Eszközhasználattól a kritikus gondolkodásig

A számtalan jó gyakorlat, ajánlás azonban általában a digitális eszközhasználatra vonatkozik, (interaktív) tananyagok és a formatív értékelést segítő, illetve játékos alkalmazások használatára buzdítanak. Ezekből a tevékenységekből (még a kódolás tanítása, illetve a kiterjesztett valóság – alkalmazások használata során is) azonban hiányzik a médiára, a médiatartalmakra való reflektálás, így – noha a tanulási folyamatot hatékonnyá teszik, a diákokat pedig motiválják – arra nem alkalmasak, hogy segítségükkel a tudatos, önálló, kreatív médiahasználatot fejlesszük.

A digitális eszközökkel való iskolai munka nem csak az eszközhasználat (hozzáférés) készségét fejlesztheti, hanem az elemzés/értékelés, alkotás és cselekvő részvétel készségeit is – ezek együtt alkotják a digitális műveltséget, amely a kritikai gondolkodás és reflexió képességét is magában foglalja.

Okostelefon: az önirányított tanulás eszköze

Érdemes tehát kihasználni a lassan mindekinél kéznél levő digitális eszközöket, elsősorban a mobiltelefont. Ez abban is segíthet, hogy csökkenjen a gyerekek iskolai és iskolán kívüli élete közötti szakadék – felismerjék azt, hogyan lehet a telefon a saját maguk által irányított tanulás, illetve a kreatív önkifejezés eszköze.

A médiapedagógia a számítógépen és mobileszközön fogyasztott tartalmat is médiaélménynek tekinti. Fő célkitűzése, hogy a gyerekek saját médiaélményeiből kiindulva, azokat alakítsa tapasztalattá, tudássá. A médiaélmények feldolgozása minden esetben aktív, alkotó folyamat; ebben a kontextusban a médiaszöveg-alkotás célja nem művészek vagy szakemberek képzése (ahogy a kisgyermekkori programozás-tanításnak sem az a célja, hogy felnőtt programozókat neveljünk).

Az alkotás: folyamatos önreflexió

Az önálló médiatartalom létrehozása az önkifejezés, kreativitás lehetőségét biztosítja. Az alkotás a médiaszövegek esetében ugyanakkor mindig  a mélyebb megértés lehetőségét biztosítja, az alkotótevékenység során lehetőség nyílik a kommunikáció céljával, módjával kapcsolatos, illetve nyelvi-esztétikai jellegű döntések meghozatalára. A médiaszöveg-alkotás (mint minden alkotótevékenység) folyamatos önreflexiót igényel,  ezért az alkotófolyamathoz mindig hozzátartoznak az alkotó reflexiói is.

Matricák és társaik: inspirálnak vagy gátolnak?

 Érdemes tehát a telefon más lehetőségeit is kipróbálni. A telefonunk kép- hang- és videórögzítőrendszer, amelyekhez kapcsolódva rengeteg, az utómunkát támogató szerkesztőprogram tölthető le, és megosztás is egy kattintással lehetővé válik.

Nagyon fontos megérteni azt, hogy az előre megadott effektek, sablonok, matricák teret adnak ugyan a kreativitásnak, nagyon egyszerűek és látványosak is – azonban magasabb szinten ezek gátolhatják is a kreativitást, az önálló megoldások létrehozását.

Fotózás: egyszerűen nagyszerű

Milyen médiaszövegeket hozhatunk létre? A legegyszerűbb a fotózás. A telefonnal készített képek szerkeszthetőek, kísérletezhetünk képkivágással, élességgel, effektekkel – ezek segítségével a kép témáját, hangulatát is megváltoztathatjuk.

Lehetséges feladatok:

Készíts három képet ugyanarról a tárgyról, ugyanabból a nézőpontból; a három kép három különböző érzést (például düh, öröm, fájdalom) fejezzen ki!

Készíts egy képet valamelyik társadról, és alakítsd úgy át, mintha egy romantikus vígjátékból / thrillerből / scifi-ből származó képkocka lenne!

