Kezdőlap Digitális eszközök

Az IKT-eszközök használata az SNI-sek fejlesztésében

Az IKT-eszközök használata a speciális nevelési igényűek fejlesztő pedagógiai munkájában

Én sosem tanítom a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak. (Albert Einstein)

Évről évre nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma, jelent meg a KSH legfrissebb oktatási jelentésében. Az SNI-s gyerekek 81%-a integrált nevelésben részesül. Indokolt, hogy ezeknek a gyerekeknek az ellátása minél hatékonyabb legyen. Ennek egyik bevált eszköze az IKT-eszközök alkalmazása a pedagógiai munkában.

Új eszközök, új szituáció

Az IKT-technológiákat használó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok elsősorban az eszközök – interaktív tábla, asztali gép, táblagép, mobileszközök, speciális informatikai eszközök – motivációs hatását emelték ki, ami a különböző hátrányokkal küzdő gyerekek esetében sem elhanyagolható.

A programok, alkalmazások használata rövid idő alatt több és érdekesebb információt közvetít a gyerekek felé, teret enged a gyermeki fantáziának, fejleszti a kreativitást. A hagyományos formában rosszul teljesítő gyerekek sikerélményhez juthatnak, mert azonnal látják az eredményt. Nem véletlenül nevezi Ujhelyiné Szeverényi Irma, utazó gyógypedagógus „örömpedagógiának” azt a módszert, amelynek részét képezik az IKT- eszközök.  A számítógép objektíven ítél. A gyermekek a hibázást a géppel szemben jobban elfogadják, mint a tanárral való közvetlen kapcsolat esetén. A szoftverek használata növeli a figyelmet, használatuk nagy koncentrációt igényel. Önállóságra szoktat. A számítógépet a gyermekek sokszor egyedül kezelik, önállóan döntenek a feladat megoldásában, lehetőségük nyílik a hibák önálló javítására is

A számítógép alkalmazása új pedagógiai szituációt teremt, amely oldja a szorongást. A számítógép természetesen nem helyettesítheti a hagyományos fejlesztő módszereket, de hatékonyan segíti, kiegészíti azok terápiás hatásait.

Akadálymentesítés IKT-eszközökkel

A digitális eszközök érzékszervi fogyatékosság esetén, pótolva  a hibás érzékszervet, annak érzékelési tartományát kitágítják, bővítik a sérült gyermek ismeretszerzési lehetőségeit. Hallássérült gyerekeknél a számítógépen kapott utasítások megértése, a feladatok verbális megfogalmazásai segítik a gyermek szövegértését, beszédértését, és arra ösztönzik, hogy meglévő hallására támaszkodva értelmezze azokat.  Integráltan tanuló súlyos tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknél a számítógép akadálymentes környezet lehet, amely segíti a többi tanulóval történő haladást. Mozgásában akadályozott gyermekeknél speciális informatikai eszközök (billentyűzet, érintőképernyő, billentyűzetrács stb.) biztosíthatják az esélyegyenlőséget.

A beszédben akadályozott tanulók számára a számítógép és a hozzá kapcsolódó audiovizuális technikák jelentősége kiemelkedő, mert a számítógép alkalmazásával elkerülhető több bonyolult technikai berendezés kezelése, továbbá torzításmentesen képes visszaadni a hangot. A logopédiai terápiák egyik kritériuma a játékosság, amelyet fejlesztő játékokkal kiválóan lehet biztosítani.
Az ún. augmentatív és alternatív kommunikációt (nem beszéden alapuló kommunikáció) alkalmazó pedagógusok az IKT-eszközök alkalmazásánál kiemelik a kommunikáció javítását, ami minden ember alapvető igénye. Ennek a módszernek az a célja, hogy segítse a sérültek beilleszkedését, a sérült kommunikáció által okozott hátrányok csökkentését érzelmi, értelmi és szociális téren a nem beszélők, köztük a beszédképtelenek, némák, értelmi fogyatékosok, autisták körében.

