Az ELTE fiatal kutatója, Misley Helga október 2. hétvégéjén tette közzé az IKT és módszertani tanári szoba Facebook -csoportban a gyűjteményét, ami csak hamar több száz „kedvelést” kapott, és záporoztak a hálás köszönő-kommentek a több, mint 14 ezres csoport tagjaitól. Az alapos munka mögötti szempontrendszert, az angol nyelvtudás szerepét és az online oktatáshoz kapcsolódó SAMR modellt is körbejárjuk cikkünkben, a gyűjtemény készítőjét is bemutatva.
A lista linkje: http://bit.ly/2wG7VI6
– Az IKT és módszertani tanári szoba csoport több, mint 14 ezer fős. Itt osztotta meg pár napja a WEb 2.0 eszközök- 2017. ősz című gyűjteményét, azzal a hozzászólással, hogy talán már volt ilyen, most itt az enyém is. A főleg pedagógusok által látogatott csoportban Ön milyen szakértőként vesz részt?
– 2011-ben pedagógia szakos bölcsész (ELTE/BA), majd 2013-ban okleveles kommunikáció és médiatudomány szakértő (BME/MA) végzettséget szereztem, melyet ösztöndíjas PhD-hallgatóként az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolája követett (2013-2016). Jelenleg tanársegédként és kutatóként dolgozom az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében, fő érdeklődési és kutatási területem a köz- és felsőoktatási marketing és az IKT-s eszközök oktatásban történő alkalmazása.
Utóbbi téma iránti rajongásom a tudományterület folyamatos és gyors fejlődésével együtt erősödött; oktatóként innovatív, nyitott attitűddel három éve igyekszem ösztönözni és inspirálni a tanárszakos hallgatókat és továbbképzéseken részt vevő pedagógus kollégákat. Azt gondolom, hogy nem cél az, hogy minden pedagógus és tanuló IKT-s eszközöket használjon a tanórán vagy azon kívül, az viszont igen, hogy ha használják, akkor azt hatékonyan, célorientáltan tegyék.
– Mit gondol az IKT eszközök szerepéről az oktatásban?
Az én „ideális világomban” minden pedagógus a SAMR*-modellt átgondolva, a tanulók tanulási igényeihez és saját IKT-s kompetenciáihoz mérten építi fel az óráját, a tanulók használ(hat)nak okos eszközöket a tanórán és azon kívül is, a tanár nem a tudás egyetlen forrása, de a „források forrásának” professzionális ismerője, egyben a tanulók mentora, facilitátora. Aki nem fél belevágni valami újba, akár 30 év után is nyitott, reflektív. Hisz a tudásmegosztásban és abban, hogy a kommunikáció és együttműködés (akár országhatárokon túl is) elengedhetetlen a sikerhez.
– Milyen szempontok szerint válogatta az IKT eszközöket a gyűjteménybe?
– Támogatásra, továbbgondolásra még a legprofibbaknak is szükségük lehet; ezért is hoztam létre ezt az eszköz-listát. Hogy legyen mihez nyúlni annak is, aki most vágna bele és annak is, aki mindezt már évek óta csinálja. Eredetileg az egyetemi hallgatóimnak készülő gyűjteménynek indult, s a készítés közben alakult át bennem; miért is ne készüljön ez a lista mindenkinek, aki csak hasznát veheti? A felépítése egyszerűen a gyakorlati használaton alapul, abból indul ki, hogy a leggyorsabban és legegyszerűbben megtalálja mindenki, amit keres. A legtöbb linket tapasztalat útján, kipróbálással gyűjtöttem, a saját óráimhoz kapcsolódóan. Az ezekre való felkészülésben Bereczki Enikő kollégám volt a legnagyobb segítségemre. Kiegészítésként hozzátettem élő linkeket ebből a gyűjteményből : http://kennedyttis.
– Hogyan tervezi a gyűjtemény fejlesztését?
– Remélem, hogy ez a lista bővülni fog, akár a pedagógus kollégák, akár a tanárszakos hallgatók által ajánlott és kipróbált jó gyakorlatok, források által. Az biztos, hogy így sokáig nem maradhat, hiszen ahogy a világ változik, úgy a technológia, linkek, appok, weboldalak is…
Angolul tudni kell...
A legtöbb oldal esetében felhasználói szintű, minimum angol is elég, de a specifikusabb oldalakhoz szükséges a biztosabb nyelvtudás, akár a tanár akár a tanulók részéről. Ilyenkor ez lehet csak inspiráció, kiindulási alap, nem konkrét felhasználási felület.
*A SAMR-modell:
A SAMR-modell bemutatja, hogy a technológia hogyan befolyásolhatja a tanítás és tanulás folyamatát: milyen fejlődési szakaszokon megy végig az, aki a techológiát ebbe a folyamatba integrálja.
A SAMR-modell a tehnológia használatának négy szintjét különböztet meg:
1. Substitution-Helyettesítés: a technológia helyettesíti az eszközt, nem javítva annak funkcionalitását, pl. ha digitális táblán v. projektoron v. tableten meg lehet nézni egy ábrát, diagrammot, egy képet a tanulandó dologról, maximum kicsinyítve-nagyítva azt, interakció nélkül.
2. Augmentation-Kiterjesztés: a technológia helyettesíti az eszközt, javítva annak funkcionalitását. Pl. meg lehet nézni egy képet, pl. tárgyat, földrajzi helyet, stb. a technológiai eszközön, de ki is lehet nagyítani, belerajzolni, kiegészíteni, elforgatni, 3D-ben , 360 fokban megnézni,
3. Modification-Változtatás: a technológia révén a feladatok jelentős mértékben átalakulnak.Pl. Online feladatlap, kvízek a neten, mémkészítés, akár csoportosan, szavazás, közös döntés- online szavazással
4. Redefinition-Újrafogalmazás: a technológia révén olyan új feladatok alkothatók, amelyek azelőtt elképzelhetetlenek voltak.Pl. kiterjesztett valóság, QR kódos feladatok, digitális történetmesélés,videókészítés.
Forrás: Puentendura, R. (n.d.): Ruben R. Puentedura’s Weblog.
URL: http://www.hippasus.com/rrpweblog/archives/000141.html Utolsó letöltés: 2017. október 8. Példák: F.H. ”
Köszönöm a beszélgetést.
Fülöp Hajnalka
A szerk. megjegyzése:
A lista bővítéséről itt fogunk hírt adni, addig is érdemes ezeket elmenteni, használni, és a szerző és forrás feltüntetésével a gyűjteményt meg is lehet osztani.
