Kezdőlap osztályfőnök

Mit és mióta mérnek a magyar oktatási rendszerben?

Több mint ötven éve foglalkoznak Magyarországon az oktatási rendszer eredményeinek mérésével, a legnagyobb hatású rendszert – mely eredeti magyar termék – azonban tizenkét évvel ezelőtt fejlesztették ki a szakemberek.

Az Országos kompetenciamérés azzal a céllal jött létre, hogy fejlessze az iskolák és a pedagógusok értékelési-mérési kultúráját. Halász Gáborral, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanárával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadójával mérési rendszerekről, lehetőségekről és fejlesztési irányokról beszélgettünk.

Az oktatás eredményeinek mérésével Magyarországon először a 60-as években kezdtek el foglalkozni a főváros oktatásirányítói, akik a felügyeletet akarták korszerűsíteni. Kialakult körükben az a vélemény, mely szerint azoknak, akik az iskolákat felügyelik, akinek az iskolák eredményességének megítélése a feladatuk, objektív rendszert kellene használniuk – így elkezdtek tanulási eredményességet mérő eszközöket kidolgozni. A 60-as évek végén együttműködés született az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) és az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) között – utóbbi a mérések világának meghatározó szereplője, mely alternatívájaként jelent meg később a PISA-felmérés. Az IEA-val Kiss Árpád, az OPI munkatársa épített ki kapcsolatot – a szovjet blokkból Magyarország egyedüliként lett tagja a 70-es évek elején az IEA-nak, melynek köszönhetően bekapcsolódott a nemzetközi mérésekbe. „Az IEA hatására a 90-es években elkezdődött az úgynevezett Monitor-mérés: ez mintavételen alapuló rendszeres hazai vizsgálat volt, amellyel már tesztelni tudták, hogy a tanulói teljesítmények időben miként alakulnak, illetve ki tudták mutatni az iskolák közötti különbségeket. 

A Monitor-méréssel párhuzamosan először Nagy József, majd Csapó Benő vezetésével létrejött Szegeden az a szakmai műhely, amely nem közigazgatási, hanem kutatási céllal kezdett el mérni – ennek munkájából nőtt ki a Difernek (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) nevezett mérési eszköz. A Monitor mellett a szegedi lett a másik alternatív mérési rendszer, melynek fontos eleme, hogy mert egyetemen működik, értékelési szakértők képzésének a központjává is vált. 

Magyarország időközben csatlakozott a PISA-vizsgálathoz, mely – hasonlóan az IEA-mérésekhez – kizárólag rendszerszintű következtetések levonására alkalmas, arra nem használható – és nem is az volt a célja –, hogy szülőknek, diákoknak visszajelzést adjon. „A PISA-mérés az ország oktatási rendszerének nemzetközi mezőnyben való pozicionálását tette lehetővé. 

A legnagyobb hatású közoktatási mérési rendszer egyértelműen a magyar Országos kompetenciamérés, melynek modellje a domináns világtrendekhez illeszkedik. A Magyar Termék Nagydíjjal kitüntetett mérés 2001-ben indult el azzal a céllal, hogy fejlessze az iskolák és a pedagógusok értékelési-mérési kultúráját. Fontos, hogy nem elszámoltatási és nem is iskolaértékelési cél volt mögötte, habár az első pillanattól kezdve alkalmasnak bizonyult erre is.

„Kiemelendő, hogy a kompetenciamérés eredményeit külső értékelők dolgozzák fel, az adatokhoz pedig az iskolán túl a szülők is hozzáférhetnek” – hangsúlyozta Halász Gábor. A fejlesztési irányok kapcsán elmondta: vannak tartalékok a rendszerben, a szereplők nem használják ki a lehetőségeiket – elsősorban az iskolákat, vezetőket, tanárokat, szülőket kellene rábírni, hogy használják ezt az eszközt. „A szűkös erőforrásokat tehát én arra használnám, hogy ezt a hajlandóságot növeljem.” –  tette hozzá. Szerinte ezt úgy lehet elérni, hogy a jó gyakorlatokat tévé- és rádióműsorokon keresztül kellene megmutatni: az iskolák – és így a tanulók – komoly minőségjavulását eredményezi, ha használják a kompetenciamérés eredményeit.

Noha a legtöbb mérési rendszer a közoktatás világában található, a felsőoktatásból kilépő végzett hallgatók eredményességét mérő Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) mindenképpen külön kiemelendő.

A teljes írás az Educatio Press oldalán olvasható el.