Kezdőlap jó példák

Az aktív tanulás vizsgálata

Számos kutatás bebizonyította, hogy a természettudományos tantárgyak oktatása a ha­gyo­má­nyos módszerekkel napjainkban már nem hatékony. Ugyanakkor nagyon nehéz az aktív ta­nu­lá­si folyamat feltételeit megteremteni, mert a diákok és a tanárok is a tradicionális mód­sze­rek­hez szoktak.

Ezért kilenc intézmény munkatervet dolgozott ki, majd anyagi támogatásért for­dult az Európai Unió „Az egész életen át tartó tanulás programja” Leonardo da Vinci al­prog­ramjához. A projekt az „Aktív tanulási anyagok fejlesztése a szakképző iskolákban a ter­mé­szettudományos tár­gya­kat oktató tanárok részére” címen kapott támogatást; a projekt eredeti címe: Creating Active Learning Material for Science Educators of Vocational Education (2010–1–TR1–LEO04–15846 1, a magyar projekt száma: HU–2010–Leo–PA–6031). Az együtt­működésben 2010 augusztusától 2012 augusztusáig kilenc in­tézmény vett részt. Az összeg­ző tanulmány célja a programban végzett munka kifejtése és a meg­beszélések be­mu­ta­tá­sa.

Bevezetés
Az oktatás általános céljaival összhangban minden ország sajátos programot dolgoz ki annak ér­dekében, hogy a diákok tudásszintje a kitűzött mértéket elérje. Ezek egyike a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok oktatását érinti. A cél egy olyan tanulási filozófia kialakítása, amely megérti és fel­hasz­nálja a diákok nézőpontját a természettudományok tanításában. A szándék olyan értékek ki­alakítása, mint a globális szemlélet, amely valóságalapú és folyamatos. Továbbá a tu­do­má­nyos módszerek alkalmazási képességének fejlesztése, a tudományok fogalmi jelentésének ma­gyarázata, a tudományos és technikai innovációkhoz való hozzáférés segítése, hogy az egyé­ni emelkedés a társadalom számára is hasznos legyen. (Gucum ve Kaptan, 2: 2002).

A hagyományos módszerek tanárközpontúak: a tanár egyirányú kommunikációval köz­ve­tí­ti az információkat a diákoknak. A modern oktatásban, amit most aktív tanításnak nevezünk, a di­ákok is részesei a tanulási folyamatnak. Napjainkban már az országok többsége törekszik az ak­tív tanulásnak a régi rendszerbe történő átültetésére, vagy legalábbis változtatások vég­hez­vi­telére. Az új metodikának a hagyományos, megszokott eljárások mellé, illetve helyébe tör­té­nő illesztése azonban sokszor nehéz feladat elé állítja az iskolavezetést, a tanárokat és a di­á­ko­kat egyaránt. Ezért a tanárok és a diákok módszertani tapasztalatainak megosztása a leg­fon­to­sabb. Ha ez sikeres, a különböző országok partneriskolái kölcsönösen juthatnak in­for­má­ci­ó­hoz az eltérő oktatási technikákról. Ezért a következő lényeges kérdés, hogyan lehet ezeket a leg­hatékonyabban és a legsikeresebben megvalósítani. Belátható, hogy a tanulók ter­mé­sze­tük­nél fogva lelkesednek a diákközpontú oktatásért. Mégis, ha a módszereket és a technikákat nem megfelelően alkalmazzuk, a tanulás sikertelen lesz. (Felder and Brent, 1996). Ezért a cél an­nak meghatározása, a diákok és a tanárok hogyan és milyen szinten alkalmazzák az új el­já­rá­sokat.

