moderniskola.hu: Nemrégiben ismét újabb feladatokat kapott az Oktatási Hivatal, melynek tevékenységi köre az alapítás óta eltelt 18 évben folyamatosan bővül. Mi minden tartozik ma Önökhöz?
Brassói Sándor: Nagyjából nyolc-tíz évente meg kell újulnunk: az alapításkor, 1999-ben, Országos Közoktatási Vizsgaközpontként (OKÉV) működött a hivatal, 2007-től pedig, mint Oktatási Hivatal (OH). Időről időre szükség volt a feladatok bővülésével a szervezet fejlesztésére is, hiszen meg kellett ágyaznunk azoknak a szakfeladatoknak, amelyekkel az ágazati irányítás bízta meg az intézményt. Küldetésünk sokrétű: tevékenységi körünket kezdetben egyértelműen a köznevelési feladatok határozták meg, de sorra jelentek meg a felsőoktatási teendők is. 2007-től hozzánk került az idegennyelvűvizsga-rendszerek akkreditációja és szakmai irányítása, a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos eljárások lefolytatása, de 2015-től ugyancsak a hivatal koordinálja a kétszintű érettségi vizsgák szervezését is. 2013-tól hozzánk tartozik a megyei köznevelési fejlesztési tervek előkészítésének koordinálása és a köznevelésben alkalmazott nyomtatványok, bizonyítványok hatósági jóváhagyása is.
moderniskola.hu: A 2015-ös év lényeges változása volt, hogy Önök látják el az állami pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. Milyen változtatásokat igényelt az újabb feladat?
Brassói Sándor: Létrehoztunk az ország megyeszékhelyein és a fővárosban 15 megyei-területi illetékességű pedagógiai központot, melyek alapvetően nyolcféle pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatot látnak el. Köztük a legjelentősebb az országos szaktanácsadási folyamat megszervezése, amelynek során éves szinten mintegy 1400 szaktanácsadót és több mint 110 vezető szaktanácsadót látunk el információval, szervezzük a feladataikat. A köznevelési intézmények számára olyan elektronikus szakmai információs rendszert hoztunk létre, amelyen keresztül a vezetők jelezhetik nekünk, hogy mely területeken várnak szaktanácsadói támogatást mi pedig összekötjük őket a megfelelő szaktanácsadó mesterpedagógus szakemberekkel, biztosítjuk a szakmai támogatást számukra.
Ezen kívül – az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megszűnésének következményeként – 2016. január 1-től az OH-hoz került a teljes (köznevelési és felsőoktatási) oktatási informatikai szakrendszerek működtetése és fejlesztése. A legfontosabb általános célkitűzésünk, hogy a pedagógusok, iskolák, óvodák számára segítő, támogató hivatali hátteret alakítsunk ki, annak érdekében, hogy a köznevelés eredményesebben működhessen. Ebben vannak új típusú feladataink, amiket 2015, illetve 2016 óta végzünk, de régiek is, mint például az országos kompetenciamérés megszervezése, amit 2001-től végez az OH, vagy akár az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – OKTV – versenyek szervezése.
2014 óta a mi feladatunk a Magyarországon dolgozó pedagógusok minősítési rendszerének fejlesztése, működtetése, a tanfelügyeleti eljárások biztosítása. Elmondhatjuk, hogy 170 ezer pedagógussal és 6 ezer intézménnyel állunk szinte napi kapcsolatban.
moderniskola.hu: Napirenden van az oktatásban a digitális pedagógia, melynek fejlesztésére uniós források is rendelkezésre állnak. Hogyan csoportosítják ezeket, melyek a kiemelt fontosságú területek?
