Kezdőlap jó példák

Motiválás- másként – hét tipp tanároknak a motiváció felkeltésére

Jutalmazzunk, büntessünk? Hogyan lehet felkelteni a motivációt? Érdekes cikk, a külföldi szakirodalomból, az Edutopia.org-ról, egy olyan szerzőtől, aki alacsony jövedelmű családok diákjait tanítja. Ez a cikk főleg az év végére lehet hasznos, amikor már mindenki fáradt. Tóth Éva fordítása.

sunset-1331088_960_720

 

Büntetés-jutalmazás.. és még mivel fegyelmezhetünk?

Van egy gyakori tévhit, miszerint amit hiszünk, az a cselekvéseink eredménye. Gyakran viszont pont fordítva van. 

Mint ahogy a mesében a róka, az emberek is gyakran egy történetet adnak elő maguknak, mellyel igazolják a cselekedeteiket. Ez megvédi az egójukat az esetleges kudarc idején vagy éppen azt jelzi, mennyire elszántak egy cselekedet véghezvitelében. A tanároknak olyan helyzeteket kell teremteniük, ahol a diákok meg tudják magukat győzni, hogy egy bizonyos módon viselkedjenek vagy cselekedjenek.

A legtöbb iskolában a tanteremben való fegyelmezés módja a jutalmazáson vagy a büntetésen alapszik. A pedagógusok úgy vélik, ezek segítenek, hogy kontrollálni lehessen a diákok viselkedését. Azonban, saját maguk meggyőzése sokkal hatékonyabb lehet és sokkal tovább tartó előnyökkel szolgál, mint a közvetlen technikák. A kulcs az, hogy a diákok saját magukat győzzék meg.

Kognitív disszonancia a kulcs

A saját maguk meggyőzésének a kulcsa a kognitív disszonancia kialakítása abban a személyben, akit meg akarunk győzni. A kognitív disszonanciát az ellentétes gondolatok jellemzik (pl. „Jó ember vagyok, de hazudtam”.). Az kényelmetlen érzést kell az emberben, és hogy ezt az érzést csökkentsük, kitalálunk hozzá egy történetet (A tanár miatt kellett hazudnom).

A félelem nem segít, sőt!

1965-ben Jonathan Freedman folytatott egy kutatást, mely során óvodás korú gyerekeknek mutatott egy vonzó, általuk vágyott, de tiltott játékot. Az egyik csoportnak azt mondta, hogy nem érinthetik meg, vagy komolyan megbüntetik őket, a másiknak pedig hogy ne nyúljanak a játékhoz, mert az rossz dolog. Otthagyta őket a szobában, és az ovisok távol maradtak a játéktól. Ezután megkérdezték őket, mennyire akarják a játékot. A büntetéssel fenyegetett csoport még mindig nagyon akarta, a kevésbé szigorúan kezelt csoportot már nem érdekelte annyira.

Hetekkel később Freedman kihívott diákokat óráról egyesével és rajztesztnek vetette alá őket. Amíg megvizsgálta a rajzaikat, megengedte, hogy bármelyik játékkal játsszanak. A szigorúbban fogott csapatból 77% a tiltott játékkal játszott, míg a másik csoportból csak 33%-ot érdekelte.  A második csoport esetében a külső motiváció nem volt elég erős (a büntetés mértéke), ezért magukat kellett meggyőzniük, hogy miért nem volt számukra a játék elég vonzó.

A legutóbbi tanulmányok is azt mutatják, hogy a nagy téttel bíró tesztek esetén a félelemkeltés alacsonyabb teljesítményt von maga után.

7 példa, gyakorlat az önmeggyőződésre, amit bárki elvégezhet tanárként:

(akár az utolsó hetekben is, a szerk.)

  1. két sor: óra előtt álljanak be a diákok két oszlopba: „készen állok tanulni” vagy „nem fogok viselkedni”
  2. kérdések skálával: kérdezzük meg a diákokat, „egy tízes skálán, mennyire állsz készen…?” majd kérdezzük meg őket: „ miért nem egy alacsonyabb számot választottál?”
  3. Célok: időközönként, egy-egy téma vagy projekt elején és végén kérdezzük meg a diákokat, mit szeretnének megtanulni és a végén értékeljék a hozzáállásukat a tanuláshoz
  4. tanulók által meghatározott szabályok: ha a saját maguk által létrehozott szabályokat szegik meg, az kognitív disszonanciát kelt.
  5. publikus célok: ha a diákok nyilvánosan is vállalják a céljaikat, nem csak saját magukért, de másokért is felelősek lesznek.
  6. emlékeztesd őket kérdéssel: ha megmondjuk a diákoknak, hogy mit csináljanak, pszichológiailag azt érezhetik, hogy csökken az autonómiájuk. Azonban ha azt kérdezzük meg tőlük, hogy mit fognak csinálni, a választás szabadságát adjuk nekik.
  7. Elköteleződési kártyák: oka van annak, hogy a foci csapata tartja a leghosszabb nyerési sorozatot. Tagjaik minden héten vállalnak valamit, amit egy másik tag ellenőriz le.

A cikk forrása: http://www.edutopia.org/blog/classroom-self-persuasion-david-palank

A szerzőről: David Palank A Washingtonban található San Miguel School igazgatója, ahova javarészt alacsony jövedelemmel rendelkező családokból származó diákok járnak. Palank igazgató úr a szociális érzelmi alapú tanulás elkötelezettje.

Az Edutopia egy összefoglaló weboldal és online közösség egyben. George Lucas, a Star Wars filmek írója alapította. Feladatuk, hogy megosszák a legjobb általános és középiskolában is használható oktatási módszereket. A projekteken keresztüli tanulást, az átfogó tanítást, a szociális és érzelmi oktatást, a pedagógusok fejlesztését és a modern technológia terjesztését helyezik előtérbe.

Fordító: Tóth Éva, a Nagykátai Ipari Szakképző Iskola angoltanára.

Tóth Éva bemutatkozása

Tóth Éva cikkei, fordításai a Modern Iskola honlapján elérhetők innen.

 

Kép forrása: pixabay.com

 

Előző cikkA LEGO iskolánk életében
Következő cikkNe a média mondja meg a gyerekeknek, hogy szépek-e vagy sem!