Kezdőlap vezetés

Iskolai könyvtárak Magyarországon – Amit a jog és a statisztika mutat

Mit tehetnek az iskolai könyvtárak a szövegértés fejlesztéséért? Pedagógiai többlet vagy inkább alapszolgáltatás az iskolai könyvtár? Kik jutnak hozzá ehhez a pedagógiai többlethez és milyen a szolgáltatások minősége? Mik a az iskolai könyvtár és a szövegértés összefüggései? A statisztikai adatokra alapuló cikk szerzője: Dömsödy Andrea, a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke.

A PISA 2015-ös adatai szerint hazánkban jelentős mértékben növekedett a szövegértési területen legrosszabban teljesítők aránya.

Fotó: pexels.com

Mit tehetnek az iskolai könyvtárak a szövegértés fejlesztéséért?

Az iskolai könyvtáraknak és a bennük dolgozó iskolai könyvtárosoknak és különösképpen a könyvtárostanároknak sokféle pedagógust és diákokat támogató funkciójuk, szolgáltatásuk van. A szövegértéshez kapcsolódóan a következőket fontos kiemelni:

  • A tanítók, magyartanárok támogatása a szövegértés fejlesztésére vonatkozó szakirodalommal, oktatási segédanyagokkal, szintezett olvasmányokkal, érdekes gyermek- és ifjúsági irodalommal.
  • Minden szakos tanár támogatása a fentieken túl a tantárgyához kapcsolódó ismeretterjesztő szövegekkel, forrásokkal, a forrásalapú tanítás támogatásához. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a szövegértés szintje határozza meg, hogy mennyit képes egy diák egy írott forrásból megérteni, tanulni, képes-e az önálló tanulásra, az egész életen tartó tanulásra. A könyvtárban ehhez különböző szövegtípusokat találhatnak mind tartalmukban, mind terjedelmükben, mind nehézségi fokukban (szókincs, nyelvi összetettség). Megtalálhatóak a tankönyvi, a gyerekeknek és a felnőtteknek szánt ismeretterjesztő források, a tudományos szövegek, a nyomtatott és az elektronikusan megjelenők is. Mindezeket egy tankönyv nem tudja nyújtani, maximum csak rövid részletekben. A könyvtárban viszont a pedagógusok a gyerekek szövegértési szintjéhez, fejlesztési céljaikhoz megfelelő szövegeket találhatnak a differenciált fejlesztéshez.
  • Tanítják a könyvtárhasználatot. Ennek keretében a forráskeresést, a források kritikus értékelését, kiválasztását, az információk kinyerésének technikáit, a források felhasználását. Ide tartoznak a speciális “szövegek” értésének, értelmezésének módjai is. Pl.: egy keresés találati halmaza, egy tartalomjegyzék, egy lexikon szócikke vagy egy irodalomjegyzék.
  • Olvasmányokat biztosítanak a diákok számára. Kötelezőket, ajánlottakat és érdeklődésüknek megfelelőeket egyaránt. Más oldalról közelítve tanulmányi feladataikhoz és kikapcsolódásukhoz egyaránt. Ez utóbbi, az élményszerző olvasás különösen fontos az olvasás begyakorlása, a nehezebb szövegekkel való megküzdés, az olvasás rutinjának megszerzésében. Ezen a területen természetesen a gyermekkönyvtárakak is meghatározó szerepük van. Nekik ez az egyik elsődleges céljuk, de ez a cél és az ehhez szükséges eszközök, szolgáltatások az iskolai könyvtárakban sem hiányozhatnak.
  • Olvasásnépszerűsítő programokat szerveznek. Pl.: olvasóklub, író-olvasó találkozó, játékos vetélkedők, könyves kihívások, könyvajánlók (faliújságon, iskolaújságban, iskolai könyvtári honlapon, közösségi médiában)
  • Könyves környezetet biztosítanak. Az olvasási motivációban szerepe van annak is, hogy a könyvekről, könyvtárakról kellemes benyomásaink vannak-e. Mindemellett sok hátrányos helyzetű családban a könyv hiányzik a család kultúrájából és a lakásból is. Így nem természetes közegük, nem természetes használati tárgyuk ezeknek a gyerekeknek.

Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az iskolai könyvtárak a szövegértés fejlesztését közvetett módon az olvasás iránti érdeklődés felkeltésével, az olvasás népszerűsítésével, az olvasási kedv fenntartásával, és közvetlen módon a szövegértés fejlesztéséhez szükséges szövegek, módszerek, helyszín biztosításával járulnak hozzá.

Az iskolai könyvtár pedagógiai többlet vagy alapszolgáltatás?

