„A köznevelési államtitkár szerint a kilenc évfolyamos iskola az egyik lehetséges jó válasz a köznevelés tartalmi megerősítésére, s ennek társadalmi vitája a szakmai egyeztetések után a közeljövőben elindulhat- áll az MTI 2015. augusztus 24., hétfői közleményében. A konferenciáról szóló beszámolót az alábbiakban közüljük. Az előadások mellett vetített képes prezentációk az oktatas.hu felületen lesznek elérhetőek, és cikkünk frissítésében mi is közülni fogjuk azt.
Frissítés: Az alábbi linken az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetők az előadások diái.
„Czunyiné Bertalan Judit a fővárosban augusztus 24-én, hétfőn tartott szakmai tanévnyitó konferencián kiemelte: elvégezték az oktatási háttérintézmények megerősítését, profiltisztítását, ennek részeként megalakították a pedagógiai oktatási központokat (POK) tavasszal, a nyár elején. 16 központ jött létre. Ezek az Oktatási Hivatal feladatkörébe kerültek, és mostanra egységes hálózat alakult ki – mondta, hozzátéve: a központok létrehozásával az a cél, hogy érdemi támogató rendszer álljon az iskolák rendelkezésére.
Modern Iskola kiegészítés:„Elhangzott, hogy a POK-ok szerepe: szakmai segítségnyújtás, szaktanácsadás, egységes pedagógiai szolgáltatások, tanfelügyelet megszervezése szervezetet hoztak létre. Nyár elején kezdték a szakmai munkát. A tanév kezdetére homogén és egységes szervezetek jöttek létre, amik az Oktatási Hivatal főosztályaként, az OH önállóságát nem sértve,de a szakmaiságot megerősítve működnek. Az egyes POK –ok elhelyezkedését is mutató térkép a konferencia anyagaival együtt hamarosan megjelenik. Fontos, hogy ez az intézmény „közel legyen az iskolához”, operatív szerepet fog betölteni.Az OFI adja a pedagógusok számára továbbra is a szakmai, tartalmi bázist, és a koordinációt, szervezést, információt adják POK-ok. Az államtitkár felidézte az OECD országjelentését, és az abban megfogalmazott elvárásokat az oktatással kapcsolatban, és az erre adandó válaszok között sorolta, hogy a minőségi oktatás célja a hátránykompenzáció, a versenyképes tudás biztosítása és az esélyteremtés. Ezek tehát azok a társadalmi fókuszpontok, amiket a kollégák elfogadnak. Hangsúlyozta: a szegénységből csak a tudás tud kivezetni. Az iskolarendszernek ezeket egyszerre kell biztosítania, minden gyermek számára, hogy a tudást fel tudja épiteni az önálló életében.”
Czunyiné Bertalan Judit az alapvető feladatok között említette a kisgyermekkori nevelés kiterjesztését, a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, arányának csökkentését, és szólt a minden hároméves gyermekre vonatkozó kötelező óvodáztatásról.
Modern Iskola kiegészítés: „A kisgyermekkori nevelés támogatása, kötelező óvodáztatás,a kora gyerekkori nevelés intézményi nevelés, óvoda esélyteremtő képességének és hátránykompenzáló szerepének növelése célként szerepel a 2020-as forrásciklusban. Egyik alapvetésünk a korai intervenciót, a rászorulók számára a minél korábbi életkorban való támogatás megadása, a szakmai támogatások nyújtása, szakemberek, fejlesztések. kora gyermekkori intervenciók. Ehhez kapcsolódik az óvodai nevelés. A szakmai munka megerősítése a cél, a hátrányok csökkentése már óvodáskorban elkezdődhet, tervezhetőbb a munka.”
1,3 Milliárd az óvodákra az EFOP keretből
A köznevelési államtitkár a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ tanévnyitó rendezvényén kitért arra is: az óvoda esélyteremtő szerepének növelésére 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében.
Rámutatott: az intézményrendszer átszervezése, a fenntartói struktúra átalakítása, a nemzeti alaptanterv átgondolása egyaránt a köznevelés tartalmi megerősítését célozta.
Az elkövetkező időszak feladatai közül az intézményrendszer, a módszertan és a tartalom fejlesztését emelte ki.
Oktatási anyakönyv
Az előbbiről szólva kitért az oktatási anyakönyv létrehozására, amely az adatok áttekinthetőségét segíti. Az iskolaközpontokkal nem egy iskolatípus jön majd létre, hanem a hátránykompenzációt, a tanulók eredményes oktatását, a fejlesztést segítik, s ezek alkalmasak lehetnek majd tartalmas nyári programok megtartására is – ismertette a köznevelési államtitkár, aki beszámolt a még az ősszel induló Nemzeti Köznevelési Portálról, amelynek célja a kapcsolatkialakítás és -tartás az iskolával és a pedagógusokkal.
Megjegyezte: a tartalmi megerősítésre a kilenc évfolyamos iskola az egyik lehetséges jó válasz, ennek társadalmi vitáját a szakmai egyeztetések után a közeljövőben „megnyitják”.
Az államtitkár szólt arról, hogy a köznevelési intézmények korszerűsítése és az informatikai fejlesztés mellett a művészetoktatás, a mérés-értékelés, a pedagógiai szakszolgálat fejlesztését célzó pályázatok kiírását tervezik.
