Kezdőlap hírmozaik

    Az utált matematika

    A gyerekek, csakúgy mint a szülők, a matematikát választották a legutáltabb tantárgynak. Ezt a kevéssé megtisztelő helyet a matek az iskolaévek során végig megőrzi.

    Valóban Magyarország legutáltabb tantárgya a matematika lenne?
    Összesen 3906 szülő válaszolt a varázsbetű.hu kérdéseire. Közülük legtöbben (24%) a matematikát választották legutáltabb tantárgynak. A gyerekek körében is a matematika lett az abszolút győztes, a diákok 39%-a utálja a  matekot. A második és harmadik helyért a szülők között a fizika és a kémia küzd. A gyerekek között a magyar nyelv és irodalom szerezte meg a „megtisztelő” második helyet, de a dobogóra felfért még az idegen nyelv is.

    Mit?
    A matematika az iskolaévek során végig megőrzi első helyét, „népszerűsége” csak a felső tagozatban csökken valamelyest, mikor két új tantárgy jelenik meg, a fizika és a kémia. A felső tagozatban a diákok 56 százaléka utálja legjobban e három tárgy valamelyikét, arányuk a középiskolára 70%-ra nő. De a fizika és a kémia „rajongóinak” javát nem a matematikától, hanem a magyartól, az alsó tagozatosok második helyezettjétől veszi el.

    Miért?
    A szülők szerint gyermekük matematikai problémáit elsősorban az oktatási rendszer okozza, ezen belül is legfőképpen az, hogy az oktatási rendszer nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket (69%). Viszonylag kevesen, mindössze a gyenge matekos gyerekek szüleinek 15% hibáztatja a tankönyvet a kudarcokért. A tanár szakmai felkészültségét minden második szülő (51%) alacsonynak tartja , ők is elsősorban a játékos, izgalmas tanítási módszereket hiányolják. Jobban árnyalja a képet, ha a gyermek életkorát is figyelembe vesszük: minél magasabb osztályba jár a gyermek, annál több szülő okolja a tanárt a kudarcokért. Míg első-másodikban csak a gyenge matekos gyerekek szüleinek 30%-a tartja őt a hibásnak, addig ez az érték a középiskola idejére 78%-ra nő. Szintén érdekes a szülők véleményének megoszlása: minél idősebb a gyermek, annál többen gondolják úgy, hogy gyermeküket a matematika alapjainak nem megfelelő elsajátítása akadályozza leginkább a matematika megértésében.

    Mikor?
    Egyértelmű összefüggés mutatkozik az iskolában eltöltött évek és a matematikához fűződő viszony között. Általános iskola 1-2. osztályában még a gyerekek 66%-a szereti a matematikát, és csak egyharmaduk ér el közepes vagy gyenge eredményeket. A középiskolára arányuk megfordul: csak a gyerekek egyharmada számít jónak matekból, a többiek gyengén vagy közepesen teljesítenek. Változás csak a főiskolás évek alatt figyelhető meg, vélhetően azért, mert akik a középiskolában gyengék voltak, olyan továbbtanulási lehetőséget választanak, melyben a matematika elkerülhető. Ez az eredmény is igazolja azt a feltevést, hogy a matematika olyan tantárgy, melyben nagyon fontos a folyamatos megértés és tanulás. Ha a tananyag során valahol a gyermek lemarad, nem ért meg valamit – akár betegség, akár más ok miatt – és lemaradását nem pótolja, akkor nem fogja érteni azokat az anyagrészeket sem, melyek a kieső tudásra épülnek. A hiányok lavinaként nőnek, és egy idő után elsodorják a gyermeket.

    Hogy segítenek a szülők?
    Várakozásoknak megfelelően kiderült, hogy valóban van összefüggés a matematikában mutatott tehetség és a fejlesztésre igénybe vett iskolán kívüli lehetőségek használata között: a rossz matekos gyerekek szülei általában több segítési formát használnak, mint a jó tanulóké. Ugyanakkor a növekedés meglepően alacsony. Míg a jó matekosok 72%-a használ kettő vagy több segítséget tanulásához, addig a rossz matekosok 81%-a. Meglepő, de a rossz matekosok tizede semmilyen segítséget nem használ, annak ellenére, hogy eredményeik valószínűleg javulnának. A szülők leginkább az otthoni segítést részesítik előnyben. Ugyanakkor minél komolyabb problémája van a gyermeknek a matematikával, annál szívesebben kérnek a szülők segítséget képzett pedagógustól – az iskolában, vagy az iskolán kívül. Érdekes, hogy a kutatás eredményei szerint a nagyon rossz matekosok ritkábban fordulnak pedagógushoz.

    Hogyan hat a nagyobb osztály-, illetve csoportlétszám a matematikatudásra?
    A nagyobb osztálylétszám nem növelte, hanem csökkentette a komoly matematikai problémával küzdő gyerekek számát. Ennek az lehet az egyik indoka, hogy nagyobb csoportban több rossz képességű gyerek van, így a pedagógus nagyobb figyelmet fordít rájuk. A kis csoportlétszám leginkább a tehetséges gyerekeknek kedvezett, a jó matekosok száma hatodával nőtt a kis létszámú csoportban.

    Miért utálják a gyerekek a matekot?
    Egyértelmű összefüggés látszik a matematikával való probléma és a matematika szeretete között. Minél nagyobb volt valakinek a problémája a matematikával, annál valószínűbben választotta legutáltabb tantárgynak a matematikát. A kapcsolat nyilvánvaló: ha valamiben nem vagyok sikeres, azt nem szeretem csinálni. Az egyetlen lényeges különbség a szülők és a gyerekek eredménye között az, hogy a gyerekek a szülőknél sokkal jobban utálják a matematikát – függetlenül attól, hogy mennyire jó matekosok egyébként. A legjobb matekos gyerekek közül kétszer annyian utálják a tantárgyat, mint a jó matekos szülők közül.

    Öröklődik-e a matematika utálata?
    Az iskolában a matematikával hadilábon álló szülők gyerekei majdnem háromszor akkora valószínűséggel lesznek rossz matekosok, mint a jó matekos szülők gyerekei. Míg a jó matekos szülők gyerekei közül csak minden 8. (13%) lesz gyenge matekból, a matematikából rosszul teljesítő gyerekek közül minden harmadik (35%) maga is rossz matekos lesz. Az „öröklődés” okai között valószínűleg olyan tényezők szerepelnek, mint például, hogy a szülő mennyire tud segíteni, vagy éppen hogy a szülő önkéntelenül átadja saját érzelmi beállítódását gyermekének.

    A kutatásról további részletek találhatók a http://www.varazsbetu.hu/hatteranyagok/legutaltabbtantargykutataselemzes.pdf

    linken.