Brassói Sándor: A digitális oktatási stratégia Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos asszony koordinációja mellett működik, a digitális megújulási program egésze pedig dr. Deutsch Tamás miniszterelnöki megbízott úr irányítása alatt áll. Az OH-nak ebben is lesz szerepe, hiszen lesznek olyan tevékenységek, amelyek az EFOP 3.2.15-ös pályázati konstrukción belül a hivatal tevékenységi körében valósulnak meg. Együttműködünk ennek keretében a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal is.
moderniskola.hu: A programban a pedagógusképzés is előtérbe kerül…
Brassói Sándor: Elsősorban a pedagógusok ilyen irányú továbbképzésében működünk közre, illetve képzéseket szervezünk, de a már említett projektben az egri Eszterházy Károly Egyetem szervez majd a digitális alapú oktatásra felkészítő pedagógusképzéseket. Az OH pedagógiai oktatási központjai természetesen szerveznek igény alapján nagy számban IKT alapú módszertani továbbképzéseket pedagógusoknak, szerepünk nagyrészt abban lesz, hogy előkészítsük a pedagógusok minősítési rendszerébe történő beépítését a digitális pedagógiai szempontoknak. Természetesen jól összehangoltan és tervezetten, ahogyan az egyéb képzéseink, fejlesztéseink is működnek.
Az oktatás nemcsak az egyén fejlesztésére kell irányuljon, hanem a mai kor parancsa szerint a munkaerőpiac igényeit is figyelembe kell vennie. Vannak-e erre irányuló akár továbbképzések, módszertani útmutatók, fórumok a pedagógusok számára?
Brassói Sándor: Kétségtelen, hogy – mint Ön is mondja – az oktatási folyamatban a gyerekeket alapvetően a sikeres, eredményes, boldog életre kell felkészíteni, amennyire csak lehet. Akkor lehet valaki sikeres és boldog a felnőtt életében, ha hatékonyan és eredményesen tanul és dolgozik, hozzá tud adni hasznos dolgokat a közösségi értékekhez. Közhely ugyan, de nagyon fontos lenne, hogy az oktatás tartalmi elemei között sokkal többször jelenjen meg olyan tartalmi elem, olyan tananyag, ami a közeli jövő elvárásaira sokkal inkább ráhangolja a fiatalokat, és megismerteti őket akár azzal is, hogyan kell programozni, vagy hogy működik például egy drón vagy az okostelefon. Ezek a tartalmi elemek azért nagyon lassan jelennek meg az oktatásban.
Ahhoz, hogy ezek az új szakmák, az újfajta tudás teret nyerjen, nagyon határozott intézkedések szükségesek, és ezeket rendkívül nehéz elfogadtatni mindenkivel.
Folyamatosan megújuló környezetben élünk, miközben az iskolarendszer változatlanul a főbb hagyományos tantárgyakra, így a magyar irodalom, a történelem, a matematika ismeretkörére épül. Emlékszem, a Városmajori Gimnáziumban, ahol tíz évet tanítottam, mi már 1991-ben próbálkoztunk fizika és kémia szakos kollégáimmal kereszttantervi tartalmak megosztásával. Például, hogy a földrajztanár meg a fizikatanár hogyan tudja a saját óráin párhuzamosan és a maga komplexitásában tanítani pl. a Föld mágnesességét, a csillagászati jelenségeket. De ugyanígy sok lépést tettünk abba az irányba is, hogy a kémia bizonyos jelenségeit hogyan alkalmazzuk a biológia órákon. Mindezt úgy, hogy eközben időnként szakítottunk a hagyományos tanórai keretekkel és entrópiáról szóló tematikus hetet szerveztünk egyik tavasszal. Így azok a tanulók is érdeklődőbbé váltak, akik a hagyományos órákon nem voltak túl aktívak. A megújulás előtt álló pedagógus számára a digitális platform, a digitális eszköztár egy újabb kihívás, de ez szükségszerű, mert a tanulók nyilvánvalóan használják a digitális eszközöket, a számítógépet, a világhálót. Jóllehet, a magyar diákoknak elsősorban eközben nem a tudásszerzés az elsődleges céljuk, hanem a kapcsolati háló és a közösségi terük építése, az információ-megosztás, ami önmagában még nem lenne probléma, ha közben a tanuláshoz is igénybe vennék a digitális világ adta eszközöket, digitális, korszerű tartalmakat.
moderniskola.hu: Ahhoz, hogy megtanítsák a helyes használatát, elsőként a pedagógusoknak kéne minél jobban eligazodniuk a digitális világban. Sok a hiányosság ezen a területen?