A fentiekből látható, hogy egy iskolai könyvtár és benne dolgozó szakemberek alapvető fontosságú szolgáltatásokat, lehetőségeket nyújtanak a szövegértés fejlesztésében is. Ezek mégsem érhetőek el minden iskolában, minden diák és pedagógus számára.

Mondhatjuk, hogy rendelkezésre áll a települési könyvtári hálózat és elérhető az internet is. Ezekkel kapcsolatban viszont látni kell, hogy valóban szintén fontos támogatói, terepei az iskolának, a tanulásnak, a tanításnak, de nem tudnak minden funkciót ellátni.

Az internet előnye, hogy 7/24-es szolgáltatás, ha van saját előfizetése a családnak, hogy határokon átívelő, különösen, ha nincsenek nyelvi korlátaink, a lehető legnaprakészebb. Hátránya viszont a rendezetlensége, a korlátozott ellenőrzöttsége és a személyes, emberi, pedagógusi támogatás hiánya.

A közkönyvtárak az esetek többségében nagyobbak, nagyobb az állományuk, több a könyvtáros kollégájuk, mely kétségtelenül előnyük. Az iskolai könyvtárhoz képest viszont van két hátrányuk. Az egyik, hogy oda nem kötelező járni, ami a kulturálisan hátrányos helyzetű, olvasásban még nem motivált gyerekek, fiatalok elérését teszi nehézzé, sokszor lehetetlenné. Iskolába kötelező járni, így a könyvtárostanároknak van lehetőségük és felelősségük ezen diákok közvetlen megszólítására is. Ebben még az is segíti őket, hogy az iskolai közösségben más információik is vannak a tanulókról. Megszólításuk, módszereik egyénre, helyzetre szabottabb lehet. A közkönyvtárak másik hátránya az iskolától való távolságuk. Közhely, de valóság, hogy ma rohanó világban élük. Ez érinti a leterhelt pedagógusokat és a szintén túlterhelt diákokat is.

Az iskolai könyvtárban egy egyszerű kölcsönzés, egy gyors kérdés vagy egy szusszanásnyi kikapcsolódás a tízperces szünetekben is megvalósítható.

Ha van iskolai könyvtár.

Az iskolai könyvtár kötelezősége, állományának mérete, a hétvégi zárva tartás természetesen hátrányok is. Ebből fokozottan következik, hogy a könyvtári rendszer különböző elemeinek közösen, együttműködve van igazán esélye a tanulás, és azon is belül, jelen témánk a szövegértés fejlesztésére.

Ezek afelé mutatnak, amit a jogszabályok is megfogalmaznak.

Könyvtárra minden iskolának szüksége van.

Pontosabban a jogszabály szerint kötelező könyvtárat működtetni: “Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.”, Továbbá tagintézményenként is minimum egy könyvtárszobát működtetni kell. (2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről)

A fentiek fényében kérdés, hogy vajon ma Magyarországon

minden diák, és azon is belül különösen a hátrányos helyzetű diákok megkapják-e az iskolai könyvtári szolgáltatásokat,

vagy az csak kevesek/többek, a kiváltságosok iskolájában elérhető pedagógiai többlet-e?

Tapasztalataink azt mutatják, hogy ma Magyarországon az iskolai könyvtári szolgáltatások nem egységesen elérhetőek, a helyzet pedig romló tendenciát mutat.

Kik jutnak hozzá ehhez a pedagógiai többlethez?

Az Oktatási Hivatal (OH) hivatalos, nyilvános statisztikája egyetlen adatot közöl az iskolai könyvtárról: van vagy nincs. Ami fontos adat, hiszen alapfeltétele a fentieknek, de önmagában nem elegendő, hiszen annak nagyságát, nyitva tartását, szolgáltatási kínálatát, valódi működését nem mutatja. Bizonyos tényeket viszont  láthatóvá tesz.

Az alábbi százalékos mutatókat a tanteremmel rendelkező feladatellátási helyekre vonatkoztatva adjuk meg, ezt a 6659 egységet értjük itt iskolák alatt, hogy a soktelephelyes intézmények adatai ne rontsák a képet. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy

a 2016-os adatközlés szerint az iskolák 52,2%-ában érhető el iskolai könyvtár.

Iskolai könyvtári elérés a tanteremmel rendelkező feladatellátási helyeken iskolatípusonként (adatforrás: Működő …, 2017)

Ha iskolatípusonként tekintjük át (1. ábra) az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy nincs olyan iskolatípus, melynek minden tanulója hozzájut ehhez a szolgáltatáshoz. A kollégiumok a legjobban ellátottak, 86%-uk rendelkezik könyvtárral. A szakképzésben (mind a szakgimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban) 62%-os az ellátottság.

