Kezdőlap osztályfőnök

Kék Bálna jelenség – öt veszély és öt lehetőség, hogyan beszéljünk erről a diákokkal?

A médiában jelentős figyelmet kap az ún. Kék Bálna jelenség. A Kék Bálna "csoportról" szóló beszámolók, posztok, képernyő-fotók eddig nem bizonyultak valódinak. Inkább károsak a szenzációhajhász cikkek, a keltett morális pánik, a félreértelmezett javaslatok. Mégis mit tehetünk, hol lehet tájékozódni, hogyan beszélgessünk erről velük, milyen megküzdési technikák vannak?

fotó: Pixabay.com

A kék bálna egy hatalmas tengeri emlős, feltételezhetően a valaha élt legnagyobb állat. Mostanában azonban más kontextusban hallunk róla. A kék bálnáról neveztek el egy jelenséget  – egy „játékot”?, mozgalmat?, szektát?, amelynek lényege a hírek szerint, hogy egy feladatsoron át, a manipuláció és a megfélemlítés eszközeivel fiatalokat arra vesznek rá, hogy önkezűleg vessenek véget életüknek.

Párhuzamos valóságok? Maradjunk józanok és tudatosak!

Párhuzamosan jelennek meg a hazai és a nemzetközi sajtóban a hírek, a riportok és a híreket cáfoló cikkek. Van, akik hoaxról, álhírekről, akár politikai szándékú megtévesztésről beszélnek, máshol áldoztak viszont magyarázatot kereső hozzátartózói szólalnak meg, és ezen riportok nagy részletességgel írnak a tragédiához vezető folyamatról.

​ Átvett, átfogalmazott cikkek, szörnyű gyanúk, ijesztő sejtések keringenek a médiában, kevés megbízható forrásból megerősített tény közléssel, sok kérdőjellel. ​
Keretes
Az internetes álhírek feltárására, helyreigazításra létrajött honlapon, az urbanlegends.hu oldalon részletesen körbejárják a téma bizonytalan állításait.

„A “Kék bálna-öngyilkosságokról” másképp

A tinédzsereket öngyilkosságra buzdító netes oldalakról sok cikk jelent meg az elmúlt hónapokban idehaza. Megpróbálom összefoglalni, mi a baj ezekkel a cikkekkel, mire érdemes újságíróként és olvasóként figyelni.”

Katt IDE az urbanlegends.hu cikkéért.

Keretes vége. 

Öt tény, amit a Kék bálna jelenséggel kapcsolatban tudni kell! 

1.Zárt csoportok a világháló
Tény, hogy a közösségi hálózatokon rengeteg zárt csoport működik. Ezek a csoportok lehetnek önsegítő jellegűek, lehetnek a közös érdeklődés mentén szervezettek, lehetnek konstruktívak és destruktívak – vagy hol ilyenek, hol olyanok. Ezekbe a csoportokba könnyen beépülhetnek rossz szándékú felnőttek is, könnyen lehetnek kiinduló pontok egy zaklató folyamatnak.

2. Párhuzamos valóságok és az online játékok

Tény, hogy az online játékok képesek egy párhuzamos világba „repíteni”. fokozni a valóság elől menekülő útvonalat kereső tizenévesek elszigetelődését, rossz lelkiállapotát. Ezek a felületek is kedvelt terepei a rossz szándékú, csábító felnőtteknek.

​ A neten történő zaklatás, megfélemlítés sokszor veszélyesen sokáig titokban marad, a kamaszok különösen nehezen kérnek ebben a témában segítséget.​
3.Keresés: „öngyilkosság” – a találati lista tudatos vizsgálata
Tény, hogy ha egy kamasz az önsértéssel, önpusztító gyakorlatokkal, öngyilkossággal kapcsolatban keresgél az interneten, nagyon sok olyan tartalmat talál, amik nem valós megoldásokat, pszichológiai, gyermekvédelmi segítséget kínálnak, hanem ötletet adnak az önpusztításra, fokozzák a kilátástalanság érzését, és az öngyilkosságot nem mint egy visszafordíthatatlan tragédiát, hanem mint romantikus befejezést, feloldást jelenítik meg

4. Érzelmileg instabil tizenévesek

Tény, hogy a tizenévesek ​alakulnak testileg, lelkileg, és minden viszony, kapcsolat alakul körülöttük, ​mind​ez érzelmileg instabillá teheti őket.

