Vajon mennyien ismerik az aktív pedagógusok közül a „Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” oktatási programcsomagot? Biztos vagyok benne, hogy méltánytalanul kevesen. Pedig az egykori Sulinova projektben dolgozó szakemberek fáradtságos munkájának eredményeként 6 különböző programcsomagban 12 évfolyamra bontva találhatók remek, a fenti kompetenciák fejlesztését célzó modulok. A példaértékűen összeállított több száz modulban való tájékozódást a teljes mértékben felhasználóbarát honlapon kívül egy kompetenciaháló is segíti, amellyel könnyen kiválasztható egy adott korosztály fejleszteni kívánt kompetenciájához tartozó modul, valamint alkalmazásához megtalálhatók a témák szerint rendezett modulleírások, diákmellékletek és tanári útmutatók is.
Jelen cikkel a rendelkezésre álló kompetenciafejlesztést célzó modulok egy gyakorlati felhasználási lehetőségét szeretném bemutatni, amely túlmutat az osztályfőnöki kereteken, hiszen tanórán kívüli haszna is elvitathatatlan.
Háttér
A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének egyre fontosabb szerepe van a mindennapi életünkben. A környezettudatos magatartás, a környezetvédelem az ember jelene és főleg jövője miatt kiemelt hangsúlyt érdemel. Iskolánkban, a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumában több szempontból is fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelést, a környezeti kompetenciák fejlesztését.
Iskolánk 2011-ben elnyerte az Ökoiskola címet, amelyet 2014-ben egy újabb sikeres pályázattal 2017-ig meghosszabbítottak. Az Ökoiskola cím egy olyan koncepcionálisan felépített, tudatosan kialakított környezettudatos nevelést és működést jelent, mely az iskola mindennapjait áthatja, minden munkafolyamatában, feladataiban a környezettudatosság kiemelt szerephez jut. Ebbe beletartozik mind a szelektív hulladékgyűjtés, mind az épített és természetes környezet megóvása, gondozása, mind az olyan környezetkímélő technológiák bevezetése, mint pl. az E-napló, mellyel jelentősen csökkenthető az iskolai papírhasználat. Természetesen ezek mellett jelen van az iskolában a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során a környezettudatos nevelés.
Mindezek mellett informatikai iskola révén jelentős mennyiségben „termelődik” veszélyes hulladék, illetve a tanulóink még többet generálnak – a gyakori mobiltelefon-váltásokkal, a konfigurációváltásokkal, stb. – így kiemelten fontos a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a környezet-tudatosság fontosságának hangsúlyozása.
Célcsoport
A fenti kompetenciák fejlesztésére a 9. évfolyamok számára készült, Hulla-hulla-hulladék, kvízjáték az újrahasznosításról és a hulladékkezelésről anyagot használtam fel a tavalyi évben
az akkor beiratkozott (9. évfolyamos) nyelvi előkészítős osztályban. Azért választottam a saját osztályomat, mert itt kiemelten fontosnak tartom az érzékenyítést, illetve ezen területen is fontosnak tartom, hogy beilleszkedjenek iskolánk életébe, elfogadják és alkalmazzák azon normákat, melyeket az iskola közvetít számukra.
A témával kapcsolatosan nyitottságot vártam tőlük, mivel az év elején tartottunk egy érzékenyítő hetet, ahol a környezetvédelemmel, a hulladékok kezelésével is foglakoztunk, illetve mivel az általános iskolákban is kiemelten foglalkoznak a környezetvédelemmel, így bizonyos szintű előismereteket feltételeztem.
Megvalósítás
Tekintettel arra, hogy a szerdai napon 2 angol óra után egy osztályfőnöki órám volt az osztályommal, úgy döntöttem, hogy a nyelvi témát is érintő fontosság miatt „beáldozom” a nyelvi órákat az őszi szünet előtti héten, és a tematikának megfelelően az osztályommal töltött 3 x 45 percet (5. – 7. óra) a témával foglalkozom – az így szerzett ismereteket a későbbi nyelvórákon hasznosítva.