Az IKT-eszközök alkalmazása a gyakorlatban

Az általam megkérdezett pedagógusok szinte kizárólag ingyenes alkalmazásokat használnak a fejlesztésre. A szoftvereknek több forrásuk is van, folyamatosan frissítik ismereteiket ezekről a használók. Digitális pedagógusként blogot vezetnek az alkalmazások használatáról, közösségi videocsatornát működtetnek, konferenciákon osztják meg tapasztalataikat, egymástól tanulnak.  Interaktív tábla használatánál az IKT-feladatsorokat a sajátos nevelési igényhez igazodva készítik el esetről esetre. Éppen ezért az IKT-val támogatott óráknál a pedagógusoknak a legnagyobb kihívást ezek elkészítése, a különböző eszközökkel használható feladatsorok testre szabása okozza.  A hasonló módszerekkel dolgozó pedagógusok azonban meg tudják osztani a feladatokat, mert kisebb munka a feladatsorokat átdolgozni, mint újra felépíteni.  A jó gyakorlatokat bemutató blogok, videocsatornák elérhetők a teljesség igénye nélkül a Modern Iskola honlapján, a QR-kódon keresztül.

A legnagyobb probléma a szakemberhiány

Az ellátandó gyerekek számának növekedését tapasztalta Magyar Gabriella, a budapesti Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények – EGYMI igazgatója is. Elmondása szerint a gyermeklétszám hat év alatt ötszörösére nőtt, ezen belül jelentősen megnőtt a beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók száma. Összességében kb. egyharmadát teszik ki az ellátott tanulóknak. Az ellátásban véleménye szerint a legnagyobb problémát a szakemberhiány jelenti, ami leginkább a logopédusok körében észlelhető, különösen az SNI ellátás területén.  Emellett változóak a befogadó intézményekben a tárgyi feltételek. Ideális lenne külön terem, zárható szekrényekkel és számítógéppel, megfelelő térrel a mozgásfejlesztéshez. Van, ahol biztosítottak a feltételek, de akad olyan befogadó intézmény, ahol nincs állandó termük a gyógypedagógusoknak. Ez sokszor nem a befogadó intézményen múlik, hiszen nekik is kevés a helyiségük, a kötelező iskolai tanórák száma megnőtt. Emiatt a gyakorlatban a digitális eszközök használatát nem a szándék és a pedagógus felkészültsége határozza meg, hanem az adott befogadó intézményben meglévő tárgyi feltételek.

Integráltan nevelő iskolák nehézségei

Ha három vagy annál több SNI-s gyermek tanul egy osztályban, az komoly terhet jelent a tanárok számára – mondta el Varga Zsóka, a budapesti Kolonics György Általános Iskola fejlesztőpedagógusa. Sokkal több segítséget és odafigyelést igényelnek ezek a gyermekek. A legtöbb gondot a hiperaktív, magatartászavaros gyermekek integrálása okozza. Az SNI-s diákok egyedi tanmenetek alapján haladnak, melyhez több szakember közös együttműködése szükséges. A segítségre szoruló diákok egy részével (látássérült, mozgássérült) gyógypedagógiai asszisztens is foglalkozik. Az integrációban részt vevő iskolák tanárai mégis több támogatást igényelnének. Javítaná a munka eredményességét az IKT-eszközök bővítése is, persze a szakemberek kreativitása kimeríthetetlen, sok játékot saját költségre, maguk készítenek el, vagy hozzák otthonról. Varga Zsóka kiemelte, a sok tanulási problémával küzdő gyermek egy részének elmaradását az otthoni környezet problémái és a társadalmi változások okozzák. „Sokszor egy gyermek úgy kerül hozzám, hogy kiválóan ért az informatika nyelvén, de nem ismeri sem az irányokat, sem a színeket, szókincse szegényes, így alapvető hátránnyal indul az iskolában. A gyermek akkor fejlődik a legtöbbet, ha a szülő is foglalkozik vele rendszeresen. Mi abban tudunk segíteni, hogy kapaszkodókat adunk, sémákat alakítunk ki, melyek további otthoni gyakorlást is igényelnek” – fogalmazott Varga Zsóka, fejlesztőpedagógus.

