Kezdőlap határtalanul

Megérteni az ADHD-t – Beszélgetés Balázs Judittal

Bár nem tudunk pontos hazai adatokat felmutatni, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (rövidítés angolból: ADHD) csakúgy mint bárhol a világon, hazánkban is sok család hétköznapjait nehezít meg. Hogyan kerülhető el, hogy az érintett családok életminőségének romlását okozza az ADHD-s gyermek nevelése és hogyan segíthető maga az érintett gyermek hatékonyan? Mit tehet a szülő és mit tehet a pedagógus? Kell-e attól tartanunk, hogy gyermekeinket “túlgyógyszerezik”? Többek között ezekről az ADHD-t érintő alapvető kérdésekről beszélgettünk Balázs Judit gyermek-, ifjúság és felnőtt pszichiáter szakorvossal, az ELTE, PPK, Pszichológia Intézet Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia kutatási- és oktatási igazgatójával. Eriksson Zsófia interjúja.

Hogyan történik egy ADHD-s gyermek diagnózisának felállítása?

Az ADHD az angol Attention Deficit Hyperactivity Disorder kifejezésből származik, amit figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarként jegyez a hazai szakma. A pszichiátriában úgy adjuk a diagnózisokat, hogy ha bizonyos tünetek együtt fordulnak elő és bizonyos ideig (ADHD esetében legalább fél évig) fennállnak és – legalább két helyzetben, pl. iskolai és otthoni környezetben egyaránt – gondot okoznak a hétköznapokban, akkor beszélünk kórképről.

Az ADHD esetében mint ahogy a neve is mutatja vannak hiperaktivitás tünetek, ami azt jelenti hogy a gyermek nyüzsög, nem bír egy helyben maradni, amikor kellene, pl. nem bír egy ebedet végigülni, matat, leejt dolgokat, stb. A hiperaktivitás tünetekhez sorolják az impulzivitás tüneteket, amikor valaki közbevág, nem bírja kivárni, ha az anyukája telefonál, nehezen viseli a sorban állást, társasjátéknál nem tudja kivárni a sorát, mielőtt a tanár befejezte volna a kérdést már rávágja a választ. A szakmában alkalmazott klasszifikációs rendszerek 9 hiperaktív-impulzív tünetet sorolnak fel. Ha egy gyermeknél ezekből 6 megvan akkor beszélünk a hiperaktív típusáról az ADHD-nak.

A másik csoport a figyelemhiányos tünetek csoportja. Ott olyan tünetek vannak, hogy például kicsi dolgok is kizökkentik a gyermeket. Ha például az ablak előtt elrepül egy madár már arra figyel. VOLT OLYAN GYERMEK A KEZELTJEIM KÖZÖTT, AKI AZT MONDTA NEKEM, HOGY AZ ÓRA KETYEGÉSE IS KIZÖKKENTI: NEM TUD TŐLE ODAFIGYELNI A FELADATRA, NEM TUDJA BEFEJEZNI. Ezek a gyerekek rendszeresen elhagyják pl. a radírjukat, tornazsákjukat, kesztyűjüket. Ebből is van 9 tünet, 1-1 tünet bármelyikünkkel előfordulhat, de hogyha megvan 6 tünet, legalabb fél éven át  akkor figyelemhiányos típusú ADHD-ról beszélünk.

Ha mindkét tünetcsoportból megvan 6 fél éven át, akkor beszélünk kevert ADHD-ról.

Balázs Judit, Fotó: Bitter Hanna
Balázs Judit (Budapest, 1970. április 30. – ) orvos, egyetemi oktató, gyermek-, ifjúság és felnőtt pszichiáter szakorvos. Az ELTE, PPK, Pszichológia Intézet Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia kutatási- és oktatási igazgatója, Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport vezetője. Kutatási területei: figyelemhiányos / hiperaktivitás zavar, fiatalkori öngyilkosság, önsértés, küszöb alatti pszichiátriai zavarok, életminőség.

 

Az amerikai diagnosztikát rendszeresen kritika éri: sokak szerint olyanok is gyógyszeres kezelést kapnak, akik teljesen egészségesek. Hazánkban nem kell attól tartania a szülőnek, hogy tévesen diagnosztizálják és ok nélkül “túlgyógyszerezik” gyermeküket?