Brassói Sándor: Az idősebb generáció számára láthatóan nehéz az alkalmazkodás, ez jól érzékelhető akár a pedagógusminősítés folyamatában is, ahol többeknek még probléma a portfólió feltöltése, bár igyekszünk minden segítséget megadni a számukra. Tudomásul kell venni, hogy aki ma Magyarországon pedagógusként dolgozik, tudnia kell egy emailt írni, okostelefont használni, akár pdf fájlokat létrehozni, és egy weboldalra feltölteni. Ezek együtt járnak a pedagógusi tevékenységgel, annál is inkább, mert a gyerekek mindegyike képes már ezekre, és a tanár nem tudhat kevesebbet, mint a diák.
Érvényes ez a digitális eszközök ismeretére is: bizonyos készségszintet el kell tudnia sajátítani egy pedagógusnak, akármilyen idős, és akármennyire újszerű is ez a számára. A tanulóknak sokkal több digitális alapú feladatot kellene adni, több ilyen eszközt és több ilyen kompetenciát igénylő házi feladatot, mert ez a világ áll már talán a legközelebb a mai tizenévesekhez, és mert ezt követeli meg a kor is, amiben élünk.
moderniskola.hu: Ha már szóba kerültek a hagyományok az oktatásban: az intézmények egyre nagyobb hányadát tartják fenn különböző egyházak. Velük milyen az OH kapcsolata?
Brassói Sándor: A feladatunk ugyanaz: ezekben az intézményekben is irányítjuk az érettségi vizsgaszervezést, a kompetenciamérést, a pedagógusok minősítését, ahogyan az alapítványi iskolákban is.
Az egyetlen eltérés, hogy a pedagógusminősítés esetében a kiküldött szakértőkkel kapcsolatban egyeztetünk az egyházi fenntartókkal, hiszen logikus, hogy az adott intézmény pedagógusait minősítő szakemberek kijelöléséhez az egyházak előzetes jóváhagyása kell.
moderniskola.hu: Egyre több a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerek az iskolákban. Milyen speciális feladatot jelent a velük való foglalkozás?
Brassói Sándor: Valóban emelkedett a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartászavaros gyerekek száma, de tudnunk kell, hogy ez talán az egyre kifinomultabb mérési technikáknak is köszönhető. A beilleszkedési, tanulási, magatartászavaros (BTN) vagy sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekből kicsivel több van, mint 10 éve, és a korszerű diagnosztikának, az igényesebb pedagógiai támogatói szándéknak köszönhetően egyre többen kerülnek a látótérbe.
Míg régebben előfordult, hogy átsiklottak felettük, ma már a jogaik biztosítása érdekében, vagy a sokkal tudatosabb szülő, iskola, pedagógus, pedagógiai-szakszolgálati együttműködés alapján is kezdeményezve egy szakszerűbben diagnosztizált, és tömegében nagyobb SNI-s tanulói körrel kell számolni a közoktatási rendszerben.
Az autisztikus zavarral – dyslexia, dysgraphia, stb. – küzdő tanulók számára vannak kijelölt intézmények, létezik módszertan, de valóban vannak problémák is ezen a területen, hiszen a növekvő tanulói létszám mellé több gyógypedagógusra, illetőleg erre a feladatra felkészített pedagógusokra is szükség van. Az intenzív pedagógiai felkészítéshez az OH lehetőségeihez mérten igyekszik támogatást biztosítani.
Köszönöm szépen a beszélgetést!
Az interjút készítette: Fülöp Hajnalka
- május 15.