​Életkori feladatuk mindent megkérdőjelezni, amit eddig hittek, mindent mérlegre tenni, saját válaszokat találni, felelni a „ki vagyok én és miért is vagyok?” – kérdésre.
​ Fogékonyak élet és halál kérdéseire​, ezért különösen nagy a felelőssége minden felnőttnek, hogy hogyan kommunikál velük a „Kék Bálnáról” szóló hírekről.
​ 
5. Az öngyilkosságra buzdító netes tartalmakat  be lehet jelenteni
​Tény, hogy Magyarországon és a legtöbb európai jogrendszerben az öngyilkosságra buzdítás bűncselekmény. Az ilyen tartalmakat nagyon fontos, pontos URL címmel jelenteni a biztonsagosinternet.hu​ címen, amire anonim módon is lehetősége van bárkinek.
 
Valós veszélyek: 
1. A média szenzációhajhász tudósításai
Valós veszély, ha a média úgy tudósít tragédiákról, hogy az ötletadó, kedvcsináló lehet; ha nem a valós veszélyek és igazi megoldások kerülnek fókuszba, hanem a borzongató hírek.
 
​2. Ismeretlen online csoportokban való zárt kommunikáció
Valós veszély, hogy ha egy serdülő nem segítő felnőttektől, és nem is a családjánál, a barátainál, tanárainál keres megoldásokat vagy érzelmi támogatást, ha veszteség éri, ha bántják, hanem megoldásért ellenőrizetlen online csoportokban, netes fórumokon fordul.
Ha egy online játék, egy netes közösség, azaz a virtuális valóság fontosabbá válik minden másnál, ha a korábbi kapcsolatok, hobbi, sport, tanulás jelentőségét veszti.
3. Serdülőkori depresszió fel nem ismerése
Valós veszély, ha egy fiatal a serdülőkori depresszió tüneteit (levertség, fásultság, kedvetlenség, bezárkózás, teljesítmény romlás, étkezési szokások megváltozása, önsértés…) kezdi mutatni és ezt nem veszi észre a környezet, illetve nem kap időben pszichológiai segítséget.
4. gyermekvédelmi jelző rendszer ne működik megfelelően
Valós veszély, ha a gyermekvédelmi jelző rendszer ne működik megfelelően, és egy gyereknek hosszú időn keresztül, azt kell megélnie, hogy a rosszul működő családjában nem történik változás, hogy a bántalmazás, rossz bánásmód nem ér véget, hogy senki nem veszi észre, hogy senki nem segít.
5. Nem kapnak szakszerű segítséget a gyerekek
Valós veszély, ha a bármilyen bántalmazás vagy visszaélés áldozatává vált gyerekek nem kapnak szakszerű segítséget, ha a gyermekvédelmi szakellátásban, a gyermekegészségügyben és az oktatási intézményekben, hiány van szakpszichológusból, gyerekpszichiáterből.
É​rdekes helyzet, hogy maga az elnevezés is egy téves feltételezésen alapul. Állítólag, az állítólagos csoportok azért használják a Kék Bálna nevet, mert a hatalmas tengeri állatok csoportos öngyilkosságaira akarnak ezzel utalni. Nos, a tudomány mai álláspontja szerint, egyik cetfajra (ahogy valószínűleg más állatokra) sem jellemző az öngyilkosság. Magányosan partra vetett kék bálnát 1920-ban találtak. Ez az állat feltételezhetően azért úszott a part felé, mert szigony találat érte, mivel sebesült volt, és elmerülésekor megfulladt volna, éppen az életben maradás – lélegzés esély miatt úszott a sekélyebb víz felé. Más, csoportosan partra vetett tengeri emlősök esetében a háttéreben a környezetpusztítás, a zajszennyezés, a vizek felmelegedése áll.
Forrás: 
Csekeő Borbála, a Kék-Vonal.hu oldal szakmai vezetője, pszichológus
Honnan és hogyan jöhet a segítség? 

