Egész Európában a magyar közoktatás képes a legkevésbé ellensúlyozni a családok szociális, anyagi, kulturális különbségeit, jelentette ki Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, a Felvételi Információs Szolgálat VIII. Országos Oktatási Konferenciáján tartott előadásában. Ezt a jelenséget támasztotta alá Pongrácz László, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője is az országos kompetenciamérések adatai alapján.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy a szegregáció a szabad iskolaválasztás miatt következett be. A probléma ugyanis az, hogy a rendszer oda jutott, hogy az iskolák választhatnak szabadon a hozzájuk jelentkező gyerekek közül és nem fordítva. A jó iskolákból kiszorult diákoknak pedig a gettósodó tanintézmények maradnak.
A 3200 önkormányzat természetesen nem képes egyformán megbirkózni az intézményfenntartói feladatokkal, ésszerű tehát, hogy ezen változtatni kell – emelte ki a szakpolitikus, hozzátéve, hogy az viszont a ló túlsó oldala, amikor az állam azt az utat választja, hogy minden oktatási intézményt a saját hatáskörébe vesz. Véleménye szerint a kis önkormányzatok a szegregált oktatás problémáját nem képesek kezelni, mindemellett csak vergődnek a fenntartói feladattal. A nagy önkormányzatok viszont képesek lennének ellátni az oktatási intézmények fenntartását, esetükben az „államosítás” indokolatlan. Pokorni Zoltán szerint a törvénytervezet megalkotói figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy az oktatás egy mozgó organizmus, amelynek egy konfliktus kezelő és gyors döntés hozatalokra képes fenntartóra van szüksége, éppen ezért jellemző Európa szerte a tanintézmények önkormányzati kézben tartása.
Pongrácz László ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy már a hatodik évfolyamban kimutatható a mérések alapján, milyen erős összefüggés van a gyermek szociális körülményei és a teljesítménye között és noha ez nagyon korán észlelhető, a rendszer mégsem képes semmit sem tenni ellene.
Az a megállapítás azonban nem igaz, hogy a falusi iskolák rosszabbak mint a városiak- emelte ki a főosztályvezető. Ha a kompetenciafelmérések számadatait vesszük alapul, akkor az mondható el, hogy a kisebb településeken a szociokulturális összetétele a gyerekeknek rosszabb, így rosszabbul indulnak, rosszabb átlagértékeket produkálnak. A vizsgált időszakon belül a mért kompetencia fejlődésük azonban nincs összefüggésben azzal, hogy az iskola hol van.
Pokorni Zoltán jelezte, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a megyei fenntartású intézményeket a megyei kormányhivatalok már 2012. január 1-jétől átveszik.