Átalakul az intézményrendszer
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke azt mondta: az átalakításokkal összefüggésben elvárás a szakmai párhuzamosságok megszüntetése, az intézményi, szakmai profilok tisztítása és a minőségi szolgáltatások biztosítása. Fontosnak nevezte, hogy a köznevelési és a felsőoktatási szereplők az igényeiknek megfelelő segítséget kaphassanak.
Ismertetése szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a pedagógiai szakmai szolgáltatások, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a tantárgygondozói, nemzetiségi köznevelési feladatok, a közösségi szolgálatokat érintő területek kerülnek át. December 31-ével az Educatio kft. beolvad az Oktatási Hivatalba. A pedagógusok minősítési eljárása, a mérések szervezése a kormányhivataloktól szintén átkerül az OH-hoz – sorolta, és kitért arra is: 14 regionális pedagógiai oktatási központ kezdte meg munkáját önálló szervezeti egységként.
Közölte: az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásokat felmérték, és azt tapasztalták, hogy főként a szaktanácsadásra, a tantárgygondozásra mutatkozott igény.
A felsőoktatás területén ide kerül a Diplomás Pályakövetési Rendszer, feladatuk lesz a magyar állami ösztöndíjas képzés feltételei teljesítésének nyilvántartása, és teljes egészében átveszik a felvételi informatikai, szakmai feladatait.
KLIK- a „büdzsében baj nem lehet”
Hanesz József, a Klik elnöke közölte: fenntartásukban 2200 intézmény működik, a feladatellátási helyek száma 5147. Júliustól a szakképzés leválásával 300 intézmény került el a Kliktől. Az intézményi férőhelyek száma 1,3 millió, a beiratkozó elsősök száma 74 121, négyezerrel kevesebb, mint tavaly. Az intézményekben több mint 748 ezer diák tanul. A pedagógusok száma több mint 95 ezer, a szakképzéssel mintegy 25 ezren távoztak, a technikai dolgozók száma pedig mintegy 50 százalékkal csökkent. A kormánytisztviselők 368-cal lettek kevesebben.
Célként jelölte meg a tervezhető és tervszerű működés megvalósítását, ami az intézmények működését biztonságossá teszi. A költségvetésükről szólva elmondta: mintegy 500 milliárdból gazdálkodhatnak, de a feladatokkal forrásokat is adtak át.
A kiadások több mint 90 százaléka személyi juttatás – jelezte, hozzátéve: a rendelkezésre álló forrást, ha okosan költik el, akkor a büdzsében baj nem lehet. Közölte, a működésük biztosított lesz, ugyanakkor azt gazdaságosabban kell megvalósítaniuk. Kitért arra is: az átszervezésekkel a Klik központi létszáma 50 százalékkal csökken. Ennek oka, hogy a központban stratégiai döntéseknek kell születniük, a „megtakarított” létszámot a megyeközponti és a területi tankerületek fogják megkapni. Sokkal erősebb megyei és járási központ a cél – közölte a központ elnöke, aki megerősítette: az intézmények működését, gazdálkodását segítendő kincstári kártya bevezetését tervezik.
(A Modern Iskola kiegészítése: nem lehet majd készpénzfelvéltekre használni a kártyát.)
A folytatásban a délutáni időszakban a konferencia résztvevői megismerhették a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központot, (POK) annak szakmai feladatellátását, szervezeti felépítését és az országos POK-ok elhelyezkedését is láthatták a kivetítőn. Az előadást Lánczky Edit Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai ktatási Központjának vezetője tartotta.
Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója egy rövid kisfilm után elmondta a hamarosan elérhetővé váló Nemzeti Köznevelési Portálról tartott előadást. Ebben kifejtette, hogy a komplex tananyagbázisként is funkcionáló portál a tanárok, a diákok és a szülők számára is lehetővé teszik hogy hozzáférjenek a tudás megszerzéséhez szükséges feladatokhoz, tankönyvekhez, alkalmazásokhoz, az interneten, tehát tértől és időtől függetlenül. A portál előnyeit sorolta a főigazgató, az elindulás őszre várható.
Ezután egy egyórás ebédszünet következett, majd a kb. ezer fős konferencia közönség újabb, az OH projektjeiről szóló előadásokat hallgathatott. Elsőként Tóth Mária a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt szakmai vezetője, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóság munkatársa beszélt a pedagógus-előmeneteli rendszer tartalmi változásairól, „Fejlődünk és fejlesztünk’ címmel.
Ezt követte az idei évben sokak által nagy figyelemmel kísért eseménye, a tanfelügyelet: „Startol a tanfelügyelet – összefoglaló a legfontosabb változásokról, kiegészítésekről” című előadásában Maus Pál a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt szakmai vezetője, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkatársa beszélt.
Egy rövid kávészünetre volt szükség a mintegy 50 perces előadások után, majd a szintén fokozott, feszült figyelem középpontjában lévő Pedagógusminősítés és tanfelügyelet 2015- került terítékre.Erről Marosi Katalin a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt szakmai vezetője, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkatársa beszélt.
16:10-16:20 A konferencia zárása
Lánczky Edit (vezető, Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ
A konferencián elhangzott előadások diáik felkerülnek az Oktatási Hivatal honlapjára.
Frissítés: Az alábbi linken az Oktatási Hivaltal honlapján már elérhetők az előadások diái.

