Számos kutatás bebizonyította, hogy a természettudományos tantárgyak oktatása a hagyományos módszerekkel napjainkban már nem hatékony. Ugyanakkor nagyon nehéz az aktív tanulási folyamat feltételeit megteremteni, mert a diákok és a tanárok is a tradicionális módszerekhez szoktak.
Ezért kilenc intézmény munkatervet dolgozott ki, majd anyagi támogatásért fordult az Európai Unió „Az egész életen át tartó tanulás programja” Leonardo da Vinci alprogramjához. A projekt az „Aktív tanulási anyagok fejlesztése a szakképző iskolákban a természettudományos tárgyakat oktató tanárok részére” címen kapott támogatást; a projekt eredeti címe: Creating Active Learning Material for Science Educators of Vocational Education (2010–1–TR1–LEO04–15846 1, a magyar projekt száma: HU–2010–Leo–PA–6031). Az együttműködésben 2010 augusztusától 2012 augusztusáig kilenc intézmény vett részt. Az összegző tanulmány célja a programban végzett munka kifejtése és a megbeszélések bemutatása.
Bevezetés
Az oktatás általános céljaival összhangban minden ország sajátos programot dolgoz ki annak érdekében, hogy a diákok tudásszintje a kitűzött mértéket elérje. Ezek egyike a természettudományok oktatását érinti. A cél egy olyan tanulási filozófia kialakítása, amely megérti és felhasználja a diákok nézőpontját a természettudományok tanításában. A szándék olyan értékek kialakítása, mint a globális szemlélet, amely valóságalapú és folyamatos. Továbbá a tudományos módszerek alkalmazási képességének fejlesztése, a tudományok fogalmi jelentésének magyarázata, a tudományos és technikai innovációkhoz való hozzáférés segítése, hogy az egyéni emelkedés a társadalom számára is hasznos legyen. (Gucum ve Kaptan, 2: 2002).
A hagyományos módszerek tanárközpontúak: a tanár egyirányú kommunikációval közvetíti az információkat a diákoknak. A modern oktatásban, amit most aktív tanításnak nevezünk, a diákok is részesei a tanulási folyamatnak. Napjainkban már az országok többsége törekszik az aktív tanulásnak a régi rendszerbe történő átültetésére, vagy legalábbis változtatások véghezvitelére. Az új metodikának a hagyományos, megszokott eljárások mellé, illetve helyébe történő illesztése azonban sokszor nehéz feladat elé állítja az iskolavezetést, a tanárokat és a diákokat egyaránt. Ezért a tanárok és a diákok módszertani tapasztalatainak megosztása a legfontosabb. Ha ez sikeres, a különböző országok partneriskolái kölcsönösen juthatnak információhoz az eltérő oktatási technikákról. Ezért a következő lényeges kérdés, hogyan lehet ezeket a leghatékonyabban és a legsikeresebben megvalósítani. Belátható, hogy a tanulók természetüknél fogva lelkesednek a diákközpontú oktatásért. Mégis, ha a módszereket és a technikákat nem megfelelően alkalmazzuk, a tanulás sikertelen lesz. (Felder and Brent, 1996). Ezért a cél annak meghatározása, a diákok és a tanárok hogyan és milyen szinten alkalmazzák az új eljárásokat.
Napjainkban sok tanár keresi az aktív tanulási módszerek használatának legjobb módját, hogy a tanulók elfoglaltak legyenek, és felhagyjanak a passzivitással. (Fink, 1999) Ezért a döntő kérdés a megfelelő szakmódszertani eljárások kiválasztása. Kiemelkedően fontos a tevékenységek gyakorlása, lényegük megértetése és elfogadtatása a tanárokkal, a diákokkal és a tanulási környezettel, továbbá az egyes tantárgyi módszertanok pontos meghatározása és alkalmazása. Ebben a stúdiumban a kutatócsoport megosztotta tapasztalatait a természettudományok oktatásmódszertanáról, feltárta az iskolavezetés, a tanárok, a diákok és a tanítási környezet szerepének jelentőségét.
Cél
A tanulmány alapvető célja a programban végzett munka kifejtése és a megbeszélések bemutatása.
A program folyamata
Bár az aktív tanulás előnyei ismertek, az átmenetben a tanárok egy részének nehézségei támadhatnak. Ezért hoztuk létre ezt a programot, amelyben a különböző országok szaktanárai az óráikon alkalmazott módszertani tapasztalataikat egymással megoszthatják.