Magyarországon csak gyermekpszichiáter diagnosztizálhat és írhat fel gyógyszert. Amerikában a gyermekorvosok is írhatnak és tényleg ott nagyon magas számok jönnek ki, de Európában ez alacsonyabb. Amennyiben a diagnózis felállítása a szakma szabályai szerint történni, amit az előbb megbeszéltünk, tehát  6 tünetnek meg kell lennie legalább az egyik tünetcsoportból és azoknak funkciókárosodást okoznia, valamint több helyzetben tartósan megmutatkoznia. HA PÉLDÁUL CSAK AZ ISKOLÁBAN MUTATKOZNAK FIGYELMI PROBLÉMÁK ELKÉPZELHETŐ, HOGY EGYSZERŰEN A TANÁR NEM ELÉG SZÓRAKOZTATÓ.Fontos továbbá, hogy a tüneteknek legalább fél évig fenn kell állniuk ahhoz, hogy kimondható lehessen: a gyermek ADHD-s. Gondoljunk bele, ha legalább 6 tünet, folyamatosan fennáll az problémákat okoz mind a gyermek iskolai teljesítményében, mind pedig szociális kapcsolatainak alakításában. Valóban fontos, hogy ne kerüljenek tévesen diagnosztizálásra gyermekek, de Európában reális adatok vannak, MAGYARORSZÁGON PEDIG MÉG MINDIG INKÁBB AZ A BAJ, HOGY SOK GYEREKNÉL NINCSEN IDŐBEN FELISMERVE AZ ADHD.

Sajnos nagyon sok előítélet veszi körül egyáltalán a pszichiátriát és akár az ADHD-t konkrétan is. Fontos ezeknek a kórképeknek a destigmatizációja, hiszen ezek a gyermekek ugyanúgy működnek mint társaik, kezeléssel pedig tüneteik is megszüntethetőek. ILYEN ÉRTELEMBEN AZ ADHD OLYAN MINT BÁRMILYEN EGYÉB BETEGSÉG, PL. DIABÉTESZ, HA A GYERMEKNÉL NEM ISMERIK FEL ÉS NEM KAP KEZELÉST, KOMOLY GONDOKAT OKOZHAT, DE HA SZAKSZERŰ SEGÍTSÉGET KAP, AKKOR UGYANOLYAN TELJES ÉLETET ÉLHETNEK, MINT TÁRSAIK.  

Kihez lehet fordulni ha hiperaktív-impulzív, vagy figyelemhiányos tüneteket észlelünk egy gyermeknél?

A pedagógus fontos, hogy a szülőnek elmondja, hogy úgy tapasztalja a gyermeknek nehézségei vannak az iskolában, pl. órákon rövid ideig tud csak figyelni, vagy állandóan közbevág, nem bírja kivárni sorát, stb, ezek miatt lemarad a tanulásban, pedig okos és a társai sem kedvelik. Fontos elmondani a szülőnek, hogy mindez azonban kezelhető, a kezeléssel pedig a gyermek életminősége javítható. A szülő a gyermek gyámjaként gyermekpszichiátriai ambulanciákhoz, vagy pszichológusokhoz fordulhat, a gyermek kivizsgálása érdekében. A kezelés jelen kor tudása szerint gyógyszeres és pszichoterápia kombinálásával történhet.

Ha a szülő észreveszi a tüneteket fontos ezt kivizsgáltatni. Lehet hogy nem ADHD, lehet hogy csak egy nehezebb időszak van a gyermek számára, elfáradt, de ha ADHD-ról van szó nagyon sokat segíthetünk a minél korábbi felismeréssel és a kezeléssel. A kezeletlen ADHD-s gyermeknek és családjának ugyanisan rosszabb az életminősége. Van azonban biztonságos és hatékony kezelési mód amivel mindez megelőzhető.

 

Vannak hazai statisztikák az ADHD tekintetében?

Nagy epidemiológiai felmérés gyermekek között nem történt még hazánkban, így nincsenek konkrét adatok. Valószínűsíthető azonban, hogy miután az ADHD egy idegrendszer fejlődési zavar így a világon nagyjából egyformák a statisztikai adatai, ami azt jelenti, hogy AZ ISKOLÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL 4-6% A FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁS-ZAVARRAL KÜZDŐK ARÁNYA. Az érintett gyermekek fele kinövi felnőtt korára, másik felüknél fennmarad az ADHD teljes formában és még egy részüknél u.n. “küszöb alatti” formában, amikor nincs meg az összes kritériuma az ADHD-nak, amit a beszélgetés elején említettünk, de fennmarad néhány tünet. A felnőttkori populációra már hazánkban is vannak adatok, úgy tűnik 1.5% körüli az érintettség. Ez a nemzetközi számoknál kicsit alacsonyabb.

Vannak nemi különbségek az ADHD gyakoriságának tekintetében?

GYERMEKKORBAN A FIÚKNÁL GYAKORIBB AZ ADHD: ÁLTALÁBAN HÁROM AZ EGYHEZ ARÁNYBAN, de saját klinikai praxisomban például hat az egyhez a fiúk és a lányok aránya.  Utóbbi annak tudható inkább be, hogy a hiperaktív fiúk hamarabb eljutnak szakemberhez mint a figyelemzavaros lányok, akik “álmodozásukkal” annyira nem zavarják az órát. Felnőtt korra kiegyenlítődik a nemi arány, részben azért is mert felnőtt korban inkább a nők kérnek segítséget szakembertől

Felnőtt korban is kezelhető az ADHD?