“Fotoapping”-nak nevezik azt a folyamatot, amikor a képet több képszerkesztőn is “átengedi” az alkotó, kihasználva a különböző lehetőségeket. Ezt a folyamatot kollázs, munkanapló (esetleg slideshow) formájában be is mutathatják, reflexióikkal együtt. Ennek kiterjesztett változata az “app smashing”, vagy alkalmazás-ütköztetés; ilyenkor a különböző platformokon, programokban készített médiaelemek egy közös dokumentummá állnak össze (mondjuk egy prezentációban, ami képet, hangot és videót is tartalmaz). Az ilyen tevékenység során megérthetővé, tapasztalhatóvá válik a médiakonvergencia fogalma (ugyanazt a tartalmat többféle eszközön, platformon is megjeleníthetjük, átvihetjük egyikből a másikba.)

A képeket képsorozatba lehet rendezni, ezzel dokumentálhatunk, prezentációt készíthetünk, és vizuális történetmesélés alapja is lehet.

A slideshow témája bármilyen tantárgyhoz, illetve az önismeret fejlesztéséhez is kapcsolódhat. Bemutató készülhet kedvenc vagy jellegzetes tárgyakból, barátokról, egy kirándulás emlékeiből is.

Lehetséges feladatok 2.:

Készíts egy képet tetszőleges témáról, majd sorban egymás után engedd át három, különböző képszerkesztőn! Az egyes fázisokat őrizd meg, és jegyezd le, mit és miért változtattál. A képeket rendezd kollázsba és úgy publikáld!

Készíts képsorozatot a telefonoddal, szerkeszd meg a képeket ízlésed szerint, majd készíts belőle – feliratokkal ellátott – videoslideshow-t!

Kép és szöveg összekapcsolásával plakátokat, (motivációs) posztereket, illetve mémeket készíthetünk.

A poszterek témája lehet irodalmi idézetekhez, ünnepkhez, jeles eseményekhez kapcsolódó, alapulhat egy fontos társadalmi ügyön (például hulladékkezelés, egészséges életmód, sport).

A mémkészítés legfontosabb pedagógiai célja egyrészt a saját érzéseinkre való reflektálás, másrészt a kép és szöveg egységével kifejezhető, nagyon pontos üzenet. Éppen ezért bármilyen tantárgy tanítása során használhatjuk fogalmak definiálására vagy összefoglalásra, értékelésre.

Lehetséges feladatok 3. :

Készíts posztert kép és szöveg összekapcsolásával egy megadott témáról. A képet – szabad felhasználású oldalakról – le is töltheted.

Készíts mémet a következő gondolat alapján: “ez én vagyok, amikor….”

Foglalj össze egy eseményt vagy egy irodalmi művet mém formájában!

Készíts mém formájú definíciót egy adott fogalomhoz!

A képsorozat alkotásának következő eleme az animált gif készítése fotókból, rajzokból vagy videóból történő kivágással, itt meg kell érteni, miért nincs hangja a gif-nek (mert képfájl), milyen sebességgel, milyen hosszan lesz igazán élvezhető, és mit jelent a loop-olás, hogyan hozhatunk létre olyan mozgóképet, amelyhez többletjelentést ad a folyamatos ismétlődés.

Lehetséges feladatok- 3:

Készíts 12 képkockából álló animált gif-et, amelyen valamilyen “csoda”, “varázslat” történik!

Mutass be egy folyamatot animált gif formájában, fotók vagy rajzok segítségével!

Válassz egy érzést, és mutasd be animált gif formájában!

Válassz a kedvenc filmedből egy jellegzetes részletet, és alakítsd animált giffé!

Képek forrása: Tímár  Borbála

A képek az SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a Mathias Corvinus Collegium FIT programjának keretében készültek.

A cikk előadás formájában elhangzott a Gondolkodni – más – hogy? Második konferencia a kisgyermekkori gondolkodás fejlesztéséről című konferencián.

A moderniskola.hu itt írt erről.

http://old.tok.elte.hu/tarstud/gf2/

A szerző bemutatkozása:

Timár Borbála vagyok, magyar- és médiatanár, médiatudatosság-szakértő. 2005 óta foglalkozom médiapedagógiával, tanítottam médiát magyarul és angolul. A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesülettel számos tananyagot készítettem, tanártovábbképzéseket és szülőknek szóló workshopokat tartottam. Jelenleg egy tanároknak szóló médiapedagógiai segédkönyvön dolgozom, társasjátékot tervezek. Saját honlapomon (http://mediapedagogia.hu) médiapedagógiával, digitális és médiaműveltséggel, digitális neveléssel kapcsolatos írásokat osztok meg.

A szerző korábbi cikke a moderniskola.hu -n szintén aktuális!

Még egyszer a tévés tévhitekről – és arról, hogyan csinálhatnánk jobban