Az idei magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szövegértés részének alapjául dr.Veszelszki Ágnes nyelvész egyik tanulmánya szolgált.A Magyar Nyelvőrben megjelent szöveg a digilektusról, az internetes nyelvhasználat változásairól A kommunikációban a digitális eszközök használata, a nyelvhasználati változások egy pedagógus számára kiemelten fontos témakör. Hogyan tudja követni ezt egy pedagógus? Mire tanítsa meg nyelvhasználati szempontból a diákokat? Milyen irányban tudja képezni magát e téren? A Modern Iskola kérdéseire dr.Veszelszki Ágnes válaszol: (Fotó: dr. Veszelszki Ágnes. Készítette: Kiss Renáta)
-Először is gratulálok, nem mindennap lesz valakinek a cikkéből érettségi feladat! Mindemögött komoly munka van. A 2013-ban megjelent tanulmány a netnyelvészet körében végzett kutatása eredményeként készült, és az internetes, hálózati kommunikáció, egy új nyelvváltozat a témája, amelyet Ön digilektusnak nevezett el. Miért választotta ezt a kutatási területet? Mire kereste a választ a kutatásában?
Veszelszki Ágnes: – Az internetes nyelvhasználat témakörével 2000 óta foglalkozom: előbb, még egyetemistaként kifejezetten a mobiltelefonon küldött rövid üzenetek, az sms-ek nyelvi jellemzőit vizsgáltam, később a vizsgálódási területet kiterjesztettem más digitális szövegekre (cset, e-mail, poszt, komment, tweet stb.). A 2011-ben megvédett doktori disszertációm részét képezte az a kutatás, amelynek rövidített, egyszerűsített változatához érettségi feladatok kapcsolódtak. A tanulmány legfőbb kérdése az volt, vajon a digitálisan létrehozott szövegek jellegzetességei megjelentek, megjelennek-e a nem számítógép közvetítette kommunikációban, azaz a szóbeli társalgásban, (kézzel írt) magánlevelekben és feljegyzésekben, illetve hivatalos szövegekben is. A kérdésre egy közel 650 adatközlővel dolgozó kérdőív segítségével kerestem a választ.
– Mit érdemes kiemelni pedagógusok számára a tanulmány eredményei közül?
Veszelszki Ágnes: – Egyrészt a kutatásaim azt jelzik, hogy megjelent egy új, a digitális kommunikációhoz köthető nyelvváltozat (amelyről egyelőre nem bizonyos, hogy társadalmi vagy médium szerinti nyelvváltozat, vagy pedig egy új stílusregiszter-e), amelynek vannak sajátos jellemzői. E tulajdonságokat különböző szempontokból lehet vizsgálni. Leginkább látványos az írástechnika (ezen belül például a helyesírási normához való viszony) változása, szintén feltűnő a szókincs nagymértékű gyarapodása a digitális kommunikációban használt szavak révén. Főként nyelvészek számára emelkedik ki a nyelvhasználói magatartás változása, esetlegesen a hosszabb időtávon ható grammatikai módosulások megfigyelése.
Másrészt pedig megfigyelhető, hogy a digilektus egyes jellegzetességei megjelennek nem digitális szövegekben is. Az adatközlők közel fele használ digilektusbeli alakokat, formákat kézírásban is. Ez főként kifejezetten informális szövegformákban fordul elő: saját maguk számára készített jegyzetekben, feljegyzésekben, naplóban; a velük közvetlen kapcsolatban állók számára írt rövid üzenetekben, illetve az órai vagy munkahelyi levelezés során.
– Ön szerint egy pedagógus hogyan tud alkalmazkodni a netes nyelvváltozatot beszélő, abban szocializálódó fiatalokhoz? Több időt töltsön az online térben, többféle digitális eszközön kommunikáljon, vagy egyszerűen figyelje a diákjait?
Veszelszki Ágnes: – Ez szerintem minden pedagógusnak a saját döntése. Ha egy pedagógus számára nem természetes a nethez köthető kifejezések (vagy éppen a netszleng) használata, akkor jobb, ha nem él azokkal (az erőltetett fiataloskodás akár nevetséges is lehet). Érdemes viszont folyamatosan tájékozódni, az újdonságokat lehetőség szerint nyomon követni, hogy ha nem is használja mindenki ezeket a kifejezéseket, legalább megértse azokat – ha a diákjai egy új közösségi oldalról vagy akár egy számítógépes játékról beszélnek.
– Említi a tanulmányban a kézzel írás értékét, lassító hatását. Milyen változások figyelhetők meg a kézzel írással kapcsolatban? Mire érdemes ezzel kapcsolatban figyelnie egy tudatosan modern pedagógusnak?
Veszelszki Ágnes: – Célszerű arra felfigyelnünk, hogy a válaszadók több mint10%-a ritkábban, mint hetente ír kézzel, továbbá elgondolkodtató, hogy még ezen felül 5% aztadta meg, hogy soha nem ír kézzel. Ez a 2010-ben megkérdezett 650 adatközlő esetén már 90 embert jelent…A (kézzel) levélírás napjainkban elmarad az elektronikus üzenetforgalom mögött. Egy ismert karikatúra szerint tíz évvel ezelőtt még számtalan levelet kaptunk, és minden egyes elektronikus levélnek örültünk – ma ez már éppen fordítva van. A klasszikus, kézzel írott levél éppen azért tűnik fel, mert „szűkös jószág” lett. A kézzel készítettség emeli ki a többi választhatókapcsolattartási forma közül, hiszen egy „kézzel készített tárgy soha sem olyan, mint 
bármely másik. Egyedi, hiszen készítőjének elkerülhetetlen sajátos jegyeit viseli”– írja Cheal 1987-ben. A virtualitás hatására a kézzel való előállítás felértékelődött, a felgyorsult, digitális világban a kézzel írott szöveg kiemelkedő ellenpólus: lassító erővel bír.