Igen. Ez egy nagyon hatékonyan kezelhető zavar, gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt. KÖRÜLBELÜL AZ ESETEK MEGKÖZELÍTŐLEG 80%-A SIKERREL KEZELHETŐ. Idősebb korban az okozhat még problémát, hogy ha nem kezeljük az ADHD-t rárakódnak problémák. Ezért is fontos időben felismerni és kezelni. Az ilyen gyerekek frusztrálódnak. Depresszió, szorongás alakulhat ki náluk. Alacsony lesz az önértékelésük, hiszen ők azok, akiket ha felszólít a tanár olvasásnál nem tudják, hogy hol tartanak és nem azért mert rosszak, hanem azért mert nem tudnak figyelni. Az ADHD mellett u.n.társulóbetegségek alakulhatnak ki az érintettnél igen gyakran. Sok esetben pont utóbbiak hozzák felszínre a sosem kezelt ADHD-t. Tehát például sosem volt gyerekként diagnosztizálva ADHD-val és depresszió miatt keres fel szakembert felnőttként, de a kezelése addig nem lehet hatékony, amíg az alapbetegséget nem kezeljük.

Mik az ADHD kialakulásának okai?

Az ADHD egy idegrendszer fejlődési zavar. Bizonyos agyi struktúrákról tudjuk, hogy szerepük van benne, például az elülső lebeny, agyalapi struktúrák, az ingerületátvivő anyagok közül pedig a dopaminnak van elsősorban szerepe (a gyógyszeres kezelésnél is a dopaminszint növelése történik). A genetikának, családi halmozódásnak is erőteljes szerepe van az ADHD kialakulásában.

Mit tehet a tanár, ha ADHD-s gyermek van az osztályban?

A pedagógus együttműködésére nagy szükség van egy ADHD-s gyermek kezelésekor, egyrészt gyakran a problémát is ő ismeri fel és jelzi a szülőnek, másrészt, ha a szülő beleegyezik, akkor a szülőn keresztül a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait ő is megoszthatja a pszichológussal/pszichiáterrel, ami sokat segít a szakembernek, hogy a gyerekről teljesebb képet kapjon A Vadaskert Kórházban mi időről időre oktatást is szoktunk tartani pedagógusoknak arról, hogyan érdemes viszonyulni az osztályteremben az ADHD-s gyerekhez. ÉRDEMES PÉLDÁUL ELSŐ SORBA ÜLTETNI, MERT ÍGY KÖNNYEBB A TANÁRNAK FELVENNI VELE A SZEMKONTAKTUST, EZÁLTAL KÖNNYEBBÉ VÁLIK BENNTARTANI A GYERMEKET AZ ADOTT HELYZETBEN. Fontosak a gyakori pozitív visszajelzések. A viselkedésterápia nagyon hatékony az ADHD-val kezeltek esetében. Jó, ha például pár egyszerű dolgot kitűzünk célnak és arról mindig visszajelzünk. Szemkontaktus, egyszerű instrukciók, világos, jól átlátható keretek, letisztult mondatok, egyszerre egy instrukció – ezek már nagyban segíthetik az ADHD-s gyermek iskolai életét.

Ha azt mondjuk neki hogy nyisd ki a füzeted és és másold le ami a táblán van akkor már ott elveszik, hogy nyisd ki a füzetedet.

EZEK MIND OLYAN DOLGOK AMIK MÁS, NEM ADHD-S GYEREKEKNEK IS CSAK JÓT TESZNEK, az ADHD-s gyerekeknek viszont nagyon megkönnyítik az életét. Sokat tud segíteni a pedagógus már azzal is, hogy felismerje: nem egy rossz gyerekről van szó és javasolja a szülőnek a gyermek kivizsgálását.

Máshogyan tanul egy ADHD-s gyerek?

Nem. Kezelés mellett, ha tud figyelni EGY ADHD-S GYERMEK UGYANÚGY TANUL MINT TÁRSAI, ÉPP UGYANÚGY LEHET KIEMELKEDŐ, HISZ IQ-T NEM BEFOLYÁSOLJA AZ ADHD. Azt fontos tudni, hogy gyakoribba diszlexia, diszkalkulia ADHD-s gyermekeknél, mint nem ADHD-soknál, ezért ezekre is fontos odafigyeli és szükség esetén ezekkel is foglalkozni.

 

 

Előző cikkMeseszakkör a könyvtárban – ami különböző kultúrákat összehoz
Következő cikkNem a robot a lényeg – Digitális Pedagógiai Műhely II.