Az általános iskolákban, ahol a szövegértés alapozása zajlik, 63,4%-ban van könyvtár.

A gimnáziumok ellátottsága jobb, de nem jó. 67,8%-ukban van iskolai könyvtár. Az ide járó tanulók azok, akik továbbtanulnának, önálló tanulási, így szövegértési képességeik fokozottabban határozzák meg felsőoktatási, munkába állási esélyüket, munkájuk, tanulásuk minőségét. Az összesített statisztikai átlagot az alapfokú művészetoktatás intézményei húzzák le, ott 28%-os az iskolai könyvtár működtetése.

Látnunk kell, hogy a diákok iskolai könyvtárhoz való hozzáférése azoknak a diáknak sokkal jobb, akik székhelyintézményekben tanulnak. Ebből a szempontból a gimnáziumi képzésben résztvevő diákok mindegyikének van iskolájában könyvtár. Vagyis a székelyen tanulók 30%-kal nagyobb eséllyel férnek hozzá. A szakképzésen ez a különbség 8-9%-os, míg az általános iskolában 15%-os.

Ha a megyénkénti helyzetképet vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legrosszabbul és a legjobban ellátott megyék között 24%-os a különbség. Békésben az iskoláknak csak 39%-ában van könyvtár, míg Budapesten is csak 63%-ban. Az 50% alatti ellátottságú megyék közé tartozik még Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, és épphogy, de Pest megye is. A székhelyintézmények megyénkénti legjobb eredeményei 80% felettiek. Itt Jász-Nagykun-Szolnok vezet 86,3%-kal, és ebbe a körbe tartozik még Budapest, Veszprém és Vas megye. A székhelyek és nem székhelyek között esélykülönbség is Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb 36,1 a két százalékos adat eltérése. Az esélyek Fejérben a legkiegyenlítettebbek (14,7 a különbség).

A nyilvános statisztika lehetővé teszi a fenntartó típusa szerinti összehasonlítást is. Itt azt láthatjuk, hogy

az iskolai könyvtárat, mint az állami és egyházi fenntartók 58-59%-ban nyújtják,

míg a magánfenntartású feladatellátási helyeknek csak 28,4%-a nyújt könyvtári szolgáltatást. A kép tovább árnyalható, ha a fenntartókat tovább differenciáljuk. Az állami szférán belül a felsőoktatási intézmények és a minisztériumok 70% felett biztosítanak iskoláikban könyvtárat, míg a tankerületi központok csak 55%-ban. A székhelyek tekintetében a minisztériumok nyújtanak a legnagyobb eséllyel (91%) iskolai könyvtári elérést.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a gimnáziumi székhelyeken biztosított az iskolai könyvtár. A szövegértés szempontjából a legaggasztóbb, hogy az általános iskolák 36%-ban nincs könyvtár, de még székhelyeik 22%-ában sincs. A közigazgatási eloszlásból látható, hogy a főváros jelentősen jobban ellátott, a keleti megyékben kevesebb intézmény nyújt könyvtárat. A gyors elemzés nyomán az esélyegyenlőtlenségre mutat, hogy

a székhelyi iskolákban átlagosan 20%-kal jobb a helyzet, mint a telephelyi iskolákban,

amik nyilván külvárosi iskolákat jelentenek a legtöbb esetben. Az utóbbiban feltételezhetően a hátrányosabb helyzetű gyerekeket oktatják, nevelik. Fenntartó szerint vizsgálva láthatjuk, hogy sokkal jobban állnak a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott szakképző intézmények.

A szolgáltatások minősége

Az eddig elemzett statisztika nem nyújt több adatot az iskolai könyvtárakról, így azok működési jellemzőit ebből nem ismerhetjük meg.

Kertesi – Kézdi 2008-as tanulmányában közölt statisztikákból viszont jól látszik, hogy az iskolai könyvtári állományokban már jó ideje nincsen jelentős fejlesztés.

A tankönyvek teszik ki az iskolai könyvtári állományok gyarapodásának több mint 50%-át.

Ez az arány 2001-ben még csak 19% volt, majd 2005-re 52%-ra nőt és tapasztalataink azt mutatják, hogy a helyzet azóta csak romlott. Tehát, gyakorlatilag az iskolai könyvtárak tankönyv-letétté válnak. Az állományfejlesztéssel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy nincs az iskolai könyvtáraknak forrása könyvek beszerzésére, és az ajándékozási források is minimálisra csökkentek. Nem tudjuk, mennyire közismert, hogy az iskolai könyvtárak állományának gyarapítására nincs központilag meghatározott összeg. Így nagyon nehéz a tenni akaró pedagógusokat kiszolgálni.

