Ennek egyik eszköze lehet a diákok tanulási stílusának felmérése, mely által átfogó képet kaphat az osztályfőnök az osztályában járó tanulók típusairól. Többféle csoportosítás létezik a tanulói stílusok terén, amelyek közül az egyik leggyakrabban használt csoportosítás a 1920-as években pszichológusok által kidolgozott VAK modell[1], amely az alábbi három típust különbözteti meg:
- Vizuális típus
- Auditív típus
- Kinesztetikus típus.
Ez kiegészíthető egy negyedik, ún. kiegyensúlyozott típussal, akinél a három előbbi típus közül egyik sem domináns, a diák tanulási stílusában ezek egyenlő mértékben vannak jelen.
Mind a három típusra különböző tanulási módszerek a jellemzők. A vizuális típusnak könnyebb megjegyezni az információkat, ha azokat leírva látja, vagy maga elé képzeli, zavarják a hangok, az auditív típusra jellemző, hogy könnyebben jegyzi meg a tanultakat, ha azt valaki mással meg tudja beszélni, miközben olvas, hallja magában a szöveget, a kinesztetikus típus nem bírja hosszútávon statikus állapotot, gyakran meg kell szakítsa a tanulási folyamatot, stb.
Ha az osztályfőnök tisztában van azzal, hogy az osztályába járó tanulók között milyen eloszlásban vannak jelen a különböző típusok, úgy segíteni tud a diákoknak, hogy milyen módszerekkel tudnak hatékonyabban tanulni, különböző típusú diákoknak megtaníthatja a hozzájuk illő tanulási technikákat, illetve segíteni tud az osztályában tanító kollégáinak abban, hogy milyen eszközökkel tudja hatékonyabbá tenni a tanítást, a tanulási folyamatot.
Osztályfőnökként minden eddigi osztályom első évfolyamos osztályfőnöki tantervébe beemeltem és az év elején le is folytattam a diákok tanulási stílusának felmérését, ezáltal a személyiségük jobb megismerését. Ez alkalmas arra is, hogy felmérjük az iskolánkba járó, tanulási nehézségekkel küzdő diákok mely érzékszerveiket használják leginkább a tanulás során, és így számukra is hathatós segítséget tudjunk nyújtani az oktatott tananyag minél mélyebb és könnyebb elsajátításában.
Felmérés a diákok megismerése érdekében
Maga a felmérés Hegedűs Gabriella:Mit tehetünk tanítványaink sikerességéért című munkájára támaszkodik, az ott bemutatott kérdőívet használjuk a felméréshez. A teszt 36 állítást tartalmaz, mely 12-12-12 állítással vizsgálja a három érzékszervi preferenciát. Az állításokat a tanulók egy 1-5 skálán értékelik annak függvényében, hogy mennyire érzik azt magukra jellemzőnek.
Kiértékelés
A teszt kiértékelése rendkívül egyszerű, az állításokra adott pontokat összegezzük a típuskérdések szerint, majd a három típus összegét összeadva százalékszámítással meghatározzuk azok egymáshoz viszonyított arányát.
Egy új osztály mindig nagy kihívást jelent az osztályfőnöknek, hiszen a gyerekek különböző iskolákból, különböző tanulmányi háttérrel, tanulási módszerekkel érkeznek (melyek nem minden esetben felelnek meg az adott diák stílusának), sokan nem tanultak meg tanulni, nincsenek tisztában saját képességeikkel, készségeikkel és új számukra a környezet, nem alakult még ki a csoportdinamika. Ezek együttes hatása jelentősen megnehezítheti a tanulást, különösen hogy egy magasabb szintű követelményrendszerben kell helyt állniuk. Ezért is különösen fontos, hogy az osztályfőnök tisztában legyen a diákjai tanulási stílusával – és ezen keresztül élesebb képet kapjon a tanuló személyiségéről – hogy megkönnyítse a megváltozott körülményekhez, követelményekhez való alkalmazkodást.
A kérdőívet az egész osztály – 32 fiú, 3 lány – kitöltötte egy Google-űrlap segítségével, otthonról. Előzetesen az osztályfőnöki órán egyeztettem velük, az esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszoltam, illetve megbeszéltünk egy határidőt, melyre mindenkinek el kellett készülnie és kitölteni a tesztet.