Napjainkban sok tanár keresi az aktív tanulási módszerek használatának legjobb módját, hogy a tanulók elfoglaltak legyenek, és felhagyjanak a passzivitással. (Fink, 1999) Ezért a dön­tő kérdés a megfelelő szakmódszertani eljárások kiválasztása. Kiemelkedően fontos a te­vé­kenységek gyakorlása, lényegük megértetése és elfogadtatása a tanárokkal, a diákokkal és a ta­nulási környezettel, továbbá az egyes tantárgyi módszertanok pontos meghatározása és al­kal­mazása. Ebben a stúdiumban a kutatócsoport megosztotta tapasztalatait a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok oktatásmódszertanáról, feltárta az iskolavezetés, a tanárok, a diákok és a tanítási kör­nye­zet szerepének jelentőségét.

Cél
A tanulmány alapvető célja a programban végzett munka kifejtése és a megbeszélések be­mu­ta­tása.

A program folyamata
Bár az aktív tanulás előnyei ismertek, az átmenetben a tanárok egy részének nehézségei tá­mad­hatnak. Ezért hoztuk létre ezt a programot, amelyben a különböző országok szaktanárai az óráikon alkalmazott módszertani tapasztalataikat egymással megoszthatják.

A programot kilenc intézmény dolgozta ki, majd anyagi támogatásért fordult az Európai Unió „Az egész életen át tartó tanulás programja” Leonardo da Vinci alprogramjához. A pro­jekt az Aktív ta­nu­lá­si anyagok fejlesztése a szakképző iskolákban a természettudományos tár­gya­kat oktató ta­ná­rok részére címen kapott támogatást. (2010–1–TR1–LEO04–15846 1). Az együtt­működésben 2010 augusztusától 2012 augusztusáig hét ország kilenc különböző in­téz­mé­nye vett részt:

  • Niğde University – Törökország,
  • Training Cons 2005 – Románia,
  • Repere As­sociation Bacău Branch – Románia,
  • Associazione Antares – Olaszország,
  • VŠĮ eMundus – Lit­vánia,
  • Trakų Švi­e­timo Centras – Litvánia,
  • Leiva Formacion – Spanyolország,
  • Dekaplus Bu­siness Services Ltd. – Ciprus,
  • Tudás Alapítvány – Magyarország

A projektben az alábbiakat vizsgáltuk:

  1. A szaktanárok módszertani tapasztalatainak megosztása az aktív tanulásról
  2. A tantermen kívüli oktatási anyagok elemzése, beszerzése és szolgáltatása
  3. Az érdeklődő kérdezésen alapuló tananyagok összegyűjtése és leírása
  4. Információs és kommunikációs technikák (IKT) alkalmazása és bemutatása a szak­kép­zés tananyagában
  5. Részletes gyakorlati példák, tananyagok és feladatok biztosítása, amelyek lehetővé te­szik a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését
  6. A különböző tanulási anyagok erős és gyenge pontjainak megtalálása
  7. Weblap létrehozása, amely elektronikus tanácsadóként és vezetőként szolgál a szak­ta­ná­rok és az érdeklődők számára
  8. A tanulók megosztják a tanárokkal az aktív tanulás tapasztalatait, majd a résztvevő or­szá­gok alkalmazzák a többi intézmény módszereit, végül összehasonlítják a tanulók vi­sel­kedését
  9. Az új típusú aktív tanulási anyagok megosztása a résztvevő országok között
  10. A szaktanárok tudásának és képességeinek fejlesztése az aktív tanulási anyagok fel­hasz­nálásában
  11. Az aktív tanulási környezet megteremtésének lehetőségei a tanárképző intézményekben
  12. A szaktanárok tanítási képességének és tudásának fejlesztése szakmai ta­pasz­ta­lat­cse­ré­vel

A célok elérése érdekében az együttműködésben az alábbi munkák születtek:

  • A projekt kezdetekor létrehoztuk a partnerek kommunikációját biztosító levelező­cso­por­tot (activelearningldvproject@googlegroups.com) és a projekt weboldalát (www. activelearningproject.eu). 
  • Öt projekttalálkozóra került sor: Niğde (Törökország), Limassol (Ciprus), Trakai (Lit­vánia), Iaşi, (Románia) és Granada (Spa­nyol­or­szág).
  • „Ismertesse saját oktatási rendszerét” elnevezésű hetet rendeztünk. Minden ország rész­letesen bemutatta és elmagyarázta oktatási rendszerének működését, amit hon­la­pun­kon is közöltünk.
  • Nemzetközi versenyt szerveztünk (diákok részére is), amelyben az aktív tanulási mód­szert ábrázoló leg­jobb logót és posztert kerestük. Ezért minden intézmény ver­senyt hirdetett saját országában a diákok számára.
  • Attitűd-skálát fejlesztettünk ki a természettudományokhoz fűződő viszony mérésére.
  • Attitűd-skálát hoztunk létre az aktív tanuláshoz való hozzáállás mérésére.
  • Minden ország kifejtette pedagógiai ötleteit a természettudományos tanórákon gya­ko­rolt aktív tanulási anyagok alkalmazásának lépéseiről.
  • Mindenki érdeklődésalapú természettudományos tanulási anyagokat dolgozott ki.
  • A résztvevők tantermen kívüli tanítási módszereket fejlesztettek.
  • Az intézmények mindegyike az információs és kommunikációs technikán alapuló mód­szereket alkotott.
  • Elkészítettük a projekt összefoglaló tanulmányát: Effective Use of Active Learning Application. Examples from Seven Countries (http://tudasalapitvany.hu/projektek/ active-learning/eredmenyek)
  • Az együttműködők minden tevékenységüket megvitatták a találkozókon.
  • A partnerek közötti kommunikáció e-mailben és telefonon történt.

Megbeszélések és eredmények
A résztvevők az egész programban nagyon aktívak voltak. Mindenki információkat adott a sa­ját óráján alkalmazott tanítási módszerekről és technikákról. Megbeszélték a szaktanár, az is­ko­lavezetés és a tanulási környezet szerepét a természettudományok oktatásában. Fotókkal, vi­deókkal, e-bloggal, számítógépes bemutatóval szemléltetették és magyarázták el a töb­bi­ek­nek ezek lényegét és alkalmazásuk szükségességét. A tanárok különböző tevékenységekben vet­tek részt, beszámolókat tartottak: „Ismertesse saját oktatási rendszerét”, vagy poszter- és lo­góversenyt szerveztek. A találkozókon megvitatták a műhelymunka tapasztalatait, az al­kal­ma­zott módszerek előnyeiről és hátrányairól bemutatókat készítettek.

Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk: Elena ANGHEL, Training Cons 2005 – Romania, Giuseppe DOTI, As­so­ciazione Antares – Olaszország, Vida DRĄSUTĖ, VŠĮ eMundus – Litvánia, Pedro José LE­I­VA PADILLA, Leiva Formacion – Spanyolország, Christos NICOLAIDES, Dekaplus Bu­si­ness Services Ltd. – Ciprus, János PALOTÁS, Tudás Alapítvány – Magyarország, Oana Cris­ti­na TURTOI, Repere Association Bacău Branch – Románia, Danutė VIZMANAITĖ, Trakų Švi­etimo Centras – Litvánia munkatársainknak.

A projekt eredményei elérhetők az alábbi honlapokon

Hivatkozások

  • Felder, R. M. ve Brent, R. (1996). Navigating the Bumpy Road to Student-Centered Inst­ruc­tion. College Teaching. 44(2), 43-47.
  • Fink, L., D., (1999), Active Learning (http://honolulu.hawaii.edu/intranet/committees/ FacDevCom/guidebk/teachtip/active.htm)
  • Gücüm, B. ve Kaptan, F. (1992). Dünden Bugüne İlköğretim Fen Bilgisi Programları ve Öğ­retim. Hacettepe Üniversitesi Eğitim Fakültesi Dergisi. 8. 249–258.

 

Szerző: Meryem Nur Aydede Yalçin (Niğde University, Faculty of Education, Törökország)
Fordította: Máté Dominika Ágnes