Az IKT-eszközök alkalmazásához a gyakorlatban tehát innovatív, a helyzethez alkalmazkodó, rátermett pedagógusnak kell lenni, aki képes időről időre megújulni, napról napra kész új ismereteket alkalmazni.

Köszönet illeti  Ujhelyiné Szeverényi Irma utazó gyógypedagógust, Némethné Szabados Hajnalka gyógypedagógus- óvodapedagógus, szociálpedagógust, Nagyné Szauzer Ildikó otthonoktatást végző szülőt!

 

Szoftverek, alkalmazások és egyéb, internetről elérhető programgyűjtemények az alábbi linkekre kattintva érhetők el.

Szoftverek:

Gyógypedagógiai info-technológiai eszközök – gyite.barczi.elte.hu (Némileg elavultnak tűnik, de eligazodást lehetővé tevő dokumentum-, és programgyűjtemény az IKT eszközök gyógypedagógiai használatáról.)

http://www.e-tanarikar.hu/ – programok és jógyakorlatok gyűjtőhelye interaktív táblához

Angol nyelvű oldal a 21. századi oktatást segítő szotverekről: http://www.prometheanplanet.com/en-us/

 

Videó-csatorna

Gellai Illés Fejlesztő pedagógia csatornája – a fejlesztésben használható játékok gyűjteménye

Facebook csoportok

Nem beszélő autisták, írásban kommunikáló, FC használók és szüleik  önsegítő csoportja

Online tanári szoba Facebook-csoport – 2000 + fő csatlakozó, 2015. 06.

Feladatkészítő, tananyagkészítő alkalmazások:  Microsoft Office, OneNonte-OneDrive, learningapps, Redmenta, Quizlet

 

A sajátos nevelési igényű gyerekek fogalomrendszere, az ellátást végző intézmények

A nehezen tanuló gyermekek egy része sajátos nevelési igényű, másik része beilleszkedési, tanulási, magatartási  nehézséggel küzd (BTM), harmadik része tanulási gyengeségben szenved.
Sajátos nevelési igényűnek (SNI) tekinthető az a gyermekek, különleges bánásmódot igényelnek, szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavaruk  van, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavar).  Az SNI-s, BTM-es gyerekek problémáinak megoldásában törvényileg előírt módon gyógypedagógusok, illetve fejlesztőpedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. A tanulási gyengeségben szenvedő gyerekek számára nyújt segítséget a korrepetálás, differenciált segítségadás.

A gyerekek nagy része integráltan, kortársai között oktatható, azonban törvényileg előírt fejlesztést kap, hogy eredményesen fejleszthető legyen. A fogyatékosok egy része (vakok, mozgássérültek, siketek stb. ) speciális intézményben fejleszthetők eredményesen.

A 2011. évi CXC. törvény, valamint módosításai és végrehajtási rendeletei nyomán a profiltisztítás került előtérbe a köznevelésben. Így 2013 szeptemberében a szakszolgálati feladatok elkülönültek és az SNI tanulók ellátása az egységes gyógypedagógiai intézmények ( EGYMI) feladata maradt, a szakszolgálatok pedig nem látják el az SNI tanulókat. Az EGYMI feladata a speciális nevelési igényű tanulók integrált nevelés, oktatás segítése. Az EGYMI többek között utazó gyógypedagógiai hálózatot működtet, amely a gyermek iskolájában látja el a tanulók fejlesztését.

A pedagógiai szakszolgálatok  a pedagógusok és a szülők nevelő munkáját segítik(gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyerekek gondozása).

Kovács Márta
tanár

Előző cikk„Amerikából jöttem..” – interjú az USA-beli tanár konferencián járt egyetlen magyar pedagógussal..
Következő cikkHogyan szerettessük meg az olvasást?