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány:Lelkisegély-vonal és online tanácsadás gyerekeknek, 116-111, www.kek-vonal.hu

NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.:  Káros, illegális és jogsértő tartalmak bejelentésére szolgáló BiztonságosinternetHotline üzemeltetője, www.biztonsagosinternet.hu

 

Hogyan beszéljünk az öngyilkosságokról és hogyan ne?  A média-és hírközlési biztos ajánlásának pontjai:
„Az öngyilkosságok sajtóbemutatásakor kerülni kell a módszer leírását, a helyszín részletes bemutatását, az okok találgatását, és minden esetben fel kell hívni a figyelmet a segítő szervezetekre, a segélyvonalakra – fogalmazta meg ajánlásában a média- és hírközlési biztos.”
 Dr. Bodonovich Jenő , aki akkoriban ezt a tisztet töltötte be pontosan öt évvel ezelőtt, 2012 márciusában  mutatta be a 16 pontos ajánlását e témában. A mintegy 8 oldalnyi, áttekinthető, fontos  ajánlás ITT érhető el.
Néhány pont kiemelve:

– segélynyújtó szervezetek elérhetőségének feltüntetése a tudósítások, cikkek végén azt sugallja a szuicid hajlamú embereknek, hogy nincsenek egyedül. Ilyen például a 116-123-as bármikor és ingyen hívható szám. A hívó megőrizheti anonomitását, meghallgatják és szakszerű segítséget kaphat.

Elhangzott az is, hogy az önpusztításra buzdító oldalak eltávolításában tud segítséget nyújtani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, ahol bárki bejelentést tehet az ilyen tartalmú honlapokról.

Kreatívan, cselekvően:
– több szempontból is érdemes feldolgozni közösen a diákokkal és a működő megoldásokat (segítő vonal, telefonszám, plakátok erről)
Megoldás lehet:
A KÉk – Vonal Gyermekkrízis Alapítvány honlapján egy valós problémákra választ adó cikk – sorozat működik.
„Hogyan beszélgessünk gyerekkel, pl ..a válásról,balesetekről, internetes ismerkedésről, stb.
A javasolt témaköröket a Kék – vonalhoz kapcsolódó tanácsadói beszélgetésekből állították össze.
Cél: a gyerek nyelvén érthető, az ő gondolkodásának megfelelő témákból, megvilágításból álló beszélgetésekkel feltárni a mozgatórugókat, az együtt töltött idővel a gyerekkel pozitív üzeneteket átadni, a társas és egyéni stresszel való megküzdésben segíteni.
Az internetes bántalmazásról pl. ITT lehet olvasni több, mint tíz kérdést:
  • A www.kek-vonal.hu remek sorozata a tabutémákról: hogyan beszélgessük ezekről?

    Adjunk teret a gyerekeknek, hogy beszéljenek erről!

  •  Mondjuk el, hogy mi van, mi lehet mögötte?
  • Mondjuk el, hogy a média hogyan működik, miből van bevétel, miért fontos a nézettség, kattintás”vadászat”?
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztálya által létrehozott Alapítvány az Öngyilkosság Ellen elsődleges célja,  hogy segítse az öngyilkosság megelőzését. A már több mint 30 éve működő Krízisintervenciós Osztályunkon speciális, un. krízisterápia segítségével lelki válságba, mélypontra, krízis helyzetbe jutott embereknek segítünk komplex gyógyszeres- és pszichoterápiával.
A ongyilkossagmegelozes.hu honlap részei:
Az öngyilkosságról
Ha aggódiik valakiért
Megküzdés öngyilkossági gondolatokkal
Öngyilkosság megelőzés
és a gyászolók támogatása
Előző cikkMerre halad a világ? A jövő munkavállalói és a pedagógusok
Következő cikkIlyen még nem volt: 3D galéria Budapesten – Légy része a művészetnek!