Nyelvórára készülve, fejlesztendő készségnek általában az „írott/hallott/olvasott szövegértést, vagy a beszédkészség fejlesztését szoktuk megjelölni
Úgy, ahogy létezik tantárgyközi kapcsolat, amire a nyelvóra igazán alkalmas, úgy készségszinten is lehetünk „tantárgyköziek” egy nyelvóra keretein belül célként kitűzhetjük és fejleszthetjük a logikus gondolkodást, kreativitást, nyelvi kreativitást, érveléstechnikát is. Nem ritka, hogy a nyelvtanár egy-egy összefoglaló órán valamilyen játékos feladattal gyakoroltatja a már megtanult szavakat. A fenti készségeket, képességeket szintén fejleszthetjük játékosan.
Játékos feladatok szógyakorlásra
Az egyik legjobb logikus gondolkodást és szókincset egyaránt fejlesztő játék a „szósudoku”. Legegyszerűbb, ha egy megoldott Sudoku számjaihoz rendelünk szavakat, majd kitörlünk a hálónkból pár szót – ennek mennyisége függ a csoportunk szintjétől. Ennek a feladatnak előnye, hogy a gyerek többször leírja az adott szót, ezzel rögzül a helyesírása (ha azt mondanánk neki, hogy írj a füzetedbe két sort az „apple” szóból nem biztos, hogy örömmel hajtaná végre!), az írás miatt rögzül maga a szó is, és a SUDOKU megfejtése közben a logikai gondolkodás is fejlődik.
Hasonlóan fejleszthető a logikai gondolkodás és a szókincs a különböző szabályokon alapuló szóhálókon. Megszokott feladat, hogy „keresd meg az adott szavakat a szóhálóban!”. Itt jobbára függőlegesen, vízszintesen, átlósan találnak szavakat a gyerekek. Nehezíthetjük a feladatot, ha a szóhálóban pl. lóugrásban rejtjük el a szavakat és nekik kell kitalálni a szabályt is.
Az érettségire, nyelvvizsgára készülve nagyon gyakran csináltatunk a gyerekekkel képleírást. Ezt a tevékenységet megelőzheti egy olyan utasítás, hogy „adj címet a képnek!”. Ezzel a kreativitásukat javítjuk és nem sok időt rabolunk el az órából. Az ügyesebbek, több egymástól témában független címet is adhatnak. Ennél a feladatnál nagyon fontos, hogy nincs jó és rossz megoldás, minden gondolatot, ötletet értékelnünk, dicsérettel jutalmaznunk kell! Az, hogy egy gyerek egy képről mire asszociál, az nem képezheti értékelés tárgyát. Természetesen, ha direkt valami abszurd megoldást mond, amiről látszik, hogy bomlasztó, figyelemfelkeltő hatása van, nem pedig elmélyült gondolkodás terméke, akkor azt elítélhetjük. Akár oly módon is játszhatjuk ezt a fajta kreativitást fejlesztő játékot, hogy a tanult szavakból melyikre asszociál a gyerek egy kép láttán.
A dolgok közös tulajdonságának felfedezése, felfedeztetése is a kreativitást fejleszti. Megkérhetjük a gyerekeket, hogy adott szavakat különböző- általuk meghatározott tényezők alapján – csoportosítsanak. Ebben az esetben teleírjuk a táblát szavakkal (az is lehet, hogy szókártyákat ragasztunk fel, játszunk velük valamit, és levezetőnek adjuk ezt a feladatot), és megkérjük a diákokat, hogy alkossanak csoportokat az adott szavakból. Ez a feladat nagyszerűen alkalmas arra, hogy a régebbi szavakat is felidézzük, gyakoroljuk, valamit a logikus gondolkodást fejlesszük. Az előző feladathoz hasonlóan itt sincs jó vagy rossz megoldást, ha a gyerek meg tudja magyarázni a csoportosítás szabályait, akkor el kell fogadnunk. Játszhatjuk ezt a játékot versenyformában is, melyik csoport tud több, különböző szabály alapján működő csoportot létrehozni.
Rendhagyó órára
Az év vége felé közeledve sokszor van úgy, hogy gyerekek, esetleg egy fél osztály hiányzik, vagy valami más okból kifolyólag rendhagyó órát kell tartanunk. Ezekre az órákra ajánlom a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia honlapján lévő http://ioling.ppke.hu/, http://nacloweb.org/practice.php , http://www.ioling.org/problems/#10 , feladatokat. Ezek a feladatok nagyszerűen alkalmasak mind a nyelvi kreativitás, mind a logikai gondolkodás elsajátítására, fejlesztésére. Tanár, diák egyaránt jól jár, ha ezek a készségek, képességek minél intenzívebben fejlődnek.
A cikk szerzője:Molnárné dr. László Andrea, tanár