A modulvázat szerint a téma feldolgozása az alábbi menetben volt javasolt:
- Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése
- A tanulók tanári irányítással olyan anyagokat sorolnak fel, amelyek újrahasznosított anyagból készülnek, készíthetők (5 perc)
- Játékszabályok ismertetése, csoportok kialakítása (15 perc)
- Új tartalom feldolgozása (a diákoknak szánt anyag levetítésével, kiadásával)
- Témalapok kiosztása, tanulmányozása (25 perc)
- Csoportonként a saját témakörhöz kapcsolódó feladatkártyák elkészítése (30 perc)
- A kvízjáték (45 perc)
- Eredményhirdetés (5 perc)
- Értékelés – A tanár irányításával megbeszélik a játék tanulságait, kitérve a jó válaszok mellett a jó kérdésekre is. (10 perc)
Kicsit alakítottam a feladaton, a téma bevezetéséhez interaktív táblát használtam, a feladatban újrahasznosított tárgyakat kellett összepárosítani az eredeti hulladék anyagával. A csoportok kialakítását is az interaktív tábla segítségével oldottam meg, a kisorsolt 5 db 6 fős és 1 db 5 fős csoport (35 diákból áll az osztály) – kihasználva a terem eleve is nyelvi kommunikációt támogató kialakítását – elhelyezkedett mintegy kört leírva a terem sarkai körül.
A csoportok megismerkedtek a különböző témalapokkal úgy, ahogy az útmutatóban javasolva volt, majd a témalapok tanulmányozása után egymásnak átadták a szerzett információt a különböző hulladékfajtákról. Megkértem őket, hogy keressenek hasonló, egyező szempontokat az egyes hulladékfajták megismerése során – pl.: mérgező anyagok, újrahasznosíthatóság, a hulladékmennyiség csökkentésének lehetőségei, stb.
Iskolánk Ökoiskolai és informatikai szakgimnáziumi jellege miatt mind szakmai, mind környezetvédelmi szempontból szerencsésebbnek tartottam, hogy a papíralapú feldolgozás helyett egy webes-tesztkészítő program segítségével, saját okostelefonjaikat használva készítsék el a kvízt. Tapasztalatom szerint ez igen motiváló tud lenni, számtalanszor alkalmaztam már ezt a lehetőséget a nyelvi órák során is.
Teljesen természetes számukra, hogy bármilyen problémával, feladattal kerülnek szembe, először az IT-eszközökhöz nyúlnak, és úgy gondolom, hogy ezt a beidegződést célszerű az oktatás területén is kihasználni, ha lehetőségünk nyílik rá.
Reméltem, hogy így a feladatra szánt időkeretet sem fogjuk teljesen kihasználni, esetleg több idő maradhat a témák átbeszélésére, de ez nem sikerült, bár az előre meghatározott 30 percet nem léptük túl. És bár gyorsítani a részfeladaton nem sikerült, a webes felületnek köszönhetően a kiértékelés sikeresebb volt, az eredményeket a rendszer automatikusan visszajelezte, hatékonyabb, gyorsabb kiértékeléssel pontos és egyértelmű eredmények születtek.
A hat csapat mindegyike az eredetileg meghatározott 5 kérdés helyett 8 kérdést készített, köszönhetően az okostelefonok használatának, hiszen a feladatmegoldások mobiltelefonon keresztül gyorsabban történtek, mint szóban. A rendszer minden csoport tesztje után jelezte a nyertes sorrendet és ez alapján összesítettük a 6 csoport eredményeit a táblán.
A tesztek kiértékelése és a sorrend egyeztetése után azt kértem, hogy minden csoport fogalmazzon meg 3 olyan kérdést, amelyre az elmúlt közel 2 órában választ kaptak, majd ezeket a kérdéseket a csoportok szóvivői felolvasták, lehetőséget adva ezzel a többi csoportnak, hogy megválaszolhassák azokat.