A programot kilenc intézmény dolgozta ki, majd anyagi támogatásért fordult az Európai Unió „Az egész életen át tartó tanulás programja” Leonardo da Vinci alprogramjához. A projekt az Aktív tanulási anyagok fejlesztése a szakképző iskolákban a természettudományos tárgyakat oktató tanárok részére címen kapott támogatást. (2010–1–TR1–LEO04–15846 1). Az együttműködésben 2010 augusztusától 2012 augusztusáig hét ország kilenc különböző intézménye vett részt:
-
Niğde University – Törökország, - Training Cons 2005 – Románia,
- Repere Association Bacău Branch – Románia,
- Associazione Antares – Olaszország,
- VŠĮ eMundus – Litvánia,
- Trakų Švietimo Centras – Litvánia,
- Leiva Formacion – Spanyolország,
- Dekaplus Business Services Ltd. – Ciprus,
- Tudás Alapítvány – Magyarország
A projektben az alábbiakat vizsgáltuk:
- A szaktanárok módszertani tapasztalatainak megosztása az aktív tanulásról
- A tantermen kívüli oktatási anyagok elemzése, beszerzése és szolgáltatása
- Az érdeklődő kérdezésen alapuló tananyagok összegyűjtése és leírása
- Információs és kommunikációs technikák (IKT) alkalmazása és bemutatása a szakképzés tananyagában
- Részletes gyakorlati példák, tananyagok és feladatok biztosítása, amelyek lehetővé teszik a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését
- A különböző tanulási anyagok erős és gyenge pontjainak megtalálása
- Weblap létrehozása, amely elektronikus tanácsadóként és vezetőként szolgál a szaktanárok és az érdeklődők számára
- A tanulók megosztják a tanárokkal az aktív tanulás tapasztalatait, majd a résztvevő országok alkalmazzák a többi intézmény módszereit, végül összehasonlítják a tanulók viselkedését
- Az új típusú aktív tanulási anyagok megosztása a résztvevő országok között
- A szaktanárok tudásának és képességeinek fejlesztése az aktív tanulási anyagok felhasználásában
- Az aktív tanulási környezet megteremtésének lehetőségei a tanárképző intézményekben
- A szaktanárok tanítási képességének és tudásának fejlesztése szakmai tapasztalatcserével
A célok elérése érdekében az együttműködésben az alábbi munkák születtek:
-
A projekt kezdetekor létrehoztuk a partnerek kommunikációját biztosító levelezőcsoportot (activelearningldvproject@googlegroups.com) és a projekt weboldalát (www. activelearningproject.eu). - Öt projekttalálkozóra került sor: Niğde (Törökország), Limassol (Ciprus), Trakai (Litvánia), Iaşi, (Románia) és Granada (Spanyolország).
- „Ismertesse saját oktatási rendszerét” elnevezésű hetet rendeztünk. Minden ország részletesen bemutatta és elmagyarázta oktatási rendszerének működését, amit honlapunkon is közöltünk.
- Nemzetközi versenyt szerveztünk (diákok részére is), amelyben az aktív tanulási módszert ábrázoló legjobb logót és posztert kerestük. Ezért minden intézmény versenyt hirdetett saját országában a diákok számára.
- Attitűd-skálát fejlesztettünk ki a természettudományokhoz fűződő viszony mérésére.
- Attitűd-skálát hoztunk létre az aktív tanuláshoz való hozzáállás mérésére.
- Minden ország kifejtette pedagógiai ötleteit a természettudományos tanórákon gyakorolt aktív tanulási anyagok alkalmazásának lépéseiről.
- Mindenki érdeklődésalapú természettudományos tanulási anyagokat dolgozott ki.
- A résztvevők tantermen kívüli tanítási módszereket fejlesztettek.
- Az intézmények mindegyike az információs és kommunikációs technikán alapuló módszereket alkotott.
- Elkészítettük a projekt összefoglaló tanulmányát: Effective Use of Active Learning Application. Examples from Seven Countries (http://tudasalapitvany.hu/projektek/ active-learning/eredmenyek)
- Az együttműködők minden tevékenységüket megvitatták a találkozókon.
- A partnerek közötti kommunikáció e-mailben és telefonon történt.
Megbeszélések és eredmények
A résztvevők az egész programban nagyon aktívak voltak. Mindenki információkat adott a saját óráján alkalmazott tanítási módszerekről és technikákról. Megbeszélték a szaktanár, az iskolavezetés és a tanulási környezet szerepét a természettudományok oktatásában. Fotókkal, videókkal, e-bloggal, számítógépes bemutatóval szemléltetették és magyarázták el a többieknek ezek lényegét és alkalmazásuk szükségességét. A tanárok különböző tevékenységekben vettek részt, beszámolókat tartottak: „Ismertesse saját oktatási rendszerét”, vagy poszter- és logóversenyt szerveztek. A találkozókon megvitatták a műhelymunka tapasztalatait, az alkalmazott módszerek előnyeiről és hátrányairól bemutatókat készítettek.
Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk: Elena ANGHEL, Training Cons 2005 – Romania, Giuseppe DOTI, Associazione Antares – Olaszország, Vida DRĄSUTĖ, VŠĮ eMundus – Litvánia, Pedro José LEIVA PADILLA, Leiva Formacion – Spanyolország, Christos NICOLAIDES, Dekaplus Business Services Ltd. – Ciprus, János PALOTÁS, Tudás Alapítvány – Magyarország, Oana Cristina TURTOI, Repere Association Bacău Branch – Románia, Danutė VIZMANAITĖ, Trakų Švietimo Centras – Litvánia munkatársainknak.
A projekt eredményei elérhetők az alábbi honlapokon
- http://www.activelearningproject.eu
- http://tudasalapitvany.hu/projektek/active-learning
-
http://issuu.com/tudas-
alapitvany/docs/active- learning-methods
Hivatkozások
- Felder, R. M. ve Brent, R. (1996). Navigating the Bumpy Road to Student-Centered Instruction. College Teaching. 44(2), 43-47.
- Fink, L., D., (1999), Active Learning (http://honolulu.hawaii.edu/intranet/committees/ FacDevCom/guidebk/teachtip/active.htm)
- Gücüm, B. ve Kaptan, F. (1992). Dünden Bugüne İlköğretim Fen Bilgisi Programları ve Öğretim. Hacettepe Üniversitesi Eğitim Fakültesi Dergisi. 8. 249–258.
Szerző: Meryem Nur Aydede Yalçin (Niğde University, Faculty of Education, Törökország)
Fordította: Máté Dominika Ágnes


