Több mint 200 vállalati, kormányzati és oktatatási szakértő, illetve diák találkozott 2017. május 4 -én a III. Versenyképes Oktatás Konferencián az InterContinental Hotelben, hogy együtt tekintsék át a munkaerőpiac oktatási rendszerrel szembeni elvárásait, a fejlesztendő területeket és az egyes szereplők közötti együttműködés lehetőségeit. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2015-ben indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) együttműködésével a Versenyképes Oktatás konferenciát, hogy párbeszédet alakítson ki a vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzat között, amely célja Magyarország hosszútávú munkaerő-piaci versenyképességének javítása.
Három kutatás a fiatalokról
Az esemény szakmai hátterét három aktuális, fiatalok körében készült kutatás adta, melyek fő tapasztalait vitatták meg a résztvevők. Az Engame Akadémia hiánypótló kutatásában arra kereste a választ, hogy a külföldön tanuló magyar diákok hogyan gondolkodnak a jövőjükkel kapcsolatban. Az online felmérés 500 külföldi egyetemi képzésben tanuló és az elmúlt években végzett diák részvételével készült. A PwC legújabb Munkáltatói Márka Kutatása több mint tizenkétezer közép- és felsőoktatási intézményben tanuló diák, fiatal pályakezdő megkérdezésével tárja fel, és teszi vállalatok számára láthatóvá, hogy milyen elvárásokkal rendelkeznek a fiatalok a munkáltató iránt, illetve mely preferenciák és ismérvek mentén hoznak döntést pályájuk tervezésekor, munkahelyük választásakor. Végül az Új Nemzedék Központ 2016-ban elkészített nagymintás, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatáson keresztül többek között a fiatalok családalapítási, karrierépítési terveivel kapcsolatos kérdésekre kereste a választ.
Eljuttatják a kormányzathoz a javaslatokat
Az idei esemény célja a platformteremtés és a tudásmegosztás mellett az volt, hogy a résztvevők meghatározzák azokat a munkaerőpiaci és oktatási területet érintő konstruktív javaslatokat, melyek segítségével Magyarország javíthat versenyképességén. Ezeket a javaslatokat az AmCham a későbbiekben eljuttatja a kormányzat felé négy témában, melyek:
- a fiatalok hazatérése
- és a tehetségek megtartása,
- az új munkavállalói igények
- és az egyetemi hallgatók készségei.
- A beszélgetések során számos konkrét ötlet, javaslat fogalmazódott meg. Az oktatást érintő gondolatok közül fontos kiemelni, hogy egy külföldi egyetem sok esetben nem garancia az értékesebb, minőségibb képzésre, mint egy hazai diploma. Abban az esetben érdemes külföldi tanulmányokra szánni 3-5 évet, ha egy specifikusan kiválasztott top egyetemre nyer a hallgató felvételt, kalandvágyból egy kint elvégzett félév is kellő nemzetközi tapasztalatot tud adni, amit a későbbiekben akár a munkában is sikerrel kamatoztathat a hallgató. A nemzetközi tapasztalat abban tudja a hallgatókat leginkább segíteni, hogy azokat a készégeiket fejlesszék, amelyekre a magyar oktatási rendszer jelenleg nem fektet kellő hangsúlyt. Ilyenek
- a prezentációs készségek,
- projekt-és csapatmunka
- vagy a digitális oktatás.
A munkavállaló választ
Lényeges változás állt be a munkaerőpiacon, miszerint ma már nem a munkáltató választ kollégát, hanem a munkavállaló választ magának munkahelyet. Így a vállalatok évek óta keresik azt a csodaszert, amivel a fiatal generációt meg tudják szólítani és hosszútávon a cégnél tudják tartani a tehetségeket. A csocsóasztal és az ízesített ingyen limonádé lenne a megoldás? Hosszútávon biztosan nem. Az előzetes felmérésekből és a helyszíni beszélgetésekből is az derült ki, hogy a megoldást a vállalatok rugalmasságában kell keresni – vonatkozzon ez a távmunkára, a munkaidőre, a nyári gyakorlatok rendszerére vagy akár a konkrét munkakörre–, a kölcsönös bizalomban és a folyamatos visszacsatolásban, aminek része az egymástól való tanulás is. A diákok felé az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy keressék és ragadják meg a lehetőségeket és alázattal közelítsenek az egyes feladatokhoz és az új helyzetekhez. Az oktatási intézményeknek elsősorban a már erős alapokat kéne tovább fejleszteniük és a nemzetközi jó gyakorlatokat is beépítve, illetve a vállalatokkal együttműködve gyakorlatiasabb, készségfókuszú és digitális oktatási rendszerek kidolgozását javasolták a résztvevők.
***
Forrás és további információ:
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