Az egyszerűbb kiértékelési folyamat mellett, azért is választottam az online kérdőíves felületet, mert így a tanulók jobban koncentrálnak a kérdésekre, nem akarnak humoros feleleteket adni csupán megfelelési vágyból, vagy a csoport nyomására.
Az kérdőív az alábbi formában állt a tanulók rendelkezésére:
A kiértékelést közösen végeztük el egy osztályfőnöki órán kitérve egyenként minden diákra, ezzel is hangsúlyozva számukra, hogy ez nem egy olyan felmérés, mely a tudásszintre kíváncsi, hanem egy alkalom, lehetőség arra, hogy ők is jobban megismerhessék magukat, tisztába kerüljenek azon képességeikkel, készségeikkel, melyek segítségével könnyebb lehet számukra a tanulás. A grafikon bemutatása során a tanulók reflektáltak a kiértékelés eredményére és megbeszéltük, hogy a bevált tanulási módszereik mennyire támasztják alá a tanulási stílus mérés következtetéseit. Az eredményeket ábrázoló grafikon részletezése során hangsúlyoztam, hogy a mérés csak egy szempontot képvisel a tanulási stílusmérések között, csak egy kiindulási pont saját tanulási módszereik vizsgálata során.
- 1. Grafikon – A tanulók tanulási stílusának megoszlása egyénenként [2]
Az eredményeket mindenképp jó kiindulási alapnak lehet tekinteni, bár úgy gondolom érdemes fenntartásokkal kezelni. Mivel nem mindenki van tisztában a saját képességeivel, vannak olyanok közöttük, akik nem tudnak, nem tanultak meg tanulni, így nem biztos, hogy releváns választ tudnak adni. Valamint nem lehet senkit tisztán egy-egy típusba sorolni, vannak átfedések, hiszen adott esetben a különböző tantárgyaknál, tananyagoknál egy diáknál is más-más módszer lehet eredményes. Ezért érthető, hogy az eredmények nem mutattak jelentős eloszlást, egyik típus sem volt túlsúlyban, azonban módszertani stratégiai alapnak mindenképp használható, mind egy rövid-, közép- és egy hosszútávú stratégia megalkotásakor egyéni és osztályszinten is, figyelembe véve az osztály tanulási stílusának megoszlását.
- 2. Grafikon – A tanulók tanulási stílusának megoszlása osztály szinten
Osztályfőnökként a közösen elvégzett elemzés és kiértékelés után minden típusra nézve átbeszéltük az osztállyal a jellemzőket, illetve megfogalmaztuk azokat a lépéseket, módszereket, melyekkel hatékonyabbá tudják tenni a tanulást, illetve a megszerzett ismereteket el tudják mélyíteni. Fontosnak tartottam kiemelni, hogy bár a válaszok alapján valószínű „besorolták” magukat, azonban érdemes megjegyezni mindegyik típusnál alkalmazható módszereket.
[1] VAK = Visual, Auditory, Kinesthetic
[2] A neveket kódoltam az anonimitás érdekében
Irodalomjegyzék:
Barbe, Walter Burke; Swassing, Raymond H.; Milone, Michael N. (1979). Teaching through modality strengths: concepts and practices. Columbus, Ohio: Zaner-Bloser
Hegedűs Gabriella: Mit tehetünk tanítványaink sikerességéért
Cikk írója:
Kaufmann Péter vagyok elsősorban a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának angol nyelvtanára és osztályfőnöke, szintén nem mellesleg munkaközösségi tag és -vezető, szakvizsgázott pedagógus, mentortanár, közoktatás-vezető, minőség-menedzser…egyszóval: pedagógus… 2004 óta mindhalálig.
Mindig igyekeztem nem „elszenvedőként”, hanem konstruktív alakítóként részt venni az eseményekben. Ennek köszönhetően rengeteget tanulhattam minden szerepben, amit eddig sikerült kipróbálnom ezen a könnyűnek csöppet sem nevezhető pályán. Hiszem, hogy ha hivatásnak tekinthetjük a pedagógus mesterséget, akkor építkezni tudunk akkor is, ha egyre nagyobb akadályokat gördítenek elénk.