Kiértékelés
Minden projekt típusú feladat után szoktam „feedbackeltetni” a diákokat egy 1-5-ig terjedő skálán (1 – nem igazán, 5 nagyon). Az alábbi eredményeket kaptam:
- Tetszett a témaválasztás: 4,26
- Tetszett a téma feldolgozásának módja: 4,57
- Tetszettek a témát feldolgozó leírások: 3,54
- Szívesen csinálnám újra: 4,57
- Sok új ismerettel távozom: 3,74
- Minden csoporttagom aktívan dolgozott: 3,11
- Én aktívan dolgoztam: 3,77.
A kiértékelés alapján úgy gondolom, hogy a téma jó és fontos, nem csak az itt tanuló diákok számára, hanem minden 14-15 éves tanulóval (sőt akár idősebbekkel is) érdemes lenne megcsinálni a feladatot. Maga a feladat is jó, alkalmas a kívánt cél elérésére, a környezeti és szociális kompetenciák fejlesztésére. Úgy gondolom, hogy ezt a korosztályt, mint célcsoportot könnyebb elérni az interaktív, illetve informatikai eszközök használatával, részben ezzel rögtön példát is mutathatunk a környezettudatos felhasználói magatartásra – részben bemutatva a szennyező-eszközöket, részben a használatukkal a papírfogyasztás csökkentésére ösztönözhetjük a tanulókat.
Némi módosítást azonban célszerű lehet eszközölni, ami csoport- és osztályfüggő is lehet, mert esetünkben a csoportok létszáma nem volt ideális a feldolgozáshoz, hiszen a 6 főnek nem jut egyenlő lehetőség a téma feldolgozására, a témalapok elolvasása után a feladatok eloszlása nem volt megfelelő, a kevésbé aktív diákok könnyen kihúzhatták magukat a feladatokból és így nem jutottak hozzá kellő mélységben az ismeretanyaghoz.
Azt figyeltem meg, hogy a foglalkozás során a diákok számára érdekesebb volt a teszt elkészítése, a kérdések összeállítása a webes felületen, mint maga a kvíz-játék. Ez részben talán betudható az iskolába járó diákok fokozott informatikai érdeklődésének, hiszen ők a feladatban a kérdések elkészítését egy kicsit csak a „problémának” tekintették, ahol az igazi feladat annak megoldása az informatikai eszközök segítségével. Azonban a szerzett ismeretanyag haszna megkérdőjelezhetetlen. A mai napig visszaköszönnek adott témáknál a nyelvórán.
Összességében úgy gondolom, hogy egy érdekes, izgalmas témát és feladatot dolgoztunk fel a három tanóra során és a megszerzett ismeretekre támaszkodhatok majd a nyelvtanítás során is. Amikor a téma angol nyelven kerül feldolgozásra, már az alapvető fogalmakkal, folyamatokkal tisztában lesznek, azok magyarázatára nem kell külön időt fordítani, koncentrálhatunk a nyelvhasználat kérdéseire. Már böngészem a honlapot az idei aktuális téma kijelölésére.
Cikk írója:
Kaufmann Péter vagyok elsősorban a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának angol nyelvtanára és osztályfőnöke, szintén nem mellesleg munkaközösségi tag és -vezető, szakvizsgázott pedagógus, mentortanár, közoktatás-vezető, minőség-menedzser…egyszóval: pedagógus… 2004 óta mindhalálig.
Mindig igyekeztem nem „elszenvedőként”, hanem konstruktív alakítóként részt venni az eseményekben. Ennek köszönhetően rengeteget tanulhattam minden szerepben, amit eddig sikerült kipróbálnom ezen a könnyűnek csöppet sem nevezhető pályán. Hiszem, hogy ha hivatásnak tekinthetjük a pedagógus mesterséget, akkor építkezni tudunk akkor is, ha egyre nagyobb akadályokat gördítenek elénk.
A szerző korábbi cikkei:
Érettségihez hasonló nyelvi mérések már a 9. évfolyamtól? Miért? Hogyan?