Fentebb felsoroltunk többféle funkciót, szolgáltatást, amelyek elvárhatóak egy iskolai könyvtártól. Ezek elérhetőségéről nincsenek statisztikai adataink. De nyilvánvaló, hogy ott ahol nincs könyvtár, ezek sincsenek. Ahol pedig van, ott az iskolavezetésen, a pedagógusok igényein is múlik, hogy mi az, ami realizálódik. Megjelenik-e a pedagógusok, diákok részéről az igény a könyvtárostanár, az iskolavezetés, a fenntartó felé?

Az iskolai könyvtár és a szövegértés összefüggése

Meggyőződésünk szerint az iskolai könyvtárak helyzete alapvetően megmutatja a mai iskolarendszer állapotát is. Ahol valóban fontos a kritikus gondolkodásra nevelés, a többforrású oktatás, egyáltalán az olvasás, a szövegértés, a differenciálás és mindaz, amiről itt szó van, ott megengedhetetlen, hogy ne legyen vagy alacsony színvonalú szolgáltatást nyújtsanak az iskolai könyvtárak!

Kertresi – Kézdi 2008-as elemzésében arra a megállapításra jutottak, hogy az iskolai könyvtár léte nem függ össze a szövegértési teljesítmény minőségével. Arra viszont nem terjed ki elemzésük, hogy az adott iskolai könyvtár, az egy olyan könyvtár, amit esetleg 2 éve nem nyitottak ki, nincs hozzá alkalmazott, vagy egy olyan könyvtár, amit főállású, szakképzett könyvtárostanár vezet, aki rendszeresen tart könyvtárhasználati órákat, vagy az állomány milyen szinten van “eltankönyvesedve”.

Célzott, árnyaltabb, frissebb kutatásokra lenne szükség annak kimutatására, hogy a PISA és a hazai kompetenciamérési eredmények milyen jellegű összefüggéseket mutatnak az iskolai könyvtárak létével és tartalmi működésével.

Külföldről ismerhetők olyan kutatások, melyek a hasonló statisztikai adatbázisokból egyértelműen kimutatták az iskolai könyvtár hatását az iskolai teljesítményre (Lance – Schwarz – Rodney (2014).

Összefoglalva

Amit szükséges itt újra kiemelni az az iskolai könyvtár tanulásfejlesztő és esélynövelő szerepe. A hazai PISA eredmények javulásához a skála mindkét végén jelentős mértékű elmozdulásra van szükség. Egyrészt a lemaradók létszámának radikális csökkentésére, másrészt a legjobban teljesítők csoportjának növelésére. Az iskolai könyvtárnak mindkettőben van szerepe.

Az Ön iskolájában, gyermeke iskolájában van könyvtár?

Dömsödy Andrea, a KTE alelnöke, fotó: KTE

Források:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. In: Nemzeti Jogszabálytár. Bp., Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, URL: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.292195 Utolsó letöltés: 2017.11.04.

Dömsödy Andrea (összeáll., 2017.07.10): Iskolai könyvtárakat érintő jogszabályok, Bp., EKE OFI OPKM, URL: http://www.opkm.hu/?lap=konyvtar/szakfel&dok_id=28 Utolsó letölts: 2017.11.04.

Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2008): Olvasási kompetenciák és a könyvekhez való hozzáférés: a települési és iskolai könyvtárak szerepe. A közoktatás teljesítményének mérése-értékelése című kutatási program keretében készült tanulmány. Bp., MTA Közgazdaságtudományi Intézet, URL: http://econ.core.hu/kutatas/edu/produktumok/konyv.html Utolsó letöltés: 2017.06.23.

Lance, Keith Curry – Schwarz, Bill – Rodney, Marcia J. (2014): How Libraries Transform Schools by Contributing to Student Success: Evidence Linking South Carolina School Libraries and PASS & HSAP Results, Columbia South Carolina, SCASL, 78 p., URL: http://www.scasl.net/assets/phase%20i.pdf  Utolsó letöltés: 2016.06.21.

Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei (2017.03.24.) Bp., Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztálya, 2017.03.27., URL: https://dari.oktatas.hu/files/kozerdeku/kir_feladatellatasi_helyek_2017_03_24.xls  Utolsó letöltés: 2017.04.28.

A szerző további publikációi: http://domsodyandrea.hu/

 

Előző cikkKönyvtárak, szolidaritás, társadalom – Az IFLA Könyvtári és Információs Kongresszusán jártunk
Következő cikkAkkor most mi is a könyvtáros? Tündér, vagy boszorka?