével és a szociális és érzelmi tanulás támogatásával valósuljon meg. A műhely során megvitatásra került annak jelentősége, hogy az említett multimédiás anyagok felhasználása interaktív, a diákok aktivitását segítő módon valósulhasson meg, melyet a platform is támogat komplex oktatási anyagaival és kritikai gondolkodást fejlesztő kérdéseivel, valamint a diákokat videóesszé készítésére ösztönző feladattípusaival.

    3. Damsa Andrei: A „Játékoslét. A gamifikáció világa” című könyv bemutatása

    Damsai Andrei a Játékoslét Kutatóközpont pszichológus munkatársa. A Játékoslét. A gamifikáció világa című könyvet Fromann Richárd, a Játékoslét Kutatóközpont alapítója írta. „A könyv főhőse a Játékos Ember, akit a szerző az online világban vizsgál, bemutatva a sokszereplős játékok köré szerveződő közösségeket, melyek átlépik a földi országok határait” – írja Csepeli György.

    „A 2014. év elején alakult NetCoGame JátékosLét Kutatóközpont az első és egyetlen olyan magyar kutatóközpont, ahol a gamifikáció a fő profil. A Fromann Richárd által alapított Kutatóközpont elsődleges célja, hogy – a játék(osítás) előnyeit és gyakorlati hasznát kutatva – különböző gamifikációs megoldásokat és fejlesztéseket szolgáltasson, egyéni és szervezeti motiváció javítása és a hatékonyság növelése céljából. A magas színvonalú szakmai minőség biztosítása érdekében a Kutatóközpont kifejezetten a játékok és a gamification területén kompetens pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, antropológusok, és pedagógusok köréből merít, amely így multidiszciplináris módon, gamifikációs K+F tudásközpontként is működik. A Kutatóközpont az oktatás területén elsősorban olyan játékosított motivációs módszereket (pl. gamifikált értékelési rendszer) gyűjt össze és dolgoz ki (pl. az oktatási játékosítást célzó „Gyulai pilot projekt”, vagy a felsőoktatást célzó Artplat), amelyek mind a tanulók, mind a pedagógusok oldaláról egyaránt izgalmasak és hatékonyak.” Forrás: jatekoslet.hu
    4. Nádori Gergely: A 21. századi tanár

    Nádori Gergely, az AKG tanára, az z éppen tíz éve működő TanárBlog társszerzője többek között arról beszélt, hogy hogyan változtatja meg az iskolai struktúrát a digitális környezet széleskörű elterjedése.

    „Az iskola, mint tudástranszfer megváltozott. Mindent annyira egyszerűen kell elmondani, amennyire csak lehet, de soha nem egyszerűbben.Használjuk a lehető legkevesebb eszközt, de soha ne túl keveset.”

    Gergely bemutatta a TanárBlog-ban szerkesztőtársának, Prievara Tibornak A 21 századi tanár című könyvét. A könyv vizsgálja a 21.századi tanuló helyzetét, de gyakorlati útmutatást is ad azt illetően, hogyan válasszuk ki a megfelelő digitális oktatási eszközöket és hogyan alkalmazzuk őket.

    A TanárBlog online könyvtárában egyébként megtaláljuk az azonos témában szülőknek készült a 21. századi szülő című kiadványt (IDE KATTINTVA), amiben Nádori Gergely és Prievara Tibor praktikus tanácsokat adnak, miként lehet az IKT eszközöket a gyerek tanulásának szolgálatába állítani.
    Damsa Andrei előad, Fotó: Eriksson Zsófia, Modern Iskola
    A Digitális Pedagógiai Műhely folytatódik , olyan szakemberek meghívásával, akik  digitális pedagógiában érdekes, hasznos és értékes anyagokat mutatnak majd be, kötetlenebb, beszélgetős formában az érdeklődőknek. Az érdeklődők egy zárt Facebook csoportba belépve közvetlenül találkozhatnak a szakemberekkel és egymással, egy inspiráló virtuális pedagógiai műhely tagjaiként. Belépési szándékát ITT jelezheti. Kövesse munkánkat azzal, hogy feliratkozik a Modern Iskola hírlevelére!
    Előző cikkSzellem, ami ha hiányzik, már meg is van – avagy hogy kerülhet a vállalkozás témája egy iskolába?
    Következő cikk5 tipp, hogyan legyen maradandó az átadott tudás – Készítsünk hosszú távú tanítási terveket!