A pedagógusoknak szerintem arra érdemes figyelniük, hogy felhívják a diákok figyelmét a kapcsolattartási módok közötti különbségekre és – ugyan ez nem kifejezetten nyelvi, sokkal inkább nyelvi viselkedési kérdés – az azokhoz kötődő udvariassági formákra.
–Ha egy hagyományos dolgozatban, házi feladatban – tehát nem digitális környezetben – netnyelvi formákkal találkozik a pedagógus, akkor mit tanácsol, hogy reagáljon a szmájlikra, rövidítésekre?
Veszelszki Ágnes: – Ha a pedagógus adekvátnak találja a helyzetben ezek megjelenését, akkor ennek megfelelően érdemes ezeket kezelni. Bizonyos hivatalos szövegtípusokban (egyelőre) nem elfogadott az emotikonok használata. Erre példaként említhetem egy németországi múzeum munkatársainak adott szabályzatát, amely az intézményes e-mail címekről küldött levelekben nem engedélyezi az emotikonok használatát. Ennek magyarázatául a szabályzatban az szerepel, hogy egy emotikonnal zárt hivatalos levél akár a szándékkal ellentétes jelentést is kaphat a mosolyjel által, továbbá a szmájli komolytalanná teheti a hivatalos levelezést.
Az említett kérdőíves vizsgálatomban több válaszadó is úgy véli, hogy a hivatalos és a magánregiszter közelíteni fog egymáshoz, a magán- és a hivatalos kommunikáció jelenlegi elkülönítése kevésbé lesz éles. Ennek egyes jeleit már most is tapasztalhatjuk.
– Mit gondol, a jövő munkavállalói számára milyen közlésformák elsajátítása lenne kívánatos? Mi lehet ebben egy iskola szerepe?
Veszelszki Ágnes: – Sokszor elhangzik mostanában, hogy a munkaerőpiac gyors változásai miatt az iskolának olyan foglalkozásokra kell felkészítenie a diákjait, amelyek jelenleg még nem is léteznek. Ha az iskola a gyerekeket önálló és gyors döntéshozásra, a döntésekért való felelősségvállalásra szoktatja, ezen kívül a különböző kommunikációs eszközök helyzethez illő megválasztására és az annak megfelelő nyelvi kifejezésmódok használatára tanítja, minden bizonnyal már sokat tesz a jövő munkavállalóinak sikeréért.
– Milyen netnyelvi kutatással foglalkozik jelenleg?
Veszelszki Ágnes: – A közeljövőben fog megjelenni a Parapatics Andrea kolléganőmmel végzett kutatásunk eredménye. A cikkben egy magyar nyelven eddig még nem vizsgált témakörrel, az online gyászmunka nyelvi jellemzőivel foglalkozunk. Egyes elemzések szerint – ha a Facebook közösségi oldal megmaradna, és a jelenlegihez hasonló módon fejlődne tovább – 2060-ra, más számítások alapján 2130-ra már több Facebook-profil tartozna halott emberekhez, mint élőhöz. A közösségi oldalak tömeges elterjedésének egyik következménye lett, hogy megnövekedett azoknak a profiloknak a száma, amelyek tulajdonosai már nem élnek. Egy felhasználó halála azonban nem feltétlenül jelenti a fiókja megsemmisítését vagy a digitális identitás megszűnését. Az ismerősök gyakran fejezik ki megrendülésüket és részvétüket az elhunyt profiloldalán. Azt vizsgáltuk, vajon megváltoztatja-e az internet a gyászolás folyamatát (nyelvi szempontból), és ha igen, miképpen. A Facebook és a Twitter módosít a gyászolás módján: a halál elhallgatását a halálról való nyilvános beszéd váltja fel.
– Milyen olvasnivalót, kiadványt ajánl a nyári szünetben a netnyelv rejtelmeiben elmélyedni kívánó pedagógusok számára?
Veszelszki Ágnes: – Ha angolul szeretne valaki a nethasználat és tizenévesek témában tájékozódni, akkor Danah Boyd amerikai szociológus nemrégiben megjelent, interneten is elérhető It’s complicated című kötetét ajánlom, amely az amerikai tinédzserek nethez fűződő viszonyát taglalja, sok-sok diákkal készített interjú alapján, olvasmányos formában. (A kötet magyar nyelvű összefoglalását Zöldi Blanka készítette el a Századvég folyóirat nyáron megjelenő számában.) Érdemes tanulmányozni továbbá a Digitális pedagógus konferenciasorozat online köteteit. Ezeken kívül ha valaki kifejezetten a digitális kommunikációhoz kapcsolható szókincsváltozásokra kíváncsi, az ELTE BTK-n működő Kommunikáció: internet és média műhely tagjai által összeállított, kétezernél is több címszót tartalmazó Netszótárt érdemes forgatni. Könnyű nyári olvasmány lehet a 77 személyes jellegű esszét magában foglaló A világhálóba keveredett ember című kötet, amelyben ismert magyar közszereplők adtak választ arra a kérdésre: hogyan változtatta meg a gondolkodásukat az internet.
